Hosszú elemzést készített az előválasztási eredményekről a Válasz Online, amiben arra fókuszáltak, a megnyert körzetek közül hol indul "óbaloldali", tehát MSZP-s vagy DK-s, és hol "új generáció", vagyis LMP-s, momentumos, jobbikos, párbeszédes, illetve civil jelölt.
Az összesen 106 egyéni körzetből 66-ot tartanak nyerhetőnek: ezek azok, ahol már négy éve is a baloldal győzött (15 helyen), ahol 45 százalék alatti eredménnyel nyert a Fidesz (23), ahol 45 és 50 százalék között teljesítettek (21), illetve még 7 olyan körzet, ahol ugyan több mint 50 százalékot ért el a kormánypárti jelölt, de jövőre erős kihívót kapott. Ilyen például Márki-Zay Péter vagy Harangozó Tamás választókerülete.
Az elemzés szerint 106 választókerületben végül 60 helyen győzött újgenerációs jelölt, az „óbaloldalnak” csak 46 körzet jutott. Az említett 66 körzetre szűkítve pedig azt látjuk, hogy 38-ban győztes olyan indulók, akiknek nincs közük a 2002-2010 előtt kormányzó pártokhoz, és csak 28-ban DK-sok vagy ősszocialisták.
A 28-ból 18 jelölt került ki a Gyurcsány-pártból, ami azt jelenti, hogy míg Dobrev Klára a miniszterelnök-jelöltek versenyében majdnem 35 százalékot ért el, pártja a valamennyire esélyes jelölti helyek mindössze 27 százalékát szerezte meg.
Ennél valamivel nagyobb dominanciát vetít előre Török Gábor politológus, aki Facebook-posztjában csak a 30 legkönnyebben nyerhető körzetet emelte ki. Ezekből 10 lett a DK-é, a Jobbiknak 3, a MSZP-nek 6, a Párbeszédnek és a Momentumnak 5-5, az LMP-nek pedig 1 helyen győzhet a jelöltje szerinte.
A fentiekből az következik, hogy amennyiben nem lenne kormányváltás, és az ellenzék csak a legbiztosabban feléjük húzó körzeteket hozná, minden bizonnyal a DK-nak lenne a legnagyobb frakciója a Fidesz után.
Ha viszont több körzetet is sikerül elhódítani, már kiegyenlítettebbek az erőviszonyok: az említett 66 körzetből ugyan 18-at szerzett meg a DK, de pontosan ennyit, 18-at szerzett a Jobbik, valamint az MSZP-Párbeszéd is. Tőlük lemaradva következik a Momentum 9, valamint az LMP 3 körzettel.
Ez alapján ki lehet jelenteni, hogy ha a 66 körzet jó részét sikerül hozniuk, amivel valószínűleg a többséget is megszerzik az Országgyűlésben, a hat párt egyike sem kerül kiemelkedően domináns pozícióba a többihez képest.
Vagyis a közös kormányzáshoz folyamatos egyeztetésre és együttműködésre lesz szükség.
Hosszú elemzést készített az előválasztási eredményekről a Válasz Online, amiben arra fókuszáltak, a megnyert körzetek közül hol indul "óbaloldali", tehát MSZP-s vagy DK-s, és hol "új generáció", vagyis LMP-s, momentumos, jobbikos, párbeszédes, illetve civil jelölt.
Az összesen 106 egyéni körzetből 66-ot tartanak nyerhetőnek: ezek azok, ahol már négy éve is a baloldal győzött (15 helyen), ahol 45 százalék alatti eredménnyel nyert a Fidesz (23), ahol 45 és 50 százalék között teljesítettek (21), illetve még 7 olyan körzet, ahol ugyan több mint 50 százalékot ért el a kormánypárti jelölt, de jövőre erős kihívót kapott. Ilyen például Márki-Zay Péter vagy Harangozó Tamás választókerülete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem engedte leszállni Szijjártó Péter repülőgépét a bosnyák honvédelmi miniszter
A védelmi miniszter szerint nem volt egyértelmű, miért katonai géppel érkezne a magyar politikus. Szijjártó Péter egy díszdoktori címet vett volna át csütörtökön Banja Lukában.
Megtiltotta a bosznia-hercegovinai védelmi miniszter, hogy Szijjártó Péter katonai géppel szálljon le Banja Lukában, írja a Telex bosnyák források alapján. Zukan Helez döntése értelmében
a magyar külgazdasági és külügyminisztert szállító repülőgép csütörtökön nem landolhat a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában.
A politikus a döntést azzal indokolta, hogy a magyar fél nem adott egyértelmű magyarázatot a katonai gép használatára. Helez szerint „Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta nyíltan támogatják a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság volt elnökének, Milorad Dodiknak a Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának aláásását célzó tevékenységét.”
Boszniai lapértesülések szerint a magyar kormány tagjai tudatosan kerülik a szarajevói kapcsolatfelvételt, és jellemzően csak az ország szerb többségű részével kommunikálnak, így Banja Lukát látogatják. Orbán Viktor egyébként 2023-ban szintén katonai géppel érkezett a városba. A helyi sajtó megjegyzi, szerencsésebb lett volna, ha a bosnyák védelmi vagy külügyminiszter diplomáciai jegyzékben közli a magyar külügyminisztériummal a kifogásait.
Szijjártó Péter szerdán még Belgrádban tárgyalt, csütörtökön pedig a tervek szerint Banja Lukába utazott volna, ahol Milorad Dodik közlése szerint a helyi egyetem díszdoktori címet adományozott volna neki.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre nem reagált a bosnyákok döntésére.
Megtiltotta a bosznia-hercegovinai védelmi miniszter, hogy Szijjártó Péter katonai géppel szálljon le Banja Lukában, írja a Telex bosnyák források alapján. Zukan Helez döntése értelmében
a magyar külgazdasági és külügyminisztert szállító repülőgép csütörtökön nem landolhat a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában.
A politikus a döntést azzal indokolta, hogy a magyar fél nem adott egyértelmű magyarázatot a katonai gép használatára. Helez szerint „Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta nyíltan támogatják a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság volt elnökének, Milorad Dodiknak a Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának aláásását célzó tevékenységét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kitálalt a Totalcar főszerkesztője: A gusztustalan propaganda elért minket is, vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón
A drámai kirohanást a portál egykori újságírójának, Vályi Istvánnak a posztja váltotta ki. Hamvas Tamás arra kérte az olvasókat, lássák, hogy a cikk nem az ő utasítására született.
„A gusztustalan propaganda elért minket is” – ezzel a mondattal minősítette a Totalcar főszerkesztője a saját portálján megjelent, Tisza Párt adóterveiről szóló cikket. Hamvas Tamás egy Facebook-kommentben azt írta: „vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón”.
Az ügy azzal indult, hogy az Index hétfőn egy „titokzatos dokumentumra” hivatkozva cikket közölt a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről. A párt szerint az Index cikkének „minden szava hazugság”. Még aznap délután a Totalcar is szemlézte a portál anyagát egy szerző nélküli írásban, kiemelve az autósokra vonatkozó állítólagos adóemeléseket. Bár a cikkben jelezték, hogy a terv valóságtartalmát a párt nem erősítette meg, arról nem írtak, hogy megkeresték volna a Tiszát, és a párt korábban bemutatott adóterveit sem ismertették.
A portál volt újságírója, Vályi István kedden délután egy Facebook-posztban kérte számon a szerkesztőséget. „Kiraktok egy olyan cikket, aminek sem szerzője, sem valóságalapja nincs és ugyanolyan fake, mint az adóemeléses véleménycikk volt, amire ráhúztak egy egész nerzeti konzultációt sokmilliárd adófizetői pénzt égetve el a párt érdekében? Ez tényleg a legalja mindennek, nem csak, hogy szerzője nincsen, hanem full kamu az egész, ki parancsolt rátok?”
Vályi bejegyzése alatt reagált a megszólított főszerkesztő is. A kommentet a hvg.hu vette észre, ebben Hamvas Tamás így fogalmazott:
„Szia Pista, kedves Mindenki! A helyzetet tökéletesen látjátok, a gusztustalan propaganda elért minket is. Kapálózhatunk, ellenkezhetünk, vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón.
Semmi kedvem nem volt még itthagyni ezt az egészet, ahogy egyikünknek sem, akárhogyan is esik ez. Oda szúrtak, ahol szerintük nem fáj, mi meg szépen megszívjuk az autós társadalom szemében. Kértük, hogy ne állítsanak minket földbe ezzel, ha ez lesz a TC vége, akkor ez lesz, de ettől még hiszem, hogy aki az autós tartalomért jön, az még hozzánk is ugyanígy jönni fog és átlát ezen a szarságon. Jöhet a vélemény, ne kíméljetek minket, csak lássátok, hogy ez nem főszerkesztői utasítás.”
A komment később eltűnt a poszt alól. A hvg.hu megjegyzi, hogy a Totalcar idén nyáron került az Indexhez, Hamvas pedig november elseje óta a portál főszerkesztője.
„A gusztustalan propaganda elért minket is” – ezzel a mondattal minősítette a Totalcar főszerkesztője a saját portálján megjelent, Tisza Párt adóterveiről szóló cikket. Hamvas Tamás egy Facebook-kommentben azt írta: „vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón”.
Az ügy azzal indult, hogy az Index hétfőn egy „titokzatos dokumentumra” hivatkozva cikket közölt a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről. A párt szerint az Index cikkének „minden szava hazugság”. Még aznap délután a Totalcar is szemlézte a portál anyagát egy szerző nélküli írásban, kiemelve az autósokra vonatkozó állítólagos adóemeléseket. Bár a cikkben jelezték, hogy a terv valóságtartalmát a párt nem erősítette meg, arról nem írtak, hogy megkeresték volna a Tiszát, és a párt korábban bemutatott adóterveit sem ismertették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy leállított vizsgálat után napok alatt nevezték ki Juhász Péter Pált: egy régi vallomásból derült ki, hogyan lett a Szőlő utcai intézet igazgatója
A Budapesti Javítóintézet volt igazgatóját Soltész Miklós államtitkár kérte fel egy vizsgálatra 2010 végén. A szabálytalan eljárás után aztán ő kapta meg a vezetői széket. Mindez egy korábbi büntetőügyben tett vallomásából derült ki.
Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.
A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.
A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”
Az események 2011. január 12-én gyorsultak fel, amikor Soltész Miklós, az akkori szociális és családügyekért felelős államtitkár levelet írt Juhásznak, hogy fiatalkorúak bántalmazásáról kaptak információkat, ezért vegyen részt egy vizsgálatban. A vizsgálat másnap, január 13-án azonnal meg is kezdődött.
A vizsgálatnak azonban több aggályos része is volt. Juhász akkori munkahelyének, a Szociálpolitikai Intézetnek nem tartozott a feladatai közé intézményi vizsgálatok lefolytatása. Emellett a vizsgálatot végzők súlyos szakmai hibát követtek el: a fiatalkorúakat jogi képviselőjük vagy kijelölt gyámjuk nélkül, négyszemközt kezdték kihallgatni.
„Amikor a gyerekekkel akartunk beszélni, megszakították azt, így a vizsgálatot nem lehetett végezni, ezt jeleztük az államtitkárnak. Kifogásolták, hogy a gyerekekkel négyszemközt beszéljünk”
– mondta Juhász.
A beszélgetésekről ráadásul írásos jegyzőkönyv sem készült. A szabálytalanságok miatt a felügyeleti ügyész pár nap alatt le is állíttatta a vizsgálatot.
Ennek ellenére a háttérben már zajlott a vezetőváltás előkészítése. Január 26-án Dudás Zoltán, a minisztérium főosztályvezetője rendkívüli értekezletet hívott össze január 28-ra, ahol az addigi igazgatót felmentették, és Juhász Péter Pált nevezték ki megbízott igazgatónak. Juhász már egy nappal korábban tudott a döntésről.
„A kinevezést az az előtti napon tudtam meg. Akkor még nem tudtuk lezárni a vizsgálatot, mivel megszakadt a vizsgálat, és ezért döntöttek úgy, hogy vezetőváltásra kerül sor. Gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a két dolog. Nekünk le kellett zárnunk a vizsgálatot, és közben a minisztériumban döntöttek a vezetőváltásról” – vallotta a dokumentum szerint.
Juhász jólinformáltságát magyarázhatja a Dudás Zoltánnal való korábbi kapcsolata, akivel még a 90-es években együtt dolgoztak a gyermekvédelemben. A kinevezésről Juhász így beszélt: „Voltak bizonyos keretek, amiket lefektettünk az irodában és abban maradtunk, hogy megbízottként elvállalom az igazgatói megbízást, majd utána meglátjuk a továbbiakat. Egy délután alatt beszéltük ezt át.” Dudás később egy Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy egy nyílt pályázat keretében, egy bizottság javaslatára nevezték ki Juhászt.
A minisztérium bizalma azért is meglepő, mert Juhászt 2009-ben egy fegyelmi vétség miatt már elmarasztalták, és el is bocsátották az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól. Kinevezése után Juhász belső vizsgálatokba kezdett, gyerekektől kért írásos beszámolókat a korábbi vélt bántalmazásokról, és több dolgozótól is megvált. „Amikor megbízott igazgatóként odakerültem, az addigiakról összefoglalás készült, azt terjesztettük be az államtitkár felé” – mondta.
A Kontroll megkeresésére a Belügyminisztérium azt közölte, az eljárás lezárásáig az ügyet érintő egyetlen kérdésben sem adnak tájékoztatást. Dudás Zoltán telefonon és később írásban sem akart válaszolni a lap kérdéseire.
Juhász Péter Pált jelenleg hat bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel és közfeladati helyzettel való visszaéléssel. Az ügyészség novemberben indítványozta előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.
A botrány kirobbanása után a kinevezésben kulcsszerepet játszó Dudás Zoltánnak is következményekkel kellett szembenéznie: a Fidesz későbbi csepeli polgármesterjelöltjének júniusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a bukaresti diplomata-kinevezését.
Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.
A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.
A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pénteken este 6 és 9 óra között, egy választási műsorban mutatja be a Tisza Párt az egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit – írta a Telex Magyar Péter komáromi bejelentése alapján. A párt ezzel két nappal előrehozta a korábban november 30-ra ígért eseményt.
A pártelnök nem indokolta, miért döntöttek a korábbi, vasárnapi időpont megváltoztatása mellett. A jelöltekről szóló szavazás második köre csütörtökön 19 órakor zárul, ezt követően a Tisza Párt elnöksége értékeli az eredményeket.
A végleges névsort a pénteki, legalább háromórásra tervezett műsorban kezdik nyilvánosságra hozni, ahol a tervek szerint magukat a jelölteket is bemutatják.
A Tisza Párt eredetileg választókerületenként három képviselőjelölt-jelölttel indult, kivéve Magyar Péter körzetét, ahol nem hirdettek versenyt. Az első forduló után két-két aspiráns maradt versenyben. A második fordulóba jutottak névsorát kedd reggel tették közzé a párt honlapján és a választókerületi Facebook-oldalakon.
A pénteki nap politikailag azért is eseménydúsnak ígérkezik, mert sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezen a napon találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
Pénteken este 6 és 9 óra között, egy választási műsorban mutatja be a Tisza Párt az egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit – írta a Telex Magyar Péter komáromi bejelentése alapján. A párt ezzel két nappal előrehozta a korábban november 30-ra ígért eseményt.
A pártelnök nem indokolta, miért döntöttek a korábbi, vasárnapi időpont megváltoztatása mellett. A jelöltekről szóló szavazás második köre csütörtökön 19 órakor zárul, ezt követően a Tisza Párt elnöksége értékeli az eredményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
