HÍREK
A Rovatból

Napjaik vannak hátra az orvosoknak, hogy a jövőjükről döntsenek

Dönteniük kell valódi döntési lehetőségek nélkül: február 28-ig kell aláírniuk az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, amely jócskán megváltoztatja a magyar egészségügyet a harmadik hullám kellős közepén.


Csupán néhány napja maradt a magyar egészségügyi dolgozóknak arra, hogy aláírják az közalkalmazotti létet felváltó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, a káosz pedig az utolsó napokra nagyobb, mint volt. Holott a kormány azzal a céllal változtatta január 1-ről március 1-re a határidőt, hogy legyen elegendő idő az előkészítésre és a szerződések aláírására is, a beszámolók alapján számos intézményben erre nem került sor.

A kormány nagyszabású struktúraváltásának egyik fontos megállójához ért a magyar egészségügy: a tavaly októberben bejelentett háromlépéses béremelés egyik szakaszába értünk, és ahogy az már októberben látszott, a jókora béremelés meglehetősen kemény feltételek mellett valósul meg, az orvosoknak pedig nincs túl sok választási lehetőségük, ha dolgozni akarnak. Azoknak ugyanis, akiknek nem tetszik a sokak szerint alapjogokat sértő új rendszer, emiatt nem írják alá az új munkaszerződésüket, azoknak március 1-től megszűnik a munkaviszonya.

Több érintett állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményről derült ki, hogy ugyan a határidő már a küszöbön áll,

sok dolgozó még a szerződést sem kapta meg, így sokan még azt sem tudják, milyen feltételekkel kéne folytatniuk a munkát március 1-től, azaz jövő hét hétfőtől.

Az aláírásra és a döntésre mindössze néhány nap maradt, a rövid időkorlát miatt pedig sokan úgy kénytelenek aláírni a szerződést, hogy nem volt elég idejük az értelmezésére, a pótlékok és egyéb juttatások kiszámítására, ebből fakadóan a felelős döntésre.

A közösségi oldalakat elárasztották az orvosok ezekkel kapcsolatos posztjai, Facebookon Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen címmel csoport alakult, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket: többen posztolják a munkáltatótól kapott szerződéseket, még többen kérnek tanácsot – az ügyet jól érzékelhető bizonytalanság és düh lengi körül. Sokan azt írják, hogy

hiába érzik igazságtalannak a helyzetet, nincsen más választásuk, hiszen a családjukat el kell tartani, az pedig sokak számára nem opció, hogy hétfőtől munkanélküliek legyenek.

A dolgozóknak rendkívül rövid idő alatt kell tehát olyan súlyos döntést hozni, amely saját szakmai és anyagi helyzetüket is döntő mértékben befolyásolja, ám az idő rövidsége mellett a szerződések tartalma sem könnyíti meg a megalapozott döntést, bizonyos pontok ugyanis kifogásolhatók és ellentmondásosak.

Ezek többek közt:

A sürgősségi és egyéb pótlékok sorsa

Ez a kérdés osztja meg a leginkább a dolgozókat, a megemelt alapbér mellett ugyanis a különböző pótlékok mértékétől függ, mennyivel is emelkedik valójában az orvosok fizetése. Egy sor pótlék tartozik ide (pl.: ügyeleti, készenléti, önként vállalt többletmunkavégzésért járó, szakterületi, képesítés, műszakpótlék, helyettesítési, kirendelési, vezetői juttatás).

Van azonban olyan terület, ahol a pótlék összege még az alap órabért sem éri el,

a leglátványosabban ez az ügyeletek esetében látható: az Országos Kórházi Főigazgatóság százalékos juttatást határozott meg a kötelező ügyeletek órabéreivel kapcsolatban, amely szerint hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%-át kapják meg órabérüknek. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezt egyenesen „megalázónak” nevezte, mondván, hogy embertelen az órabérüknél kevesebb pénzért dolgoztatni az orvosokat többek közt karácsonykor vagy éjszakánként.

A kirendelés kérdése

Bár van konkrét utalás erre, két, egymásnak ellentmondó szám. Nem világos ugyanis annak az időtartalma, mennyi időt töltsön a dolgozó egy másik egészségügyi szolgáltatónál: a törvény szövege szerint 1+1 évre lehet kirendelni a dolgozókat, a rendelet viszont 44 napról beszél évente.

A másodállás

Az új jogszabály abban is megköti az orvosok kezét, hogy másodállással, magánrendeléssel egészítsék ki keresetüket, amely bevett módszer az állami intézményekben dolgozó orvosok esetében. Egy második állás vállalása – amelyet legtöbbször egyéni vállalkozóként vagy kft-ként valósít meg – ugyan engedélyezett, ám a kijelölt szerv vagy személy engedélyéhez kötött, kizárólag azzal lehet végezni. További nagy kérdőjel a témában, hogy ennek elbírálása hogyan és milyen gyorsan történik, hiszen vélhetően hétfőn több ezer kérvény fog érkezni az illetékes szervekhez, így a legjobb esetben is napok fognak eltelni a másodállásban dolgozók számára úgy, hogy a másik munkájukat nem végezhetik.

A szerződések hiányossága

A hagyományos munkaszerződésekhez képest az új szerződések meglehetősen rövidek, lényeges pontok hiányoznak belőlük – ilyenek lehetnek a pótlékok kérdése vagy a felmondás feltételei. Ugyan a Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) szerint jogilag rendben van, hogy nem térnek ki minden elemre a szerződésben, ám később meglehet a veszélye annak, hogy a jogalkotó úgy módosítja a szerződés lényeges tartalmi elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ennek tükrében

még nehezebb úgy dönteni a dolgozóknak saját jövőjükről, hogy nem tudják, valójában mire bólintanak rá, különösen úgy, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet végéig jogszabály tiltja az egészségügyi dolgozók felmondását.

A szakmán belül általános háborgás és elégedetlenkedés fogadta a helyzetet. Több szervezet is azért harcol, hogy helyezzék revízió alá az új intézkedéseket. Országszerte több intézményben tagadták meg az orvosok a szerződések aláírását arra hivatkozva, hogy nem méltányosak a feltételek. Többek közt Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben is - az utóbbinál, ahol a traumatológia leállását helyezték kilátásba az orvosok - végül sikerült megegyezésre jutni. A legtöbb helyen azonban továbbra is nagy talány, mi lesz hétfőtől, egyes becslések szerint több ezren hagyhatják el a pályát. Mindezt a koronavírus harmadik hullámjának kapujában, amikor mindennél nagyobb súly nyugszik az egészségügyi dolgozók vállán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Honnan a tízmilliárdok, gróf úr? – Magyar Péter beszólt Lázár Jánosnak, és kitett egy képet a batidai kastélyáról
A Tisza Párt elnöke szerint Lázár János azért nem szereti a "kullancsokat", mert azok konkurenciát jelenthetnek számára.


Ez itt gróf batidai Lázár János elvtárs szerény hajléka, ami Gulyás Gergely szerint nem a luxus jelképe – mutatta be Magyar Péter szerda reggeli posztjában az elhíresült batidai kastély együttest, utalva arra, hogy a miniszter a közelmúltban jelezte: elege van a luxizásból és a NER kullancsokból, akik lopott közpénzből urizálnak…

„Ez az a kastély együttes, amiről igazmondó János először azt állította, hogy semmi köze hozzá, majd minden földet megszerzett körülötte és a “szerény” viskókat is a nevére vette. Később pedig

a kastélyhoz vezető negyedrendű közutat is felújíttatta 3 milliárd forint közpénzen, hogy a páncélozott BMW-vel és hintókkal érkező vendégeknek ne kelljen zötykölődniük.

Emellé szerzett budapesti luxus áruházat, sok száz hektár földet és ki tudja hány lakást. És mindezt elvileg a közszférában szerzett jövedelméből…” - írta a Tisza Párt elnöke.

„Lázár János, a NER feketeöves közpénz vámpírja, nem szereti a kullancsokat, hiszen azok konkurenciát jelenthetnek számára. Honnan a tízmilliárdok, gróf úr?” – tette fel a kérdést a bejegyzés végén Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszatér a besúgók világa? Bárki bejelentést tehet, ha gyanús kettős állampolgárt ismer a fideszes javaslat szerint
Egy új törvénymódosítás szerint tíz évre is felfüggeszthetik egyes kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. A döntést egy kijelölt miniszter hozhatja meg hivatalból.


Kedd éjjel került fel az Országgyűlés honlapjára az a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a kormány bizonyos feltételek mellett legfeljebb tíz évre felfüggessze egyes kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. A javaslatot Halász János fideszes képviselő nyújtotta be.

A tervezet szerint azok lehetnek érintettek, akik az Európai Gazdasági Térségen (EGT) és az Európai Unió tagjelölt országain kívüli állam állampolgárai is egyben, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára. Ez azt jelenti, hogy például egy amerikai–magyar vagy brit–magyar állampolgárt érinthet a szabályozás, de egy norvég–magyar vagy román–magyar állampolgárt nem.

A javaslat négy olyan esetet sorol fel, amikor valaki a veszélyeztetett kategóriába kerülhet. Ilyen például, ha az illető külföldi hadseregben vagy állami szolgálatban teljesít szolgálatot, ha idegen hatalom érdekében tevékenykedik, ha terrorszervezethez csatlakozott, illetve ha a bíróság jogerősen elítélte például hazaárulás, terrorcselekmény vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt.

A döntést egy, a kormány által rendeletben kijelölt miniszter hozná meg. Hogy pontosan ki lenne ez, egyelőre nem derült ki. A döntés ellen lehet fellebbezni, de az érintettnek kell bizonyítania, hogy nem jelent veszélyt Magyarország közrendjére vagy biztonságára.

A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy bárki bejelentést tegyen, ha olyan személyről van tudomása, akire a szabály vonatkozhat.

Az eljárást azonban csak hivatalból lehet megindítani, és a bejelentőt nem kell értesíteni, mivel nem minősül ügyfélnek.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február végi Kormányinfón arról beszélt, hogy a törvény nem vonatkozik sima magyar állampolgárokra, mivel így hontalanná válnának.

A törvénymódosító javaslat része annak a politikai kampánynak, amelyet Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédében hirdetett meg.

A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.”

A javaslat indoklása szerint a cél „a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló eszköztár megerősítése”.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos két fotón mutatta meg, mennyien voltak a tegnapi tüntetésen
A független országgyűlési képviselő már jelezte, hogy a jövő héten folytatják, és legközelebb már 24 órás lesz a tüntetés.


„Hiába tologatták a színpadot, a magyarok kiállnak a szabadságért és a demokráciáért!” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra utalt, hogy a rendőrség a múlt heti demonstrációval ellentétben ezúttal a budai oldalon engedélyezte, hogy színpadot állítsanak. A politikus szerint azért, hogy kevésbé legyen feltűnő az összegyűlt tömeg, a rendőrség viszont azt mondta, hogy a közlekedés megkönnyítése érdekében hozták ezt a döntést.

Hadházy mindenesre két sokat mondó képet osztott meg követőivel a közösségi oldalán, és jelezte, hogy a jövő héten folytatják, és legközelebb már 24 órás lesz a tüntetés. A következő demonstrációt is 17 órás kezdéssel jelentették be, de a rendőrség nem engedélyezte. Ezt a határozatot megfellebbezik – írta a hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Májustól fizetős lehet több új gyorsforgalmi út – 1,95 milliárd forint bevételre számít az állam
A kormány társadalmi vitára bocsátotta a rendelettervezetet, amely újabb utakat tenne fizetőssé. Az M44-es és az M85-ös is bekerül a matricaköteles szakaszok közé.


Az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében májustól fizetőssé válnak azok a gyorsforgalmi utak, amelyek az idei évben készülnek el. A tervezet szerint a fizetési kötelezettség a jogszabály megjelenését követő 31. naptól lép életbe, vagyis várhatóan május első felétől kell majd autópálya-matricát vásárolni az érintett szakaszokra –írja a 444.

A dokumentum melléklete részletesen felsorolja, mely útszakaszokra terjed ki az új szabályozás. A tervezet alapján 2633 pontban szerepelnek azok a gyorsforgalmi és főutak, amelyek esetében a teherforgalom számára a megtett úttal arányos e-útdíjat kell fizetni. Emellett 46 pontban sorolják fel azokat az autópályákat és autóutakat, amelyek a személyautók számára is matricakötelessé válnak.

A változás több ismert útszakaszt is érint. A matricás rendszer kiterjed az M44-esre, amely Kecskemét és Békéscsaba között a teljes szakaszán elkészül idén tavasszal, valamint az M85-ös Sopronnál, az országhatárig tartó utolsó részére is.

A teherautósokra vonatkozóan díjköteles lesz többek között az 5-ös, az 53-as, az 54-es főutak néhány eddig ingyenes szakasza, illetve a Zsámbéki-medencében futó 103-as út is.

A minisztérium a rendelettervezet indoklásában kiemelte: idén „közel 81 kilométer közút díjfizetési rendszerbe vonása vált aktuálissá”. A módosításokból származó bevételt is megbecsülték: a hatásvizsgálati lap szerint az állam 2025-ben 1,95 milliárd forint többletbevételre számíthat.

A javaslattal kapcsolatban bárki elmondhatja a véleményét április 8-ig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk