HÍREK
A Rovatból

Nagy pofon Magyarországnak: Megkerüli az Orbán-kormányt az orosz vagyonok ügyében az EU

A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák.


Az EU kidolgozott egy jogi kiskaput, hogy megkerülje Magyarország vétóját, amely eddig akadályozta a befagyasztott orosz vagyon idei nyereségének felhasználását Ukrajna támogatására. A Financial Times szerint ezzel a lépéssel a G7-ek is lehetőséget kapnak, hogy 50 milliárd dollárt fizessenek Kijevnek.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a lapnak elmondta, hogy mivel Magyarország tartózkodott egy korábbi megállapodásnál, amely az orosz vagyonból származó bevételek elkülönítéséről szólt, „nem lehet része a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. A jogi megoldás „kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik” – tette hozzá.

Ez az új megoldás egyúttal elháríthat egy akadályt a G7-ek azon erőfeszítései elől is, hogy decemberig 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Ukrajna számára. A pénzt a jövőbeni bevételekből tervezik visszafizetni, amiről a vezetők a hónap elején Olaszországban tartott csúcstalálkozón döntöttek.

Az EU-ban közel 200 milliárd eurónyi értékpapír van befagyasztva, főként Belgiumban. Az unió az év elején megállapodott abban, hogy a februártól keletkező nyereséget fegyverek vásárlására fordítja Ukrajna számára.

A Financial Times szerint Magyarország, az EU leginkább oroszbarát tagállama, régóta ellenzi, hogy a blokk közösen nyújtson katonai támogatást Ukrajnának. Budapest hét másik, Kijev felfegyverzésével kapcsolatos döntést is blokkol, mintegy 6,6 milliárd euró értékben.

A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez a kiskapu kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák. A G7-ek terve szerint a jövő évtől Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget a hitel visszafizetésére fordítják.

Az USA és más G7-partnerek kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Magyarország valószínűleg megakadályozza az orosz eszközök határozatlan ideig történő zárolásáról szóló uniós döntést, jelentős késedelmet okozva ezzel az erről az 50 milliárdról szóló tárgyalásokban. Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a bevétel uniós felhasználására vonatkozó jogi megoldás valószínűleg elegendő lesz a hitel kifizetésének garantálásához.

Magyarország azonban még mindig blokkolhatja az uniós szankciókat, amelyek értelmében az orosz vagyonokat zárolják. Ezt a határozatot az EU 27 országának félévente egyhangúlag meg kell újítania.

Borrell elmondta, hogy Brüsszel felajánlott Magyarországnak egy hasonló alkut, mint amit a NATO kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel a múlt héten – amely szerint Budapest kimaradhat az Ukrajnát támogató tevékenységekből, cserébe azért, hogy nem vétózza meg a szövetség égisze alatt Kijevet segítő más szövetségesek támogatását –, de ezt Orbánék elutasították.

„Felajánlottuk Magyarországnak: az önök pénzét semmilyen módon nem fogjuk Ukrajna támogatására fordítani. Nemcsak halálos fegyverekre, hanem semmire. Vegyék el a pénzüket, vegyék ki a pénzüket a dobozból. Nem akarom felhasználni a pénzüket” – mondta Borrell. De a magyar kormány nemet mondott.

Borrell szerint „Budapest álláspontjának köze van az Oroszországgal való szoros kapcsolataikhoz”, vagyis azt sugallta, hogy az Orbán-kormány Putyin érdekében gátolja az oroszellenes EU-s intézkedéseket.

A magyar kormány szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lapnak.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyarország nincs a listán: kiadták az amerikaiak a szankciós mentességeket, miközben a magyar kormány a szóbeli ígéretben bízik
Jövő pénteken lejár a határidő, de Magyarországnak még mindig nincs papírja a mentességről. Eközben Bulgária és Kazahsztán is konkrét, írásos engedélyt kapott Washingtontól.


Ketyeg az óra a magyar kormány számára: jövő pénteken, november 21-én lépnek életbe az orosz olajcégek elleni amerikai szankciók, de Magyarország továbbra sem szerepel azon az írásos listán, amelyet Washington pénteken tett közzé az ideiglenes mentességet kapó országokról és vállalatokról.

Az Egyesült Államok négy konkrét engedélyt adott ki, hogy megelőzze az ellátási zavarokat a Rosznyeft és a Lukoil elleni intézkedések bevezetésekor. Ezek mindegyike határozott időre szól: Bulgária a Lukoil burgaszi finomítójának működtetésére 2026. április 29-ig kapott haladékot, a Lukoil több mint 5000 külföldi benzinkútja pedig 2025. december 13-ig működhet zavartalanul. Kazahsztán az olajmezőinek és vezetékeinek üzemeltetésére kapott engedélyt, a Lukoil International európai központjának eladását pedig szintén előkészíthetik, bár a végső tranzakcióhoz újabb jóváhagyás kell.

A magyar kormány ezzel szemben egy határidő nélküli, szóbeli megállapodásra hivatkozik, amely a november 7-i washingtoni látogatáson született. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a mentesség addig érvényes, amíg Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök hivatalban van, a két vezető kézfogással szentesítette az egyezséget, annak írásba foglalása pedig csupán technikai kérdés.

Ezt az álláspontot árnyalja Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata, aki szerint a felmentés egy évre szól, és az olaj- és gázvezetékekre vonatkozóan ideiglenes jellegű. A kommunikációs zavarok miatt Gulyás Gergely miniszter bejelentette, Szijjártó Péter hivatalosan is felveszi a kapcsolatot amerikai kollégájával. Orbán Viktor miniszterelnök pedig jelezte, szerinte „a főnök”, azaz Trump szava dönt - írta a 24.hu.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) október 22-én jelentette be a Lukoil és a Rosznyeft elleni szankciókat. Ezzel egy időben több átmeneti engedélyt is kiadott, amelyek egységesen 2025. november 21-én járnak le, ez adja a mostani határidő súlyát. A magyar kormány határozatlan idejű mentességről szóló kommunikációjával szemben több nemzetközi forrás is egyéves felmentésről írt, főként a vezetékes energiaszállítások esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor kiszúrta egy Orbán-interjú önellentmondását a „primitív” trójai falovazásról és Brüsszel bábjáról
A politikai elemző azonnal lecsapott a miniszterelnök szavaira. A német Axel Springernek adott interjúban hangzott el a két kijelentés. Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége.


Egy éles ellentmondásra hívta fel a figyelmet Török Gábor politikai elemző Orbán Viktor miniszterelnök szombat éjjel megjelent interjújával kapcsolatban. A kormányfő az Axel Springer német kiadóvállalat vezérigazgatójának, Mathias Döpfnernek a Youtube-csatornáján arról beszélt, hogy leegyszerűsítőnek és primitívnek tartja, ha valakinek a véleményét azzal próbálják hitelteleníteni, hogy egy külső hatalom trójai falovának nevezik.

„A trójai faló érvelés nagyon egyszerű gondolkodásra vall, primitív. Ha nincsenek komoly érveid a háborúról folytatott beszélgetésben, mondjuk ennek az embernek más a véleménye, mint az enyém, akkor azt mondom rá, hogy Putyin trójai falova. Ez nagyon primitív”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Török Gábor egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében – amelyről a 24.hu is beszámolt – rámutatott, hogy

Orbán Viktor ugyanebben a beszélgetésben egy nagyon hasonló érvelést használt politikai ellenfelével, Magyar Péterrel szemben. A miniszterelnök szerint: „Magyart Brüsszelben finanszírozzák és tartják fenn, Brüsszel érdekelt a magyar kormányváltásban, és Magyar Brüsszel bábminiszterelnöke lenne.”

Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Magyarország történelmi okokból, Trianon és az első világháború következményei miatt sérülékeny. „Mint tudja, Magyarország szegény ország” – mondta, hozzátéve, hogy az országnak mindig szüksége van valamilyen biztonsági hálóra. Arra a felvetésre, hogy ezt a védelmet miért nem az Európai Unió nyújtja, úgy reagált, hogy Brüsszel zsarolja Magyarországot, ezért a védőpajzsra éppen „az EU miatt és Brüsszel ellen” van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy rekordot dönt a magyar reptér a kínai csomagokkal, de Brüsszel egyetlen tollvonással véget vethet a bulinak
Évente több százmillió csomag érkezik hazánkba, amivel logisztikai központtá váltunk. De a brüsszeli döntés miatt a jövőben a vásárlók fizethetik a cechet.


Az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei csütörtökön megállapodtak, hogy eltörlik a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, ezzel véget vetve a filléres kínai termékek korszakának. Bár a teljes reform csak 2028-ban lépne életbe, a tanács már jövőre bevezetne egy átmeneti rendszert, ami alapjaiban írhatja át az európai online vásárlási piacot.

Erről éppen akkor döntöttek, amikor Magyarország a jellemzően Kínából érkező e-kereskedelmi küldemények egyik legfontosabb regionális elosztóközpontjává vált.

A Telex által közölt adatok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén október 31-ig már 165 millió ilyen csomagot regisztrált, amelyeknek csupán 16 százaléka, 26 millió darab maradt belföldön, a többit más uniós országokba szállították tovább. A növekedés mértékét jól mutatja, hogy míg 2022-ben 39 millió, 2023-ban 81 millió, tavaly pedig 136 millió csomag érkezett az unión kívülről.

Ennek a forgalomnak a motorja egyértelműen a budapesti repülőtér, mivel a küldemények több mint 90 százaléka légi úton jön

- írja a 24.hu.

A Budapest Airport 2025 első felében rekordot jelentő 200 ezer tonna légiárut kezelt, ami 50 százalékos növekedés 2024 azonos időszakához képest, és önmagában kiteszi a teljes 2023-as év forgalmát. Iparági szakértők szerint a reptér a távol-keleti csomagok kelet-közép-európai gyűjtő-elosztó központja lett, ahonnan Ausztriába, Szlovákiába és a nyugat-balkáni régióba is szállítanak tovább.

Az állam 2024 júniusában 3,1 milliárd euróért vásárolta vissza a repülőteret, és a kormánynak komoly fejlesztési tervei vannak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette egy új, 0,4-1 milliárd euró értékű áruszállító reptér megépítését, mivel a megnövekedett utasforgalom miatt a jelenlegi kapacitások már nem elegendőek. A miniszter szerint a légiáru-forgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik, ezen belül 43 százalék Kínából, ezért a koncessziós pályázaton főként keleti befektetőkre számítanak.

A csomagáradat mögött az olyan webáruházak állnak, mint a Shein és a Temu. Az Európai Unióba 2024-ben összesen 4,6 milliárd vámmentes küldemény érkezett, ezek 91 százaléka Kínából. A hatalmas mennyiség kezelése komoly kihívás elé állítja a vámhivatalokat. Az Európai Unió Tanácsa szerint

az importőrök tömegesen értékelik alul a küldeményeket, hogy a 150 eurós határ alatt maradjanak, az Európai Bizottság pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rengeteg csomag miatt több, az uniós biztonsági előírásoknak nem megfelelő termék is átjuthat a határon.

A Financial Times arról ír, hogy vámmentesség eltörlése már 2023-ban felmerült, de a döntés a tagállamok közötti vita miatt egészen mostanáig váratott magára, mivel nem tudtak megegyezni a vámokból származó bevétel elosztásáról.

A Budapest Airport a Telex megkeresésére azt írta, véleményük szerint a vámmentesség megszűnése nem jelentene számottevő többletköltséget az importőröknek.

„Az online vásárlás mára alapvető fogyasztói szokássá vált, a légi úton szállított áruk mintegy 20 százaléka e-kereskedelmi küldemény.

A repülőtér kiemelten kezeli ezt a szegmenst, miközben tovább fejleszti cargo tevékenységét olyan iparágak logisztikai támogatására, mint az autógyártás, elektronika, gyógyszeripar vagy a minőségi élelmiszerexport” – közölték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éhen halt tarnazsadányi csecsemő: megbírságolták a háziorvost és a védőnőt is
Vádat emeltek az anya ellen, akinek öt hónapos kislánya éhen halt Tarnazsadányban. De kiderült, nem csak ő hibázhatott.


Ahogy arról már korábban beszámoltunk, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt vádat emelt az ügyészség a tarnazsadányi anya ellen, akinek öt hónapos kislánya két évvel ezelőtt éhen halt. A csecsemő a halálakor mindössze három kilogrammot nyomott, holott koraszülöttként, kis súllyal jött a világra, így különös gondoskodást igényelt volna.

A tragédia egy olyan házban történt, ahol hét felnőtt és öt gyerek élt együtt. A kislány nagymamája korábban az RTL Híradónak azt mondta, mindent megpróbáltak. „Váltogattuk a tápszert, hogy jó lesz-e, de ugyanúgy nem hízott semmit. Pedig mindent megtettünk érte: mindig próbáltunk más tápszert, többször is. Semmi. Akkor is olyan sovány volt” – idézte fel a nagymama.

Az ügyészség szerint azonban a kislány halálát az elégtelen táplálás okozta, amiért az anya felelős.  „Az öt hónapos csecsemő súlygyarapodása megállt, majd visszaesett, és a kisbaba alultápláltság miatt meghalt. Az alultápláltság azért alakult ki, mert az anya a baba gondozását nem a tőle elvárható módon végezte”

- állapították meg. A vád szerint az anya nem vitte el a gyereket a kötelező kontrollvizsgálatokra, és hetekig tehéntejjel itatta, ami egy ilyen korú csecsemő számára tilos.

A Heves megyei Kormányhivatal azonban a híradó szerint azt is megállapította, hogy a helyi védőnő és a háziorvos is mulasztást követett el, amiért pénzbírságot kaptak. A hivatal közleménye szerint a gyermekjóléti jelzőrendszer több tagja sem tett eleget a kötelezettségének, vagy csak részben, ezért „fegyelmi felelősségre vonás megindítását kezdeményezték”. A gyermekjóléti szolgálatnál lefolytatott ellenőrzés eredményét azonban nem hozták nyilvánosságra.

A védőnők szakszervezete szerint a szakemberekre hatalmas felelősség hárul. „Ezekért a döntésekért büntetőjogi felelősséget is vállalnia kell a szakembernek” – mondta el a szervezet képviselője, aki szerint a jelzéseik gyakran elakadnak a rendszerben.

„Tudom a kolléganőimtől, hogy egy-egy jelzés ledegradálódik a gyermekjóléti szolgálatnál. Amikor a védőnő megteszi a jelzést, és tudja, hogy annak súlyos következményei lehetnek, valamilyen okból a gyermekjóléti szolgálat mégsem kezeli a helyén, és kvázi hatástalan marad”

– tette hozzá. A szakszervezet szerint ha egy védőnő nem tesz újra és újra bejelentést, azzal a gyerek életét sodorhatja veszélybe.

A tragédia hátteréhez tartozik, hogy Tarnazsadányban nincs önálló gyermekorvosi rendelés, a kicsiket is a felnőtt háziorvos látja el. A büntetőügy lezárulta után a gyámhivatalnak is eljárást kell indítania, amelynek végén az asszony másik két gyermekét kiemelhetik a családból.


Link másolása
KÖVESS MINKET: