Nagy Feró a választási vereségről: Nem vagyok szomorú

Mindössze 258 szavazat döntött a Sárvár központú Vas megyei 2-es választókerületben, ahol a szavazatok 100 százalékának feldolgozása után a fideszes Ágh Péter nyert a Tisza Párt jelöltjével, Strompová Viktóriával szemben – írta a Telex. A végeredmény szerint Ágh a voksok 46,26 százalékát, míg Strompová a 45,79 százalékát szerezte meg.

Az átjelentkezőktől és a külképviseletekről beérkezett szavazatok összesítése drámaian csökkentette a különbséget, múlt vasárnap este ugyanis Ágh Péter még 1269 szavazattal vezetett. A sárvári körzet egyike volt azoknak a billegő körzeteknek, ahol a végeredményre egészen szombatig várni kellett.

A győztes Ágh Péter 2006 óta országgyűlési képviselő, korábban a Fidelitas elnöke volt, 2022-től pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Kihívója, a tiszás Strompová Viktória felvidéki származású idegenvezető, aki több mint 16 éve él Sárváron. A körzetben indult egy „független” jelölt is, akit szintén Magyar Péternek hívnak, a névrokon 909 szavazatot kapott, ami 1,6 százalékot jelent.

A helyi kampányt Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik kijelentése határozta meg, aki tavaly decemberben a sárvári tévének adott interjúban „szlovák asszonynak” nevezte Strompovát. „Kicsit csodálkozom is, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert, és egy szlovák asszonyt kellett elindítania ebben a választókerületben. Ilyen rosszul állnak” – fogalmazott a miniszter.

A kijelentés hatalmas felháborodást keltett, amire Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ultimátummal válaszolt.

Lázár János végül egy kommentben reagált, amelyben bocsánatot nem kért, de sajnálatát fejezte ki a „rossz fogalmazásért”, és megemlítette Strompová friss magyar állampolgárságát is.

Az ügy a kampány része maradt, Strompová Magyar Péterrel együtt utazott egy szegedi tüntetésre is, ahová Lázárt is meghívták egy személyes bocsánatkérésre.

A sárvári küzdelmet egy büntetőeljárás is beárnyékolta: a rendőrség még áprilisban lefoglalta Magyar Péter, a DK-s Deák Gábor és egy nyilvántartásba sem vett jelölt ajánlóíveit a választási iroda páncélszekrényéből. Az ügyben a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást.

Magyar Péter szerint „Ágh Péter fideszes képviselő nyilvánvaló csalással szerzett mandátumot.” Úgy véli, hogy emiatt „a mi szemünkben és a Vas megyei emberek szemében ő nem országgyűlési képviselő.”

A politikus azt állítja,

Kifejtette, hogy a Fidesz „elindította egy nem is a választókerületben élő, lelkes DPK-tag és a fideszes eseményeket látogató, Magyar Péter nevű kamu jelöltet, aki 909 szavazatot kapott.” Hozzátette, hogy „a Tisza jelöltje, Strompová Viktória mindössze 258 szavazattal maradt alul.”

Magyar Péter szerint „ez így nem egy tiszta politikai verseny volt, hanem a választók szándékos átverése.” Úgy gondolja, ez egy sokkal súlyosabb csalás, mint a Fidesz által alkalmazott sok, egyéb visszaélés.

Beszámolt arról is, hogy az ajánlásgyűjtés kapcsán rendőrségi nyomozás van folyamatban, amely a „kamu magyar Péter” ajánlóívein kívül a DK és egy másik párt íveit is vizsgálja. Elmondta, hogy a rendőrség április 9-én megerősítette a büntetőeljárás megindítását a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt.

Ágh Pétert Szijjártó Péter és Lázár János „táskahordójának” nevezte, aki állítása szerint morálisan és politikailag is megsemmisült, és jelezte, hogy ennek a következő négy évben hangot is fognak adni. Majd egy kérdést tett fel a fideszes politikusnak: „A saját hatalma fontosabb számára, vagy az észak-vasi emberek valódi akarata?”

– jelentette ki Magyar Péter.

Végül arra kérte saját jelöltjét, Strompová Viktóriát, hogy „addig is, a nap minden órájában, a hét minden napján viselkedjen úgy büszkén, mintha ő lenne a Vas megyei 2. választókerület megválasztott egyéni országgyűlési képviselője.” Úgy véli, ezzel mindenki jobban járna, mert végre tisztességes képviselője lenne a választókerületnek.

Bayer Zsolt szerint a Fidesznek nem kell megpróbálnia megszólítani a kormányváltást akaró fiatalokat, sőt, a pártnak nincs is nekik mit mondania. A Fidesz-közeli publicista a Magyar Nemzetben megjelent írásában egy új stratégiát vázolt fel, amelyben a pártnak a „nem ilyen” fiatalokkal kell szövetséget kötnie. Bayer emellett a korrupciós vádakra és a párton belüli felelősségre is kitért.

A publicista az „Első lépés: helyzetértékelés” című cikkében arról ír, hogy bár a Fidesz törzsszavazói bázisa megmaradt, megjelent nagyjából félmillió új szavazó, akik változást akartak. A választási eredmények alapján a fiatal szavazók jelentős része nem a kormánypártot támogatta, de Bayer szerint hiba lenne a kegyeiket keresni – írta a 444.hu. A fiatalokkal kapcsolatban azt javasolja, hogy „két dolgot ne tegyünk: ne ítéljük el őket egyetemlegesen, és ne keressük a kegyeiket.”

Véleménye szerint azokkal, akik radikális kijelentéseket tapsolnak meg, a Fidesznek nincs közös nevezője. Ehelyett a fiatalok másik részével való szövetségkötést sürgeti, akiknek feladatokat kell adni, hogy megértsék, „ami van, az nem jár.”

A korrupció kérdését úgy keretezte, hogy az önmagában nem bűn, ha egy közbeszerzésen magyar vállalkozó nyer egy külföldi multi helyett, de leszögezte, hogy aki valóban törvényt sértett, annak bűnhődnie kell.

Bayer kitért a párton belüli felelősség kérdésére is, reagálva azokra a kritikákra, amelyek az ő stílusát okolták a népszerűségvesztésért. Ezt azzal utasította vissza, hogy amíg ő az országot járva kampányolt, mások otthonról ítélkeztek.

Elismerte, hogy az eredményért a felelősséget Orbán Viktor viseli, de óvott attól, hogy bűnbakot csináljanak belőle.

A Fidesz és a fiatalok közötti kommunikációs szakadékra utal, hogy a közelmúltban a körükben népszerű véleményvezérek is kritikusan nyilatkoztak. ByeAlex zenész például egy interjúban kritizálta a Fidesz propagandáját, egy kormánypárti influenszer szerepvállalását pedig egy „vicc nélküli South Park részhez” hasonlította.

Bayer mostani írása egy nappal azután jelent meg, hogy egy podcastben Ambrózy Áronnal elemezte a választási eredményt, ahol a helyzetüket úgy jellemezte: „A tetőteraszról lezavartak minket a pincébe”.

Nem várták meg az új kormányt a döntéssel: Sulyok Tamás köztársasági elnök újabb öt évre kinevezte Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának. A 444.hu által is közölt hír szerint az erről szóló határozatot a pénteken megjelent Magyar Közlöny 2026. évi 39. számában publikálták.

Trócsányi új megbízatása 2027. február 1-jén kezdődik és 2032. január 31-ig tart.

Az egyházi fenntartású intézményeknél a rektori kinevezés a fenntartó javaslatán alapul, amit a köztársasági elnök erősít meg. Az egyetem működését befolyásolja az is, hogy 2024-ben visszaállították a duális vezetési rendszert, így a rektor mellett kancellár is irányítja az intézményt.

Trócsányi László első rektori kinevezését a Magyarországi Református Egyház zsinata és Balog Zoltán püspök javasolta, a döntést pedig az egyetem szenátusa is egyhangúlag támogatta.

Első rektori ciklusa alatt az egyetemen jelentős átszervezések és leépítések történtek, amelyek a bölcsészkaron több száz hallgatót érintettek, nekik felajánlották a lehetőséget, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytassák tanulmányaikat.

A Széchenyi-díjas jogtudós korábban volt párizsi és brüsszeli nagykövet, 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2014 és 2019 között pedig igazságügyi miniszter. Ezt követően 2024-ig az Európai Parlament képviselőjeként dolgozott.