Hiába az árstop, átlagon felül drágulnak az élelmiszerek Magyarországon. A feldolgozatlan termékek hazai áremelkedése a harmadik legnagyobb az Európai Unióban - számolt be az RTL Híradó az Eurostat friss kimutatása alapján.

A Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke korábban a Híradónak azt mondta, hogy még a lecsó is sokkal drágább lehet idén: a paprika és a paradicsom termelői ára ugyanis 30-40 százalékkal is nőhet.

De az RTL Híradó szerint a szegedi piacon egy Ausztriában élő magyar is az itthoni árakra panaszkodott.

- fogalmazott.

Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon már a múlt hónapban 19 és fél százalékkal többe kerültek a feldolgozatlan, nyers élelmiszerek, például a zöldségek és a gyümölcsök, mint egy évvel korábban.

A Híradó Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert is megkérdezte arról, hogy miért drágulnak Magyarországon az uniós átlag felett az élelmiszerek.

– fogalmazott a gazdaságfejlesztési miniszter, aki a hazai korlátozott szállítási lehetőségekkel is magyarázta a rendkívüli drágulást.

- mondta.

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ugyanakkor a sajtón is múlik, hogy mennyivel drágulnak az élelmiszerek.

- fogalmazott.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint azonban a rekordgyenge forint és a bérköltségek megugrása, az idei 19 és fél százalékos minimálbér-emelés okozott kiugró élelmiszer-drágulást Magyarországon.

- mondta Molnár László vezérigazgató.

Teli tankkal induljanak útnak a jövő héten – ezt javasolják a kis benzinkutasok és a nagy hálózatok is az autósoknak. A Független Benzinkutak Szövetsége üzemszünetet jelentett be tegnap, augusztus 19-re és 20-ra. Az RTL Híradónak azt mondták, a töltőállomások nagyjából harmadát üzemeltető vállalkozások legfeljebb kávét adnak el majd jövő pénteken és szombaton. Emiatt a nagy hálózatok megugrott forgalomra, fennakadásokra számítanak kútjaik egy részén – érdekképviseletük, az Ásványolaj Szövetség szerint.

– nyilatkozta a Híradónak Tóth András, a Xhénia Kft. ügyvezetője.

A Független Benzinkutak Szövetségénél azt mondják, még mindig nem kapták meg a júliusra járó, literenként 20 forintos állami támogatást. Ráadásul augusztustól minden korábbinál kevesebb üzemanyagot szállítanak a nagykereskedők – a megrendelt mennyiségnek csak a felét.

– mondta el Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke

A MOL, a Shell és az OMV, a nagy hálózatok érdekképviselete ma azt közölte, ők jövő héten is a szokásos nyitvatartással várják az autósokat. Úgy számolnak, például a Balaton partján, kiemelt turisztikai övezetekben ugorhat meg a kútjaik forgalma a kisvállalkozók üzemszünete miatt.

„Ezeken a helyeken biztos, hogy kialakulhatnak sorban állások, lehetnek várakozási idők az adott töltőállomáson, az is előfordulhat, hogy még a nagy hálózatok töltőállomásain is elfogy az üzemanyag esetlegesen a hétvége vége felé. Ezért is szeretném kérni a vásárlókat, hogy lehetőleg úgy induljanak el, hogy üzemanyaggal fel vannak töltve” – nyilatkozta Grád Ottó, Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc vasárnap reggel Facebook-bejegyzésben taglalta, hogy a követekező kormánynak bizony tengernyi dolga akad majd.

– írja az ellenzéki politikus, aki szerint a legnehezebb feladata a jövőbeni kormánynak mégis az lesz, hogy békét teremtsen. „Háború után legyen végre béke” – írja. Mint emlékeztet rá,

A pártelnök azzal zárja mondandóját, hogy „az új kormány az ország kormánya lesz, de dolga lesz a lelkekkel is. Hogy béke legyen. Hogy otthon legyen a hazából. Mindenkinek. Készülünk.”

Meghalt két SMA-s gyerek, miután megkapták a Zolgensma nevű gyógyszert külföldön. A gyártó küldött jelentést a két halálesetről, ami Oroszországban és Kazahsztánban történt. A gyerekek halálát akut májelégtelenség okozta. Ez a mellékhatás korábban is ismert volt a gyártó szerint és azt írták, a gyógyszer előnyei az esetleges kockázatokhoz képest még mindig nagyobbak. A Zolgensma Magyarországon is elérhető a gerinceredetű izomsorvadásban szenvedőknek.

A nagyon drága készítményt hazánkban is alkalmazták több, hasonló betegségben szenvedő gyereknél, például az általunk is bemutatott Zenténél és Noelnél is.

Két gyereknél azonban – Oroszországban, illetve Kazahsztánban – súlyos mellékhatások léptek fel a gyógyszertől, és ez az életükbe került. Erről a gyártó, a Novartis adott ki közleményt, amelyet az RTL Híradójának is elküldtek. Azt írták, „a két sajnálatos haláleset 5-6 héttel az infúziós kezelés után történt.”

Azt is írták, hogy „világszerte már több mint 2300 beteg kapta meg a készítményt” és szerintük „a gyógyszer használatának előnyei az esetleges kockázatokhoz képest jelentősen nagyobbak”. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint - mint több más génkezelés - a Zolgensma is áttörő állapotjavulást hozhat, de közben a szervezetet is megterhelheti. Késmáry András elmondta:

Ezért fontos a génterápia előtt és közben is a folyamatos orvosi megfigyelés. Az SMA egy rendkívül ritka genetikai betegség 8-10 ezer emberből egyet érint. Kezelés nélkül a kétéves kort sem élné meg sok gyermek.

Az energiaválság, a növekvő rezsiárak és az állami támogatások csökkenése miatt takarékoskodásra kényszerülhet Magyarország legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), novembertől jövő év márciusáig a legnagyobb rezsikiadásokkal működő Természettudományi Kart (TTK) is bezárhatják, az oktatás online formában folytatódhat – értesült a Népszava.

Információik szerint

A TTK egyik névtelenséget kérő munkatársa azt mondta, a kar vezetése tiltakozik a tervezett intézkedések ellen, a dékán viszont „bele van kényszerítve”, hogy takarékoskodni kell a rezsiköltségeken. Bár a TTK nem az egyetem legnagyobb kara, itt zajlik a legtöbb laborigényes kutatás is, a kar két épületének fenntartása az ELTE rezsiköltségeinek csaknem a felét teszi ki.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, Pálfia Zsolt viszont annyit meg tudott erősíteni, az ELTE-n valóban „hetek óta lebegtetik”, hogy valahogyan takarékoskodni kell majd, de konkrét döntésekről még nem tud.

Pálfia Zsolt szerint különösen azok az intézmények lesznek nehéz helyzetben a válság sújtotta időkben, amelyeket nem adtak át vagyonkezelő alapítványok kezébe. A 22 “modellváltó”, alapítványi egyetemnek ugyanis jelentős állami vagyont adott át a kormány, valamint törvényben rögzítette a következő öt évre szóló állami támogatás összegeit, összesen mintegy 1,8 ezer milliárd forintot, amiből a nem alapítványi intézmények - mint az ELTE – kimaradtak.