HÍREK
A Rovatból

Nagy Feró az ispánságról: „Ha a fideszesek akarják bevezetni, akkor rendben van a dolog”

A zenész 1990-ben még úgy nyilatkozott: „a főispán, vármegye, ténsúr, nagyságos úr... valami borzasztó elnyomó rendszer képviselői voltak. A génjeimben is tiltakozom ellenük”.

Link másolása

Mint arról korábban mi is írtunk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormánymegbízottakat ezentúl főispánnak fogják hívni. Az is kiderült, hogy más megnevezésük lesz Magyarország megyéinek is.

A kormánypárton belül is vegyesek a vélemények a tervezetről. Lázár János például korábban azt mondta, hogy az elnevezésnek „nem jó történeti aspektusai vannak”, ezért most sem támogatná az elnevezéseket.

A Magyar Hang a hír kapcsán megkereste Nagy Ferót, aki 1990-ben úgy nyilatkozott, mikor az MDF állt elő ezzel a javaslattal: „Nézd meg, feláll a történelem-tanárnő, és azt mondja, legyen főispán! Ő, aki engem arra nevelt, hogy a főispán, vármegye, ténsúr, nagyságos úr... valami borzasztó elnyomó rendszer képviselői voltak. A génjeimben is tiltakozom ellenük. De a tanács se maradjon, mert ahhoz rossz emlékek fűznek.”

Most, hogy a Fidesz-kormány újra tervezi a régi nevek visszahozatalát, arra volt a lap kíváncsi, hogy a zenész fenntartja-e akkori álláspontját.

Feró szerint

„ha a fideszesek akarják bevezetni, akkor rendben van a dolog”.

Úgy véli, hogy az akkori MDF egyértelműen rosszabb volt, csak az akkori SZDSZ-hez képest volt jobb. „Mondhat az ember ma mindenféle okosságot, de bízzuk ezt a mostani kormánypártokra” – mondta.

A párton belüli vita kapcsán úgy nyilatkozott, hogy bízik benne, hogy jól fognak majd dönteni.

Úgy látja, hogy nem kell mindenbe beleszólni, hiszen rábízta a fideszesekre az ország vezetését, nekik kell dönteniük.

Arra, hogy akkor korábban miért mondott ezzel ellentétes véleményt, azt válaszolta, hogy akkor még hitt a rendszerváltásban, de az szerinte csak 2010-ben jött el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Hann Endre: több olyan felmérés is volt az elmúlt hetekben, amik nem kerültek nyilvánosságra
Megbolydult a közvélemény-kutatói szakma – állítja a Medián vezetője, aki arról is beszélt, hogy a TISZA Pártot nagyon különböző helyekre mérik a cégek.

Link másolása


Hann Endre, a Medián ügyvezetője a Klubrádió adásában beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben „nemcsak a politikai élet bolydult meg, hanem a közvélemény-kutatói szakma is”.

A Závecz Research felmérése szerint ugyanis jelentősen meggyengült a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget pedig erősebbre mérte, mint Magyar Péter Tisza Pártját, de az Iránytű Intézet felmérése szerint a Fidesz nem nagyon gyengült, míg a Tisza Párt pedig kiemelkedik az ellenzékiek közül.

Hann a két felmérés közti különbséget abban látja, hogy az Iránytűnél kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, míg a Závecznél ez alacsonyabb.

Hann szerint nagyon meglepő eredmények jönnek ki, és további ingerültséget vált ki az ellenzéki pártok oldaláról, ez az ingerültség pedig a közvélemény-kutatókra is átterjedhet.

„Magyar Péter megjelenése rosszul érinti az ellenzéki pártokat, noha nem mindegyiket egyformán”

– tette hozzá.

Hann nem akart neveket, cégneveket mondani, de tudomása szerint több olyan felmérés készült az elmúlt hetekben, amelyet a készítője nem, vagy csak késleltetve hozott nyilvánosságra,

A Medián egyébként most kezdi az adatfelvételt, felmérésük pedig jövő héten fog megjelenni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csányi Sándor az OTP történetének eddigi legnagyobb bankvásárlására készül
A vezérigazgató az OTP közgyűlésén jelentette be az akvizíciót: egy Európai Unión belüli bankot vásárolhatnak meg.

Link másolása


Csütörtökön délelőtt tíz órától közgyűlést tartott az OTP, ahol a részvényesek egyebek mellett az osztalékfizetésről és saját részvényeik visszavásárlásáról is döntöttek – számol be a Portfolio,

Az eseményen beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban.

Az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor feltette a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy a 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény után csak 150 milliárd forintot fizetnek osztalékként. Csányi szerint ez egyrészt azért van, mert a válság alatt is fizettek osztalékot és vettek vissza részvényeket, másrészt pedig mert

szerdán indikatív ajánlatot tett az OTP egy Európai Unión belüli bank megvásárlására, és ez a bank történetének legnagyobb akvizíciója lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egymilliárd forintba is kerülhetett Orbán konzervatív konferenciája – állami támogatásból
A Fidesz kampányát támogató rendezvénynek tűnő ultrakonzervatív CPAC szervezője az Alapjogokért Központ az Átlátszó által kikért iratok szerint 1,15 milliárd forintot költhet idén. Más rendezvényük viszont alig van.

Link másolása

Az idén a Millenáris parkban rendezték meg a CPAC Hungaryt, és erre az Alapjogokért Központnak 1,15 milliárd forintos kerete állt rendelkezésre az állami támogatásból.

Az USA-ból importált ultrakonzervatív keresztény, nemzeti konzervatív konferencia fő témája a „békepártiság, a woke-ellenesség és a szuverenitás”, a rendezvény vezérszónoka csütörtök délelőtt Orbán Viktor volt.

Orbánt pénteken videóüzenetben dicsérte a volt amerikai elnök, Donald Trump is.

Az Átlátszó viszont megírta, hogy több mint egymilliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a CPAC, ami egyre inkább Orbán Viktor kampányát támogató rendezvénynek néz ki.

Az Átlátszó ugyanis közérdekű adatigénylés útján betekinthetett az állami támogatásokat besöprő Batthyány Lajos Alapítvány és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közti legújabb támogatási iratokba.

Megállapították a tényfeltárók, hogy az Alapjogokért Központ a 2024-re összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.

Az iratokból az pontosan nem derül ki, hogy mennyibe került a CPAC, és természetesen ezt az Alapjogokért Központ sem árulta el az Átlátszónak.

A portál által kikért dokumentumok szerint a rendezvényekre elkülöníthető 1,15 milliárd forintból az Alapjogokért Központ 2024-es fő rendezvénye a budapesti CPAC, ezen kívül néhány kisebb összejövetelt – workshopot, sajtóreggelit – szerveznek minsössze.


Link másolása
KÖVESS MINKET: