HÍREK
A Rovatból

Napjaik vannak hátra az orvosoknak, hogy a jövőjükről döntsenek

Dönteniük kell valódi döntési lehetőségek nélkül: február 28-ig kell aláírniuk az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, amely jócskán megváltoztatja a magyar egészségügyet a harmadik hullám kellős közepén.


Csupán néhány napja maradt a magyar egészségügyi dolgozóknak arra, hogy aláírják az közalkalmazotti létet felváltó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, a káosz pedig az utolsó napokra nagyobb, mint volt. Holott a kormány azzal a céllal változtatta január 1-ről március 1-re a határidőt, hogy legyen elegendő idő az előkészítésre és a szerződések aláírására is, a beszámolók alapján számos intézményben erre nem került sor.

A kormány nagyszabású struktúraváltásának egyik fontos megállójához ért a magyar egészségügy: a tavaly októberben bejelentett háromlépéses béremelés egyik szakaszába értünk, és ahogy az már októberben látszott, a jókora béremelés meglehetősen kemény feltételek mellett valósul meg, az orvosoknak pedig nincs túl sok választási lehetőségük, ha dolgozni akarnak. Azoknak ugyanis, akiknek nem tetszik a sokak szerint alapjogokat sértő új rendszer, emiatt nem írják alá az új munkaszerződésüket, azoknak március 1-től megszűnik a munkaviszonya.

Több érintett állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményről derült ki, hogy ugyan a határidő már a küszöbön áll,

sok dolgozó még a szerződést sem kapta meg, így sokan még azt sem tudják, milyen feltételekkel kéne folytatniuk a munkát március 1-től, azaz jövő hét hétfőtől.

Az aláírásra és a döntésre mindössze néhány nap maradt, a rövid időkorlát miatt pedig sokan úgy kénytelenek aláírni a szerződést, hogy nem volt elég idejük az értelmezésére, a pótlékok és egyéb juttatások kiszámítására, ebből fakadóan a felelős döntésre.

A közösségi oldalakat elárasztották az orvosok ezekkel kapcsolatos posztjai, Facebookon Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen címmel csoport alakult, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket: többen posztolják a munkáltatótól kapott szerződéseket, még többen kérnek tanácsot – az ügyet jól érzékelhető bizonytalanság és düh lengi körül. Sokan azt írják, hogy

hiába érzik igazságtalannak a helyzetet, nincsen más választásuk, hiszen a családjukat el kell tartani, az pedig sokak számára nem opció, hogy hétfőtől munkanélküliek legyenek.

A dolgozóknak rendkívül rövid idő alatt kell tehát olyan súlyos döntést hozni, amely saját szakmai és anyagi helyzetüket is döntő mértékben befolyásolja, ám az idő rövidsége mellett a szerződések tartalma sem könnyíti meg a megalapozott döntést, bizonyos pontok ugyanis kifogásolhatók és ellentmondásosak.

Ezek többek közt:

A sürgősségi és egyéb pótlékok sorsa

Ez a kérdés osztja meg a leginkább a dolgozókat, a megemelt alapbér mellett ugyanis a különböző pótlékok mértékétől függ, mennyivel is emelkedik valójában az orvosok fizetése. Egy sor pótlék tartozik ide (pl.: ügyeleti, készenléti, önként vállalt többletmunkavégzésért járó, szakterületi, képesítés, műszakpótlék, helyettesítési, kirendelési, vezetői juttatás).

Van azonban olyan terület, ahol a pótlék összege még az alap órabért sem éri el,

a leglátványosabban ez az ügyeletek esetében látható: az Országos Kórházi Főigazgatóság százalékos juttatást határozott meg a kötelező ügyeletek órabéreivel kapcsolatban, amely szerint hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%-át kapják meg órabérüknek. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezt egyenesen „megalázónak” nevezte, mondván, hogy embertelen az órabérüknél kevesebb pénzért dolgoztatni az orvosokat többek közt karácsonykor vagy éjszakánként.

A kirendelés kérdése

Bár van konkrét utalás erre, két, egymásnak ellentmondó szám. Nem világos ugyanis annak az időtartalma, mennyi időt töltsön a dolgozó egy másik egészségügyi szolgáltatónál: a törvény szövege szerint 1+1 évre lehet kirendelni a dolgozókat, a rendelet viszont 44 napról beszél évente.

A másodállás

Az új jogszabály abban is megköti az orvosok kezét, hogy másodállással, magánrendeléssel egészítsék ki keresetüket, amely bevett módszer az állami intézményekben dolgozó orvosok esetében. Egy második állás vállalása – amelyet legtöbbször egyéni vállalkozóként vagy kft-ként valósít meg – ugyan engedélyezett, ám a kijelölt szerv vagy személy engedélyéhez kötött, kizárólag azzal lehet végezni. További nagy kérdőjel a témában, hogy ennek elbírálása hogyan és milyen gyorsan történik, hiszen vélhetően hétfőn több ezer kérvény fog érkezni az illetékes szervekhez, így a legjobb esetben is napok fognak eltelni a másodállásban dolgozók számára úgy, hogy a másik munkájukat nem végezhetik.

A szerződések hiányossága

A hagyományos munkaszerződésekhez képest az új szerződések meglehetősen rövidek, lényeges pontok hiányoznak belőlük – ilyenek lehetnek a pótlékok kérdése vagy a felmondás feltételei. Ugyan a Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) szerint jogilag rendben van, hogy nem térnek ki minden elemre a szerződésben, ám később meglehet a veszélye annak, hogy a jogalkotó úgy módosítja a szerződés lényeges tartalmi elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ennek tükrében

még nehezebb úgy dönteni a dolgozóknak saját jövőjükről, hogy nem tudják, valójában mire bólintanak rá, különösen úgy, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet végéig jogszabály tiltja az egészségügyi dolgozók felmondását.

A szakmán belül általános háborgás és elégedetlenkedés fogadta a helyzetet. Több szervezet is azért harcol, hogy helyezzék revízió alá az új intézkedéseket. Országszerte több intézményben tagadták meg az orvosok a szerződések aláírását arra hivatkozva, hogy nem méltányosak a feltételek. Többek közt Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben is - az utóbbinál, ahol a traumatológia leállását helyezték kilátásba az orvosok - végül sikerült megegyezésre jutni. A legtöbb helyen azonban továbbra is nagy talány, mi lesz hétfőtől, egyes becslések szerint több ezren hagyhatják el a pályát. Mindezt a koronavírus harmadik hullámjának kapujában, amikor mindennél nagyobb súly nyugszik az egészségügyi dolgozók vállán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Bezzeg Mészáros Lőrincnek milyen jól megy” - elégedetlenkedő fideszesekről és a kormánypárt belső válságáról ír a Direkt36
Nem javul a gazdasági helyzet, Magyar Pétert alábecsülték, Orbán Viktor elszámolta magát - többek között erről beszéltek fideszes források az oknyomozó portálnak.


Hosszú cikket közölt a Direkt36 arról, hogyan próbál úrrá lenni Orbán a Fidesz belső válságán. A lap közel egy tucat, a kormányzat működésére rálátó forrással beszélgetett az elmúlt hónapokban, ezek alapján rekonstruálták a történéseket.

A lapnak egy ellenzéki képviselő arról számolt be: az egyik bizottsági ülés előtt szóba elegyedett egy fideszes képviselővel, aki elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás. Nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal.

Egy másik forrás arról beszélt a lapnak: azok a fideszesek, akik kisebb helyi vállalkozásokat vezetnek, arra panaszkodtak, hogy a kormány egyes intézkedései hátrányosan érintik őket. Ehhez pedig rendszerint azt is hozzátették, hogy

bezzeg Mészáros Lőrincnek milyen jól megy.

A Direkt36 cikke szerint a Fideszben még idén év elején sem vették igazán komolyan Magyar Pétert. Egy politikai tanácsadó arról beszélt, hogy a kormánypártban „mélységesen lenézték Magyart”, akit egy „pojácának” tartottak. Azt gondotlták, hogy előbb-utóbb „elveszti majd a fejét”, és súlyos hibátt követ el. Ezért a stratégia az lett, hogy megpróbálják tőrbe csalni a TISZA Párt elnökét, és megosztó témákat kerestek. Így került elő a Pride tiltása, és a civilek és újságírók ellen irányuló átláthatóságinak nevezett törvény.

Ezek azonban nem hozták meg a várt eredményt. Sőt, még a Fideszen belül a legmagasabb körökben is komoly ellenállást váltott ki.

„Csak a Mi Hazánktól hozott volna szavazókat, a régi, polgári szavazóink egy része elveszett volna”

– fogalmazott az egyik fideszes politikus.

A Direkt36 szerint ezeket az érveket több miniszter is igyekezett megosztani Orbán Viktorral. Nagy Márton például azért aggódott, hogy a törvényt bíráló nemzetközi kritikák gyengíthetik a forintot, ami tovább ronthatja az amúgy is bizonytalan gazdasági kilátásokat. Gulyásnak pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott erősödésével voltak problémái. Egy kormányzati forrás szerint a miniszter a Lánczi vezette szervezetet annyira nem kedvelte, hogy azt szűkebb körben „bohóchivatalnak” nevezte. Az átláhatósági törvényől szóló javaslatot később vissza is vonták.

A kormányzat tavasszal indította el az újabb Ukrajna-ellenes kampányt, a kormányzati források szerint ezzel próbálták elfedni a súlyosbodó gazdasági problémákat. Ez azonban nem bizonyult sikeresnek.

„Ezt próbálják felépíteni, de ez a téma minden korábbinál gyengébb. Nincs meg a kötődés hozzá, nem látszik az ereje, hogy ez tudna működni” - mondta erről az egyik forrás.

Tavaszra a Fideszben ki is alakult egy olyan nézet, hogy bármit is csinálnak, képtelenek fogást találni Magyar Péteren, alábecsülték őt. Ennek kapcsán az egyik kormányzati forrás úgy fogalmazott:

„Mintha belenéznél a tükörbe, és látnád a húsz évvel korábbi önmagadat.”

A cikkben kitértek még Orbán Viktor nagy port kavart tihanyi beszédére is, amelyben kiállt a román elnökválasztás esélyesének tartott, magyarellenességéről ismert George Simion mellett. A Direkt36 szerint erre Orbán azt magyarázatot adta szűkebb körben, hogy szerinte ez a lépése ugyanúgy kifizetődik, mint amikor korábban előre megjósolt különböző nemzetközi trendeket, többek között Donald Trump újraválasztását. A magyar miniszterelnök arra számított, hogy a román politikus a megválasztása után ki fog állni mellette az EU-val folytatott csatározásai során.

Csakhogy gyorsan kiderült, hogy Orbán ebben az ügyben elszámolta magát.

A lap szerint a miniszterelnök azt gondolta, azért rekedt meg a Fidesz kampánya, mert az azt irányító stáb rosszul teljesített, és elégedetlen volt a csapat több vezetőjével. Ezek közé tartozott a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpád, a kommunikációt működtető Rogán Antal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk András, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gábor is. A lap forrása ezzel kapcsolatban Orbánról azt mondta:

Őket hibáztatta, hogy nem találnak fogást a Tiszán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Már évekkel ezelőtt katasztrófális állapotban volt a kisrepülő, amivel lezuhant Süllős Gyula és családja - ezt állítja egy pilóta
Michael Haug néhány éve emelkedett a magasba a balesetben érintett Cesnával, ami szerinte már akkor is szörnyen nézett ki.


Már évekkel ezelőtt katasztrofális állapotban volt az a kisrepülő, ami kedden lezuhant Kenyában nyolc magyarral a fedélzetén - ezt mondta a Bildnek egy hobbipilóta. A balesetben a Vasas ökölvívó-szakosztályának vezetője, Süllős Gyula, valamint a családja vesztette életét.

Egy 59 éves német hobbipilóta, Michael Haug most arról beszélt: korábban ugyanazzal a géppel repült, a 18 éves, 5Y-CCA lajstromjelű Cessnával.

„Évekkel ezelőtt én is ott voltam azon a gépen. A repülő már akkor is katasztrofális állapotban volt. A szélvédő teljesen össze volt törve, illetve a propeller is súlyosan megsérült, szörnyen nézett ki”

– mondta Haug.

A férfi 1994 óta rendelkezik pilótaengedéllyel. Két évvel ezelőtt a Kichwa Tembo repülőtérről Diani Beachre utazott ezzel a géppel, és mivel csak egy pilóta volt a fedélzeten, a másodpilóta ülésében foglalt helyet, így beszélgetett a pilótával. A gép mindkét szárnyában külön szivattyúval működő üzemanyagtartály van, a leszállásnál fontos az egyensúly. Akkor az egyik tartály szinte üres volt, a másik szinte tele, mert az egyik szivattyú nem szállított elég üzemanyagot. „A pilóta azt mondta nekem, ez a probléma már néhány éve fennáll” – mondta Michael Haug.

„Ezzel a légitársasággal többé nem utazom. Annyira fáj. Magamat is hibáztatom, hogy akkor nem jelentettem semmit. De kinek kellett volna mondanom?”

– mondta Michael Haug.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sziget: ebben állapodott meg Magyar Péter és Gerendai Károly
A TISZA Párt szerdán nem szavazta meg a fesztivál megmentését célzó javaslatot. Magyar azonban csütörtökön arról írt, hogy megtalálták a megoldást.


Elárulta a TISZA Párt, hogy pontosan miben egyezett meg Magyar Péter és Gerendai Károly a Sziget feszutivál kapcsán.

Szerdán a közgyűlés 13 igen, 0 nem és 19 tartózkodás mellett nem támogatta a Sziget fennmaradását célzó javaslatot. A Fidesz és a Tisza tartózkodott, a DK, a Podmaniczky Mozgalom és a Párbeszéd igent nyomott. A TISZA később előállt egy kompromisszumos javaslattal, Karácsony Gergely azonban már nem engdete, hogy a képviselők szavazzanak róla.

A döntés után Karácsony azt írta a Facebook-oldalán:

„Akkor hát nem lesz Sziget.

A közgyűlést követően Gerendai is megszólalt. Ő úgy fogalmazott: „Teljesen értetlenül állok a helyzet előtt”.

Csütörtök délelőtt azonban Magyar Péter már egy közös fotót osztott meg a Sziget-alapítóval. A bejegyzésben pedig azt írta:

„Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon.

A Tisza Párt aztán a 24.hu érdeklődésére megerősítette, hogy miben állapodtak meg. Ez alapján:

  • az eredeti 2035-ös visszafizetési határidő helyett a Sziget az alábbi bontásban fizeti vissza a fővárostól kapott díjkedvezményt a közterület-foglalásra: 2028 33%, 2029 33%, 2030 a fennmaradó rész. A díjkedvezményt a fesztivál nyereségességétől függetlenül vissza kell fizetni.
  • Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t. A diákkedvezmény azoknak fog járni, akik BudapestGO applikáción keresztül vásárolnak bérletet és rendelkeznek vagy Pest megyei (845 forint), vagy országbérlettel (1890 forint).

    A Tisza azt is hozzátette, hogy „ez az a kompromisszum, amit Karácsony Gergely tegnap mindenképp el akart kerülni”.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Republikon: 6 százalékponttal vezet a TISZA a Fidesz előtt, a Kutyapárt bejuthat a parlamentbe
    Az intézet kutatása szerint gyengült a részvételi kedv, és már érzékelhető, hogy „a választópolgárok szemmel látható része kényelmetlenül érzi magát a jelenlegi, durvuló közhangulatban”.


    A TISZA Párt októberben 6 százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP előtt a teljes népességben, 30 százalék szavazna Magyar Péter pártjára – derül ki a Republikon Intézet októberi pártpreferencia kutatásából.

    A pártválasztók körében 2 százalékpontot erősödött a TISZA, így az előnye kormánypártokkal szemben immár 8 százalékpont, az állás 43-35. A biztos szavazó pártválasztók 44 százaléka szavazna Magyar Péterékre, 34 százalékuk a Fideszre, így a TISZA 10 százalékponttal vezet, 2 százalékponttal növelve előnyét szeptember óta.

    Fontos megjegyezni, hogy az adatfelvétel az október 23-i Békemenet és Nemzeti Menet előtt zárult, így azok hatása még nem látszik a kutatás eredményén. Ugyanakkor az látható, hogy

    a TISZA Párt hónapok óta tartja az előnyét, a nyári Fidesz-erősödés után is.

    A Republikon Intézet szerint a kormánypártok újabb „offenzívája” Magyar Péter ellen elveheti egyes, kevésbé elhivatott TISZA-szavazók választási kedvét, ugyanakkor ez a „minden eddiginél gátlástalanabb kommunikációs stratégia” a saját peremszavazóikat is bizonytalanná teheti.

    „Most jön csak a kampány java, és már most látjuk, hogy a választópolgárok szemmel látható része kényelmetlenül érzi magát a jelenlegi, durvuló közhangulatban”

    – olvasható az összefoglalóban.

    A pártok népszerűségét tekintve a harmadik helyet továbbra is a Mi Hazánk tartja: a támogatottsága hibahatáron belül csökkent, a teljes népesség körében 5%, a pártválasztóknál 6%, a biztos szavazó pártválasztóknál 7%.

    A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont hibahatáron belül erősödött: a teljes népesség és a pártválasztók körében 5, illetve 6 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztóknál 6 százalékot kapna, vagyis bejutó helyen van, de a küszöbön egyensúlyoz. Az intézet szerint,

    ha az MKKP tartósan 5% felett marad a következő hónapokban, ledobhatja az „elvesztegetett szavazat” bélyegét, és versenyre kelhet a Mi Hazánkkal a dobogóért.

    A DK támogatottsága nem változott: 4% a teljes népességnél, 5–5% a pártválasztóknál és a biztos szavazó pártválasztóknál; a parlamenti bejutásuk kérdéses.

    A kisebb pártoknál nincs lényegi elmozdulás. A Momentum és az LMP nem indul a 2026-os választáson, ezért októberben már nem mérték őket; az „egyéb” pártokra 1–3% szavazna.

    Közben a részvételi kedv gyengült: a biztos szavazók aránya 6 százalékponttal csökkent, a biztos távolmaradók 4 százalékponttal nőttek, a bizonytalanok aránya 31%-ra emelkedett.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk