Nagy Márton minisztériuma szerint háborús helyzetben a 0,2 százalékos növekedés reális, de eközben az uniós mezőny végén kullogunk
A KSH szerint minimálisan nőtt a magyar gazdaság, de ezzel is utolsók lettünk az uniós mezőnyben. Nagy Márton minisztériuma most először visszafogottan nyilatkozott.
Ahogy arról korábban írtunk, a magyar gazdaság az idei második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, míg az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Az elemzők ennél kevesebbre számítottak: 0,2 százalékos éves növekedést és negyedéves szinten stagnálást vártak.
A statisztikai adatok után Nagy Márton minisztériuma is kiadott egy közleményt. Ebben meglepő módon nem használták a korábbi időszakokra jellemző optimista hangnemet. A minisztérium azt írta:
„Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális!”
A minisztériumban a harmadik és a negyedik negyedévben 1-2 százalékos bővülést várnak, így összejöhet az éves szinten várt 1 százalékos gazdasági növekedés 2025-re.
A mostani növekedési ütemet a minisztérium szerint a vámháború és a német gazdaság gyengélkedése fogja vissza. A német gazdaság éves alapon 0,4 százalékkal bővült, viszont negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent. Ez utóbbit a visszaeső amerikai kereslettel magyarázzák, ami az előrehozott megrendelések miatt történt.
A magyar gazdaság negyedéves alapon meglepően jól teljesített. A 0,4 százalékos növekedést a spanyol (0,7%) és a portugál (0,6%) gazdaság múlta csak felül. A lista végén az olasz és a német gazdaság szerepel 0,1 százalékos visszaeséssel, az ír gazdaság pedig 1 százalékkal esett vissza – írja a 444. Igaz, a szigetország gazdasága előtte kiemelkedően jól teljesített.
Az előző évihez mérten viszont a magyar gazdaság 0,2 százalékos növekedése a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
Az Eurostat tagállami adatai szerint ennél gyengébben csak Ausztria teljesített. Az EU egészében 1,5, az eurózónában pedig 1,4 százalékos volt a növekedés.
A szomszédos országok közül a finn és az észt gazdaság egyaránt 0,5 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, a litván gazdaság pedig 3 százalékkal, ami kiemelkedő eredmény. Ennél jobb teljesítményt csak Írország ért el 16,2 százalékos növekedéssel. A harmadik helyen Spanyolország áll 2,8 százalékkal. A régióból eddig csak a cseh adat ismert, ahol a gazdaság 2,4 százalékkal bővült éves szinten.
Ahogy arról korábban írtunk, a magyar gazdaság az idei második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, míg az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Az elemzők ennél kevesebbre számítottak: 0,2 százalékos éves növekedést és negyedéves szinten stagnálást vártak.
Kikerült egy szexvideó az ostffyasszonyfai óvodavezetőről az internetre - azonnal kirúgták
A Vas megyei község képviselő-testülete rendkívüli ülésen döntött a munkaviszony megszüntetéséről. A felvétel rövid ideig bárki számára elérhető volt az interneten, vélhetően a pedagógus saját hibájából.
Menesztették az ostffyasszonyfai óvoda vezetőjét, miután egy róla készült szexuális tartalmú videó rövid időre nyilvánosan is elérhető lett az interneten.
A felvételt vélhetően véletlenül maga az érintett osztotta meg,
A történtek után a Vas vármegyei település képviselő-testülete július 29-én rendkívüli ülést tartott, amelyen az óvodavezető munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről döntöttek.
A helyiek körében megosztó reakciókat váltott ki az eset. Volt, aki azonnali elbocsátást sürgetett, míg mások a magánélethez való jog fontosságára hívták fel a figyelmet.
Ács Attila polgármester a lap megkeresésére azt közölte, hogy az önkormányzat belső vizsgálatot indított az ügyben. Mint írta, a döntést a gyermekek, az intézmény és a település érdekében hozták meg. Az önkormányzat az esetet lezártnak tekinti, további nyilatkozatot nem kíván tenni.
Menesztették az ostffyasszonyfai óvoda vezetőjét, miután egy róla készült szexuális tartalmú videó rövid időre nyilvánosan is elérhető lett az interneten.
A felvételt vélhetően véletlenül maga az érintett osztotta meg,
Havas Henrik: Sikeres volt a sugárkezelés, de a magyar közélet rontja az állapotomat
A tévés Facebook-posztban számolt be az állapotáról, majd bírálta a Fidesz frakció szóvivőjét, és nem kímélte a kormány vezetőit sem. Egykori interjúalanyainak külön üzenetet küldött.
Havas Henrik a nyár elején jelentette be, hogy prosztatarákkal küzd, és 28 sugárkezelésen esett át. A kezelések után megnyugtató hírt osztott meg: az orvosok nem találtak áttétet a szervezetében.
Most újabb bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben azt írta, hogy a sugárkezelés lényegében sikeres volt, ugyanakkor nem múlt el nyomtalanul, vette észre a 24.hu.
„Ha valakit érdekel, közlöm, hogy lényegében sikeres volt a sugárkezelés, de vannak mellékhatások, például az, hogy a magyar közélet rontja az állapotomat.”
A posztjában kitért Németh Balázsra is, aki a Fidesz-frakció szóvivője és a Harcosok órája című műsor házigazdája. A műsor első vendége Orbán Viktor volt.
Havas így fogalmazott:
„Két megjegyzésem van. Németh Balázs – akinek a papája kollégám volt –, szakmailag tudatlan, stílusát tekintve egy »büdösbunkó«.”
Nemcsak Németh Balázsnak, hanem a miniszterelnöknek és a házelnöknek is címzett néhány gondolatot:
„Annak idején én csináltam az első interjút Orbánnal meg Kövérrel, szeretném, ha a bukásuk után megint nekem adnák az első interjút! Viktor és Laci! Higgyétek el nekem, Lentulai, Bohár, meg Németh után egy örömünnep lesz nektek!”
A bejegyzésre Németh Balázs még aznap este reagált egy hozzászólásban: „Jobbulást. Minden szempontból.”
Havas Henrik a nyár elején jelentette be, hogy prosztatarákkal küzd, és 28 sugárkezelésen esett át. A kezelések után megnyugtató hírt osztott meg: az orvosok nem találtak áttétet a szervezetében.
Most újabb bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben azt írta, hogy a sugárkezelés lényegében sikeres volt, ugyanakkor nem múlt el nyomtalanul, vette észre a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Takács Péter: Csótánytenger közepén nem várhatjuk el, hogy csótánymentes legyen a kórház
Az egészségügyi államtitkár a Harcosok Órájában reagált a TISZA Párt helyszínbejárásai során felmerült kórházi gondokra. A Kulja András által bemutatott csótányinvázióra is reagált.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a Harcosok Órája YouTube-csatorna vendégeként beszélt a magyar egészségügyet szerinte övező álhírekről, amelyeket következetesen igyekezett is cáfolni. Reagált többek között arra a tavalyi tiszás állításra, amely szerint tömegével maradtak el műtétek a kórházak „klímakatasztrófája” miatt, és külön kiért a korábban sokat kifogásolt kórházi étkeztetés kérdésére, a várólisták hosszára, valamint például az állítólagos csótányinvázióra is.
A politikus azt a költői kérdést tette fel Németh Balázs műsorvezetőnek, hogy szerinte a tervezett 64 ezer műtéti beavatkozásból mennyi maradt el a tavalyi évben, majd azt állította, csak 196 ilyen eset történt.
Németh Balázs a kórházi ételeket szóba hozva arról érdeklődött, hogy milyen változásokat sikerült bevezetni az utóbbi években. Az államtitkár elismerte: régebben sok olyan visszajelzés érkezett a betegektől, hogy nem elégedettek az ellátás minőségével.
„Nyilván sosem lesz elégedett az ember a kórházi koszttal” - fogalmazott Takács.
A politikus azt állította, hogy magasabb összeget állapítottak meg a fejadagokra, és ez a pénz már ott van a kórházaknál, kifejezetten arra a célra, hogy több, jobb és akár speciális igényekre szabott ételekről állapodjanak meg a beszállítóikkal. Takács közölte: ellenőrzik is, hogy a több pénzt valóban az ételek minőségének javítására használják-e fel.
A beszélgetésben ezután szóba került a várólisták kérdése, amely Takács szerint ma már nagyon szigorú szabályozás alá esik, és kizárja a korrupciót, vagyis azt, hogy egy boríték odacsúsztatásával „a főorvos úr előre vesz”.
„Igen, van 27 ezer ember, aki hat hónapnál régebb óta vár valamilyen beavatkozásra” - ismerte el, a műsorvezető közbevetésére hangsúlyozva, hogy ez régen (a COVID előtt) 88 ezer volt.
A magyar egészségügyben a csípő- és térdprotéziseket, illetve gerincstabilizáló műtéteket - vagy más „szélsőséges eseteket, amikor valaki 6-7 évre kap időpontot” - leszámítva „mindenhol 60 nap alatt van” a várakozási idő - ellentétben a „cselédsajtóban” olvasható állításokkal.
Az államtitkár leszögezte: mindenképpen üldözendőnek tartják azt, ha a betegeket hosszú várakozási idő megadásával „próbálják beterelni a magánegészségügyi ellátásba”. Többéves időpont esetén Takács azt javasolta, hogy a betegek kérjék át magukat más kórházak várólistáira. Azt állította, ezzel a lehetőséggel négyezer páciens már élt is.
Takács Péter a Péterfy Sándor utcai kórház kapcsán július elején előkerült csótányügyre reagálva elmondta: steril eszközökön nem mászkálnak rovarok.
„Az, hogy olyan helyzet legyen, hogy a betegbiztonságot veszélyeztesse és steril eszközökön mászkáljanak a csótányok – ahogy állítja Kulja András –, olyan nincs” – mondta Takács.
„Van a kórház területén néhány csótány, hisz Budapest belvárosában van a Péterfy Kórház, ahol az ilyen előfordul. Csótánytenger közepén nem várhatjuk el, hogy csótánymentes legyen.”
A kórház jelezte is, hogy évek óta elmaradt a fővárosban a csótányirtás.”
A politikus azzal zárta a témát, hogy az intézetekben rendszeres a rovar- és rágcsálóirtás, amit kéthetente végrehajtanak.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a Harcosok Órája YouTube-csatorna vendégeként beszélt a magyar egészségügyet szerinte övező álhírekről, amelyeket következetesen igyekezett is cáfolni. Reagált többek között arra a tavalyi tiszás állításra, amely szerint tömegével maradtak el műtétek a kórházak „klímakatasztrófája” miatt, és külön kiért a korábban sokat kifogásolt kórházi étkeztetés kérdésére, a várólisták hosszára, valamint például az állítólagos csótányinvázióra is.
A politikus azt a költői kérdést tette fel Németh Balázs műsorvezetőnek, hogy szerinte a tervezett 64 ezer műtéti beavatkozásból mennyi maradt el a tavalyi évben, majd azt állította, csak 196 ilyen eset történt.
Németh Balázs a kórházi ételeket szóba hozva arról érdeklődött, hogy milyen változásokat sikerült bevezetni az utóbbi években. Az államtitkár elismerte: régebben sok olyan visszajelzés érkezett a betegektől, hogy nem elégedettek az ellátás minőségével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Marad a válság – A kormány a választásokig nyújthatja a bevándorlási válsághelyzetet
A 2026-os választás idején már tízéves lesz a válsághelyzet. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várhatóan újabb fél évvel meghosszabbítják, de az titkos, hogy tulajdonképpen miért.
A kormány várhatóan úgy intézi, hogy Magyarország ne maradjon válság nélkül a 2026-os választásokig. A belügyminiszter arra vonatkozó javaslata, hogy hat hónappal, 2026. március 7-ig hosszabbítsák meg a szeptember 6-án lejáró tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, már elérhető a kormány honlapján – vette észre a 24.hu. A belügyminisztérium rendelettervezete szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezte a hosszabbítást, amit Pintér Sándor belügyminiszter terjesztett elő.
Az Orbán-kormány még 2016. március 9-én terjesztette ki az egész országra a válsághelyzetet, és azóta következetesen hosszabbítgatják.
A menedékjogról szóló törvény pontosan meghatározza, mikor lehet ilyen helyzetet elrendelni. A szabályok szerint a rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének legalább 15 naponta tájékoztatnia kell Pintér Sándort arról, hogy továbbra is fennállnak-e a válsághelyzet feltételei.
Ezek az adatok titkosítottak, így a közvélemény nem kap tájékoztatást róla, csak annyit, hogy a válsághelyzet marad, vagy sem.
A kormány várhatóan a háborús veszélyhelyzetet is meghosszabbítja majd újabb 180 nappal. Ez a különleges jogrend az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára hivatkozva van érvényben, jelenleg november közepéig.
Orbán Viktor még a 2022-es választási kampány alatt beszélt arról, hogy a háború miatt „stratégiai nyugalomra” van szükség. Később, miután kormánya letette az esküt, videóban jelentette be a háborús veszélyhelyzet kihirdetését, amit az Alaptörvény tizedik módosítása tett lehetővé. Az Országgyűlés ezt meg is szavazta.
A kormány várhatóan úgy intézi, hogy Magyarország ne maradjon válság nélkül a 2026-os választásokig. A belügyminiszter arra vonatkozó javaslata, hogy hat hónappal, 2026. március 7-ig hosszabbítsák meg a szeptember 6-án lejáró tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, már elérhető a kormány honlapján – vette észre a 24.hu. A belügyminisztérium rendelettervezete szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezte a hosszabbítást, amit Pintér Sándor belügyminiszter terjesztett elő.
Az Orbán-kormány még 2016. március 9-én terjesztette ki az egész országra a válsághelyzetet, és azóta következetesen hosszabbítgatják.
A menedékjogról szóló törvény pontosan meghatározza, mikor lehet ilyen helyzetet elrendelni. A szabályok szerint a rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének legalább 15 naponta tájékoztatnia kell Pintér Sándort arról, hogy továbbra is fennállnak-e a válsághelyzet feltételei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
