Hiába az árstop, átlagon felül drágulnak az élelmiszerek Magyarországon. A feldolgozatlan termékek hazai áremelkedése a harmadik legnagyobb az Európai Unióban - számolt be az RTL Híradó az Eurostat friss kimutatása alapján.

A Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke korábban a Híradónak azt mondta, hogy még a lecsó is sokkal drágább lehet idén: a paprika és a paradicsom termelői ára ugyanis 30-40 százalékkal is nőhet.

De az RTL Híradó szerint a szegedi piacon egy Ausztriában élő magyar is az itthoni árakra panaszkodott.

- fogalmazott.

Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon már a múlt hónapban 19 és fél százalékkal többe kerültek a feldolgozatlan, nyers élelmiszerek, például a zöldségek és a gyümölcsök, mint egy évvel korábban.

A Híradó Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert is megkérdezte arról, hogy miért drágulnak Magyarországon az uniós átlag felett az élelmiszerek.

– fogalmazott a gazdaságfejlesztési miniszter, aki a hazai korlátozott szállítási lehetőségekkel is magyarázta a rendkívüli drágulást.

- mondta.

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ugyanakkor a sajtón is múlik, hogy mennyivel drágulnak az élelmiszerek.

- fogalmazott.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint azonban a rekordgyenge forint és a bérköltségek megugrása, az idei 19 és fél százalékos minimálbér-emelés okozott kiugró élelmiszer-drágulást Magyarországon.

- mondta Molnár László vezérigazgató.

„Már több mint kétszáz intézményből kapott visszajelzést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) olyan pedagógusoktól, akik csatlakoznak az oktatás világnapjára, október 5-ére meghirdetett egységes országos sztrájkhoz” – mondta el a Népszavának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

Mint kiderült, sokan akkor döntöttek a csatlakozás mellett, amikor kiderült, legalább öt tanárt elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután csatlakoztak az országszerte megtartott polgári engedetlenségi mozgalomhoz.

– nyilatkozta a lapnak Nagy.

A szakszervezet felajánlotta jogi segítségét az elbocsátott tanároknak, mert bár a sztrájkon kívüli munkabeszüntetést szankcionálhatja a munkáltató, szerintük annak arányosnak kellene lenni az okozott kárral. Az országos tanárhiány közepette öt tanártól megválni a PDSZ szerint semmiképp nem nevezhető annak.

Ezzel úgy tűnik, a tankerület elmérte a szankció hatékonyságát, azzal ugyanis nem letörték a pedagógusok, sőt a diákok tiltakozási kedvét, hanem éppen ellenkezőleg. A kirúgások után egy nappal, pénteken este több százan demonstráltak a Kölcsey előtt, és hétfőre is szolidaritási akciót szerveztek a diákok „Ne rúgjátok ki a tanárainkat!” címmel.

Október 5-én, szerdán az egyre duzzadó sztrájk mellett 17 órától a Margit-híd elfoglalását és koncertekkel egybekötött tüntetést is szervez a Tanítanék mozgalom. Ezen kívül a PDSZ korábban október 14-ére is országos sztrájkot hirdetett meg.

A XIV. kerületi Bosnyák téren tüntettek civilek egy tervezett gigaberuházás ellen. A tervekben szerepelt, hogy a kerület polgármestere, az MSZP-s Horváth Csaba is felszólal, ő azonban magához ragadta a mikrofont, hogy „elmondja az igazságot” – számolt be az esetről a hvg.hu.

A megmozdulást a helyi Civilzugló Egyesület tartotta, de ahhoz csatlakozott a Momentum és a Demokratikus Koalíció is. Várnai László önkormányzati képviselő beszámolója szerint Horváth Csaba polgármester „kierőltette”, hogy felszólalhasson, kétszer is kéretlenül ment fel a színpadra, de a demonstrálók kifütyülték.

A Bosnyák tér mögött megvalósuló, Zugló City Centre névre keresztelt beruházásban elsőként egy 162 lakásos, nyolcemeletes, két üzletet is magába foglaló lakóépület épülhet fel – írta korábban a hvg.hu.

Nem biztosak benne a szakértők, hogy nem ismétlődhet meg a csepeli munkásszálló múlt heti bezárásának réme, sőt abban sem, hogy máshol nem eszkalálódhat tovább a helyzet – írja riportjában a Népszava.

A lapnak Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatója azt mondta, már érzik a nyomást az ellátórendszeren. Mint fogalmazott,

„Egyelőre felmérhetetlen, hogy mennyire sokan szorulnak ki otthonukból, illetve onnan, ahol eddig meghúzták magukat” – nyilatkozta a portálnak Győri Péter, szociológus, a Menhely és a Hálózat Alapítvány a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért kuratóriumi elnöke. Szerinte megismétlődhet a csepeli munkásszálló esete.

– fogalmazott Győri.

Mind a fővárosi, mint a vidéki munkásszállók rezsiszámlája drasztikusan emelkedik, amit az üzemeltetők többnyire egyszerűen áttolnak a bérlőkre. Önkormányzati bérlakásra mindemellett nagyon kicsi az esély, és családok átmeneti otthonából is drasztikusan kevés van – közli Győri Péter. Mint fogalmaz: „Budapesten az összes tele van. Már a rezsiválság előtt is megtelt volna a kétszer annyi férőhely, mint amennyi van az egész országban, és akkor még keveset mondtam”.

A szociológus úgy véli, hogy az új helyzetben összébb szorulnak majd az emberek. Az eddiginél több egyetemista bérel közösen lakást, a gyerekek hazaköltöznek a szülők által eredetileg is nekik épített ház emeletére, vagy éppen a nagyszülő költözik be faluvégi kifűthetetlen házából az újpalotai panel félszobájába, a korábban kirepült ifjú házasok pedig visszatérhetnek a gyerekszobába.

Augusztus eleje óta folyamatosan krízismegbeszéléseket tartanak a szociális ellátóintézmények. Győri Péter olyan intézményről is tud, aminek áramszámlája az ötszörösér nőtt.

A munkásszálló üzemeltetés nem rossz üzlet – írja a Népszava. Az Orbán-kormány programot is indított erre 2017-ben. Tavaly szeptemberig az első öt pályázaton 23 önkormányzat vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, és 24 magánvállalkozás részesült több mint 15 milliárd forint támogatást kapott erre, ami hatezer munkásszállási férőhely kialakítását tette lehetővé.

A jobb minőségű – kétágyas, saját fürdőszobás – szállókon már évekkel ezelőtt is 200 ezer forint fölé kúszott a havi bérleti díj. Olcsó ágybérlet azonban akár napi 2000 forint alatt is található, többnyire családi házakból átalakított szállásokon.

Péntek estéhez hasonlóan hétfő reggel is szolidaritási tüntetést tartanak a diákok a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál, ahonnan korábban öt tanárt rúgtak ki, amiért csatlakoztak a jobb körülményeket követelő polgári engedetlenségi mozgalomhoz. Az eseményen több százan jelentek meg az iskola épülete előtt.

Az eseményen felszólalt Törley Katalin, az egyik elbocsátott pedagógus, a Tanítanék Mozgalom alapítója, aki elmondta, hétfőn délután három órakor követeléseiket az iskolától a Belügyminisztérium épületéhez viszik.

A tiltakozó megmozduláson ott volt többek között Soproni Tamás terézvárosi és Pikó András józsefvárosi polgármester, valamint Jámbor András ellenzéki parlamenti képviselő is.

A részt vevők nyílt levelet fogalmaztak meg Pintér Sándor belügyminiszternek, Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ vezetőjének és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak. Ebben követelték az öt kölcseys tanár azonnali visszahelyezését állásába.

Az esemény végén a diákok bementek az óráikra, de a fő szónok elmondta, hogy október 5-én, szerdán napközben élőlánccal, este pedig tüntetéssel és hídfoglalással fognak tiltakozni a pedagógusok helyzete és az őket ért atrocitások ellen.

A Szeretlek Magyarország elő közvetítése: