Nagy a tét Budapesten: ha Tarlós győz, az Index szerint átírja a Fidesz az alkotmányt
Az Index úgy tudja, Orbán Viktor tíz-tizenöt témakörben is szeretne jelentős változásokat az Alaptörvényben. Érintené többek között a teljes igazságszolgáltatást, a munkaadók és munkavállalók viszonyát és az örökbe fogadást is.
Többek szerint Kövér László lehet kivétel, ha „megrázza magát”.
A lap év elején kérdezte a miniszterelnököt arról, hogy áll az alkotmány felülvizsgálata. Akkor azt mondta, lassan haladnak, és hogy néhány hónappal később fognak végezni.
Az Index forrásai szerint Orbán a nagyszabású átalakításnak az önkormányzati választások után fogna neki, így különösen nagy a tét ebből a szempontból, milyen lesz az eredmény. Az a legfontosabb, vajon Budapesten hogy alakul a szavazás, sikerül-e megtartania a Fidesznek Budapestet.
Ha Tarlós István nyer, akkor Orbán belevág az alkotmánymódosításba, ha veszít, akkor ennek az esélye minimálisra csökken. Ha Tarlós kikap, akkor megtörik Orbán varázsa, a kormányzati cselekvés első számú forrása pedig a varázs, a mi vagyunk a győztesek érzés,
idézi az Index az egyik magas rangú fideszes beszélgetőpartnerét. Tarlós győzelmét azonban jelenleg nem veszik készpénznek a Fidesz vezérkarában.
A Főpolgármesteri Hivatal közzétette Tarlós István reakcióját:
"Az Indexen szárnyára bocsátott hír a főpolgármester személye és az Alkotmány módosítása közti összefüggésről az ellenzék választási félelmétől diktált álnok csapongás. Nem ismeretes ugyan alkotmánymódosítási szándék, de ha volna is ilyen, az kizárólag a parlamenti kétharmad függvénye, és semmi módon nem függ a főpolgármester személyétől.
A főpolgármesternek az Alkotmány kérdésében semmi kompetenciája, szerepe nincs, akár Karácsonynak hívják, akár Tarlósnak.
Elítélem és tisztességtelennek tartom azt a módszert, amihez az ellenzék – már nem először – folyamodik."
Az Index azt írja, Szájer József vezetésével szűk körében folyamatosan zajlik az Alaptörvény felülvizsgálata. Fideszes forrásokból úgy értesültek, Orbán Viktor tíz-tizenöt témakörben is szeretne jelentős változásokat.
A kormányfő tervei szerint módosulhatnak a munkavállalók és a munkaadók viszonyát szabályozó részek a munkaadók javára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.
A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:
„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”
A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”
Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.
A teljes interjút itt lehet megnézni:
Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.
A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt EP-képviselői nem vettek részt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán, ahol elfogadták a Szolidaritás Ukrajnával című állásfoglalást, derül ki Magyar Péter péntek esti posztjából. Ez az a dokumentum, ami az ukrán EU-csatlakozás tárgyalások felgyorsítását sürgeti, és amiről a kormányközeli Mandíner azt állította, hogy a tiszások is megszavazták.
„A miniszterelnök és a teljes propaganda szokás szerint végig hazudta az utóbbi két napot. Az hazudták többek között, hogy a TISZA képviselői megszavazták az Európai Néppárt valenciai kongresszusának határozatát, amely kiáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett. A többi hazugságot inkább le se írom” - fogalmazott a bejegyzés elején Magyar Péter.
„A fideszes hazugságban a bibi csak annyi, hogy a TISZA EP képviselői nem vettek részt a néppárti kongresszuson, így a határozatot sem fogadták el”
- írta a folytatásban a pártelnök.
Magyar ezután leszögezte, hogy pártja „már többször jelezte, hogy amennyiben minden feltétel ismert és Ukrajna uniós csatlakozása időszerű kérdéssé válik, akkor ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazás kiírását kezdeményezi”.
„A TISZA a néppárti állásfoglalás több pontjával, így a gyorsított uniós csatlakozással sem ért egyet. Két okból sem. Ukrajna jelenleg háborúban álló ország és szinte semmilyen csatlakozási feltételnek nem felel meg és minden tagjelölt ország egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. Kedves fideszes elvtársak, megint hazudtatok, megint lebuktatok” - olvasható Magyar Péter posztjában.
A bejegyzést azzal zárja, hogy állítása szerint „a néppárti kollegák jót nevettek azon, ahogy Orbán propagandistái azon vergődtek Valenciaban, hogy sikerüljön valami lejárató anyagot összeütni”.
A Tisza Párt EP-képviselői nem vettek részt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán, ahol elfogadták a Szolidaritás Ukrajnával című állásfoglalást, derül ki Magyar Péter péntek esti posztjából. Ez az a dokumentum, ami az ukrán EU-csatlakozás tárgyalások felgyorsítását sürgeti, és amiről a kormányközeli Mandíner azt állította, hogy a tiszások is megszavazták.
„A miniszterelnök és a teljes propaganda szokás szerint végig hazudta az utóbbi két napot. Az hazudták többek között, hogy a TISZA képviselői megszavazták az Európai Néppárt valenciai kongresszusának határozatát, amely kiáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett. A többi hazugságot inkább le se írom” - fogalmazott a bejegyzés elején Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:
„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.
A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.
Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.
A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.
Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.
Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:
„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.
A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olasz, ázsiai vagy afrikai: hármójuk közül kerülhet ki az új pápa a fogadóirodák szerint
Május 7-én indul a konklávé, ahol 135 bíboros dönt az új egyházfőről. Már most lázban ég a világ, hiszen komoly nevek kerültek a kalapba – van köztük afrikai és ázsiai jelölt is!
Május 7-én kezdődik a konklávé a Vatikánban, ahol 135 bíboros dönt arról, ki legyen Ferenc pápa utódja. A pápaválasztás különleges esemény, a résztvevők teljesen elzárva élnek a külvilágtól, a Szent Márta-házban laknak, és a Sixtus-kápolnában szavaznak. Telefon, internet és hírek nélkül, titkos körülmények között döntenek a katolikus egyház jövőjéről. Az első napon egy, majd naponta két szavazást tartanak, amíg valaki el nem éri a kétharmados többséget.
Ferenc pápa 2025. április 21-én hunyt el. Az ő öröksége – az együttérzés és a reformok iránti elkötelezettség – komoly hatással van arra, hogyan gondolkodnak a bíborosok az új pápa kiválasztásáról.
Az egyház ma olyan időszakban választ új vezetőt, amikor világszerte változik a hívők összetétele, és sok a vita arról, milyen irányba haladjon tovább az egyház.
A fogadóirodák adatai alapján három bíboros számít a legesélyesebbnek: Pietro Parolin, Luis Antonio Tagle és Peter Turkson – írja az oddschecker.com.
Pietro Parolin jelenleg a Vatikán államtitkára, vagyis gyakorlatilag az egyház „miniszterelnöke”. 2014 óta Ferenc pápa egyik legközelebbi munkatársa, diplomáciai tapasztalata kiemelkedő. Fontos szerepet játszott a Vatikán és Kína közötti kapcsolatok kezelésében, valamint az ukrajnai ügyekben is. Sokan úgy tartják, kiválóan ismeri az egyház központi működését, és jó eséllyel pályázik a pápai tisztségre.
Luis Antonio Tagle, a Fülöp-szigetekről származó bíboros korábban Manila érseke volt, jelenleg pedig a Vatikánban dolgozik az evangelizációs ügyek vezetőjeként. A 67 éves egyházi vezető közel áll Ferenc pápa befogadó szellemiségéhez. Többször felszólalt a peremre szorult közösségek érdekében, és az ázsiai, illetve fejlődő országok hívői között nagy tiszteletnek örvend. Sokan „ázsiai Ferencnek” is nevezik, utalva társadalmi érzékenységére és kommunikációs stílusára.
Peter Turkson Ghánából származik, és az egyik legismertebb afrikai képviselője a katolikus egyháznak. A Vatikánban több fontos pozícióban is dolgozott, többek között vezette az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős dikasztériumot. Rendszeresen felszólal a társadalmi igazságosság, a klímaváltozás és a béke kérdéseiben.
A három legerősebb jelölt esélyeit így látják a fogadóirodák:
Pietro Parolin: 9/4 (kb. 31%)
Luis Antonio Tagle: 7/2 (kb. 22%)
Peter Turkson: 5/1 (kb. 17%)
A választás akár néhány nap alatt is lezárulhat, ahogy Ferenc pápa esetében is történt, de a történelemben volt már példa arra is, hogy éveken át tartott a konklávé. A világ most figyel, hogy ki lesz az, aki tovább viszi az egyház vezetését a 21. században.
Május 7-én kezdődik a konklávé a Vatikánban, ahol 135 bíboros dönt arról, ki legyen Ferenc pápa utódja. A pápaválasztás különleges esemény, a résztvevők teljesen elzárva élnek a külvilágtól, a Szent Márta-házban laknak, és a Sixtus-kápolnában szavaznak. Telefon, internet és hírek nélkül, titkos körülmények között döntenek a katolikus egyház jövőjéről. Az első napon egy, majd naponta két szavazást tartanak, amíg valaki el nem éri a kétharmados többséget.
Ferenc pápa 2025. április 21-én hunyt el. Az ő öröksége – az együttérzés és a reformok iránti elkötelezettség – komoly hatással van arra, hogyan gondolkodnak a bíborosok az új pápa kiválasztásáról.
Az egyház ma olyan időszakban választ új vezetőt, amikor világszerte változik a hívők összetétele, és sok a vita arról, milyen irányba haladjon tovább az egyház.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
