A kormány elfogadta a 2026-os költségvetés tervezetét, amelyet májusban nyújtanak be az Országgyűlésnek, jelentette be a csütörtöki kormányinfón Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: „A béke lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy visszatérjünk az adócsökkentés politikájára.”
A tervek szerint idén 4,5 százalékos lehet az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékra csökkenhet. A költségvetési hiány, vagyis a bevételek és kiadások közti különbség idén 4 százalék körül alakul, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. Az államadósság szintje idén a GDP 73,1 százalékát teszi ki, jövőre pedig 72,3 százalékra csökkenhet.
A 2026-os költségvetésben a kiadási oldal 35 ezer milliárd forint, a bevételi oldal pedig 34 ezer milliárd forint lesz.
Nagy Márton szerint a költségvetés jövőre is a családokra helyezi a hangsúlyt. Családpolitikára 4800 milliárd forintot szánnak, rezsitámogatásra 800 milliárdot, és az összes rezsivédelmi kiadás eléri az 1000 milliárd forintot.
Lakossági állampapírokra 800 milliárd forintot különítenek el, míg a nyugdíjak kifizetésére 7700 milliárd forint jut. A hadsereg fejlesztésére 1900 milliárd forintot terveznek, mert a miniszter szerint „a védelemhez megfelelő hadsereg kell”. A gazdaság fejlesztésére 4400 milliárd, az agráriumra pedig 1300 milliárd forint jut majd.
A miniszter azt is elmondta, hogy számításaik szerint 2026-ban 2360 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet a központi költségvetésbe.
Nagy Márton kiemelte, hogy az idei 9 százalékos után jövőre 13 százalékos minimálbér-emelés jöhet.
A kormány elfogadta a 2026-os költségvetés tervezetét, amelyet májusban nyújtanak be az Országgyűlésnek, jelentette be a csütörtöki kormányinfón Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: „A béke lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy visszatérjünk az adócsökkentés politikájára.”
A tervek szerint idén 4,5 százalékos lehet az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékra csökkenhet. A költségvetési hiány, vagyis a bevételek és kiadások közti különbség idén 4 százalék körül alakul, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. Az államadósság szintje idén a GDP 73,1 százalékát teszi ki, jövőre pedig 72,3 százalékra csökkenhet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Irán komoly válaszra készül: blokkolhatják az olaj és földgáz egyik legforgalmasabb útvonalát
A Hormuzi-szoroson keresztül szállítják a világ olajforgalmának mintegy húsz százalékát, a cseppfolyósított földgáznak pedig még ennél is nagyobb hányadát.
Esmail Kosari, a parlament biztonsági bizottságának tagja azt nyilatkozta, hogy Irán komolyan fontolgatja a Hormuzi-szoros lezárását – írja a Reuters.
A Hormuzi-szoroson keresztül szállítják a világ olajforgalmának mintegy ötödét, a cseppfolyósított földgáznak pedig még ennél is nagyobb hányadát.
Ez azt jelenti, hogy Irán blokkolhatja az olaj és földgáz egyik legforgalmasabb útvonalát.
Időközben az iráni fővárosban, Teheránban kiürültek a szupermarketek polcai. A pénteki események után a lakosság megrohamozta a boltokat, és az emberek elsősorban alapvető élelmiszereket vásárolnak. Helyi újságírók arról számoltak be, hogy
az emberek éjszaka nem mernek aludni, éberen figyelik a robbanásokat.
Teheránban napközben is kisebb a mozgás a megszokottnál, tudósít a BBC.
Szentkirályi Alexandra egy csomagtartóban megkötözött ember mellett üzente, hogy bárki így járhat
Látványosnak mondható videóval jelentkezett be a Fidesz Fővárosi Közgyűlésének frakcióvezetője, aki választ ad arra, mi történik, ha Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak.
Bár nem meglepő, hogy a kormánypártok gyakori üzenete, hogy nem szabad hagyni, hogy Brüsszel befolyással legyen Magyarországra, és azt sem, hogy Ukrajna csatlakozzon az unióhoz, Szentkirályi Alexandra ezúttal merészet húzott videójában, amelyben
egy összekötözött kezű és leragasztott szájú embert – egy autó csomagtartójában foglyul ejtve – hasonlított ahhoz, miként járhatna hazánk, ha a keleti szomszédunkat is felvennék az Európai Unióba.
Szentkirályi szerint, ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, akkor jönnek a szervkereskedők, a drogkereskedők és az emberkereskedők, ezáltal pedig bárki úgy járhat, mint a videóban szereplő úr, akit egyelőre nem az ukránok, hanem a Fidesz kommunikációs csapata zárt be és kötözött meg.
A videó pedig mindezen szürrealitáson is túl tartogat még meglepetést, mert a Facebook szigorú szabályai miatt több szót is cenzúráztak, mint például az előbb említett kereskedőket – emiatt pedig lényegében alig érthető a rettenetesen fontos és veretes mondanivaló.
Bár nem meglepő, hogy a kormánypártok gyakori üzenete, hogy nem szabad hagyni, hogy Brüsszel befolyással legyen Magyarországra, és azt sem, hogy Ukrajna csatlakozzon az unióhoz, Szentkirályi Alexandra ezúttal merészet húzott videójában, amelyben
egy összekötözött kezű és leragasztott szájú embert – egy autó csomagtartójában foglyul ejtve – hasonlított ahhoz, miként járhatna hazánk, ha a keleti szomszédunkat is felvennék az Európai Unióba.
Szentkirályi szerint, ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, akkor jönnek a szervkereskedők, a drogkereskedők és az emberkereskedők, ezáltal pedig bárki úgy járhat, mint a videóban szereplő úr, akit egyelőre nem az ukránok, hanem a Fidesz kommunikációs csapata zárt be és kötözött meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Most vagy soha!” – Az izraeli hírszerzés volt főnöke szerint eljött az utolsó esély, hogy lecsapjanak Iránra
Ámosz Jadlin szerint Izraelnek már 2010-ben lépnie kellett volna, de akkor még nem voltak készen. Most viszont Irán jelentheti a Közel-Kelet összes gondjának forrását. A szakértő négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve.
Ámosz Jadlin, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetője szerint már 2010-ben is felmerült egy Irán elleni támadás lehetősége, de akkor még nem volt rá alkalmas az időzítés. A volt hírszerzési főnök úgy látja, hogy most viszont adott volt a megfelelő pillanat, és ez akár Izrael utolsó esélye is lehetett arra, hogy csapást mérjen az iráni atomprogramra, írja a 444.
Jadlin a prágai GLOBSEC biztonságpolitikai konferencián beszélt minderről. Felidézte, hogy amikor ő vezette a katonai hírszerzést, még nem álltak készen egy ilyen lépésre.
A jelenlegi helyzet szerinte már más, és az október 7-i Hamász-támadás is szerepet játszott abban, hogy Izrael most lépett.
A volt hírszerzési vezető szerint a 2023. október 7-i terrortámadás az izraeli hírszerzés kudarca volt. Úgy véli, az is hiba volt, hogy az ország hosszú hónapokra háborúba bonyolódott a Gázai övezetben, mivel az izraeli katonai doktrína alapvetően gyors, rövid lefolyású háborúkra épül.
Állítása szerint Izrael akkor tudta visszaszerezni a kezdeményezést, amikor Libanonban megsemmisítő csapást mért a Hezbollahra.
Jadlin úgy gondolja, a Közel-Kelet biztonságpolitikai problémáinak gyökere Irán, amely különböző milíciák segítségével több fronton is képes támadásokat indítani Izrael ellen.
A szakértő négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve. Ezek szerint elképzelhető, hogy egy izraeli–iráni háború alakul ki más államok bevonódása nélkül; az is lehet, hogy Irán amerikai célpontokat támad meg, ezzel bevonva az Egyesült Államokat a konfliktusba; az ENSZ Biztonsági Tanácsa akár tűzszünetre is felszólíthatja a feleket, amit Kína és Oroszország sem vétóznának meg, így újraindulhatnának a tárgyalások; végül pedig – bár ezt a legvalószínűtlenebbnek tartja – Kína és Oroszország is Irán mellé állhat, aminek következtében a háború globális konfliktussá szélesedhet.
Ámosz Jadlin, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetője szerint már 2010-ben is felmerült egy Irán elleni támadás lehetősége, de akkor még nem volt rá alkalmas az időzítés. A volt hírszerzési főnök úgy látja, hogy most viszont adott volt a megfelelő pillanat, és ez akár Izrael utolsó esélye is lehetett arra, hogy csapást mérjen az iráni atomprogramra, írja a 444.
Jadlin a prágai GLOBSEC biztonságpolitikai konferencián beszélt minderről. Felidézte, hogy amikor ő vezette a katonai hírszerzést, még nem álltak készen egy ilyen lépésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Györfi Mihály, Szolnok polgármestere nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, miután a Fidesz-KDNP helyi képviselői azt javasolták, hogy szüntessék meg a rászoruló nyugdíjasoknak járó rendkívüli önkormányzati támogatást, írja a hvg.hu.
A polgármester arra kérte a kormányfőt, tegye egyértelművé, hogy egyetért-e a szolnoki frakció kezdeményezésével, amely Györfi szerint „kegyetlenül megalázza és megkárosítja a szolnoki idős embereket”. Levelében azt is megkérdezte: „egyetért azzal, hogy idős emberektől vonjanak meg alanyi jogon járó segítséget?”
A támogatásról még márciusban döntött a szolnoki közgyűlés.
Az elfogadott javaslat szerint azok a nyugdíjasok, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 150 ezer forintot, évente egyszer rendkívüli települési támogatást igényelhetnek az önkormányzattól. A támogatás mértéke 15 ezer forint, de ha az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 100 ezer forintot, az összeg 20 ezer forint lehet.
A polgármester azt közölte: a Fidesz-KDNP helyi képviselői szerint a támogatás megszüntetésével biztosítható a középtávú költségvetési egyensúly.
Györfi felidézte Orbán Viktor korábban a nyugdíjasoknak írt levelét, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott:
„A kormány, és személy szerint én is, mindent megteszünk azért, hogy érdemi támogatást nyújtsunk az idősebb nemzedéknek. Szeretnénk megbecsülni azokat, akik évtizedeken át azért dolgoztak, hogy ez az ország talpra álljon és erősödjön. A magyar nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a kormányra.”
Györfi Mihály erre azt írta: „Szép szavak!” Majd így folytatta:
„De akkor hogyan fordulhat elő, hogy az Ön pártjának képviselői Szolnokon – épp ezekben a napokban – el akarják venni a nyugdíjasoktól a rendkívüli települési támogatást? A 15–20 ezer forintnyi segítséget, amely sokaknak az utolsó védőhálót jelenti.”
A levél zárásaként a polgármester azt írta:
„Bízom abban, hogy egykori szolnokiként Ön is átérzi, milyen nagyfokú tiszteletlenség és embertelen rombolás, amit a szolnoki Fidesz frakció művel. Várom világos, őszinte válaszát – nem magamért, hanem a szolnoki nyugdíjasokért.”
Györfi Mihály, Szolnok polgármestere nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, miután a Fidesz-KDNP helyi képviselői azt javasolták, hogy szüntessék meg a rászoruló nyugdíjasoknak járó rendkívüli önkormányzati támogatást, írja a hvg.hu.
A polgármester arra kérte a kormányfőt, tegye egyértelművé, hogy egyetért-e a szolnoki frakció kezdeményezésével, amely Györfi szerint „kegyetlenül megalázza és megkárosítja a szolnoki idős embereket”. Levelében azt is megkérdezte: „egyetért azzal, hogy idős emberektől vonjanak meg alanyi jogon járó segítséget?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
