Nagyjából egyenlően oszlanak meg az ellenzéki pártok között a nyerhető körzetek
Hosszú elemzést készített az előválasztási eredményekről a Válasz Online, amiben arra fókuszáltak, a megnyert körzetek közül hol indul "óbaloldali", tehát MSZP-s vagy DK-s, és hol "új generáció", vagyis LMP-s, momentumos, jobbikos, párbeszédes, illetve civil jelölt.
Az összesen 106 egyéni körzetből 66-ot tartanak nyerhetőnek: ezek azok, ahol már négy éve is a baloldal győzött (15 helyen), ahol 45 százalék alatti eredménnyel nyert a Fidesz (23), ahol 45 és 50 százalék között teljesítettek (21), illetve még 7 olyan körzet, ahol ugyan több mint 50 százalékot ért el a kormánypárti jelölt, de jövőre erős kihívót kapott. Ilyen például Márki-Zay Péter vagy Harangozó Tamás választókerülete.
A 28-ból 18 jelölt került ki a Gyurcsány-pártból, ami azt jelenti, hogy míg Dobrev Klára a miniszterelnök-jelöltek versenyében majdnem 35 százalékot ért el, pártja a valamennyire esélyes jelölti helyek mindössze 27 százalékát szerezte meg.
Ennél valamivel nagyobb dominanciát vetít előre Török Gábor politológus, aki Facebook-posztjában csak a 30 legkönnyebben nyerhető körzetet emelte ki. Ezekből 10 lett a DK-é, a Jobbiknak 3, a MSZP-nek 6, a Párbeszédnek és a Momentumnak 5-5, az LMP-nek pedig 1 helyen győzhet a jelöltje szerinte.
A fentiekből az következik, hogy amennyiben nem lenne kormányváltás, és az ellenzék csak a legbiztosabban feléjük húzó körzeteket hozná, minden bizonnyal a DK-nak lenne a legnagyobb frakciója a Fidesz után.
Ez alapján ki lehet jelenteni, hogy ha a 66 körzet jó részét sikerül hozniuk, amivel valószínűleg a többséget is megszerzik az Országgyűlésben, a hat párt egyike sem kerül kiemelkedően domináns pozícióba a többihez képest.
Vagyis a közös kormányzáshoz folyamatos egyeztetésre és együttműködésre lesz szükség.