Mutálódik-e a vírus? Kell-e félni újrafertőződéstől? – pécsi virológusok válaszolnak
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja közérthetően válaszolta meg Facebook-posztjában mindazokat a kérdéseket, amelyek a legtöbb emberben felmerülnek a koronavírussal kapcsolatban.
Azt azonban az elején leszögezik, hogy egy új vírus által okozott világjárvánnyal küzdünk éppen, éppen ezért rengeteg olyan kérdés van, amelyre jelenleg nem lehet teljes megalapozottsággal válaszolni.
Ha átestem a fertőzésen, meddig és milyen mértékben számítok védettnek?
Mivel egy éppen zajló világjárványról beszélünk, még nem tudjuk pontosan. Ehhez sok betegségen átesett egyén lekövetésére van szükség, így pontos választ hónapok / évek múlva várhatunk erre a kérdésre. A koronavírusokkal kapcsolatos vonatkozó tudást leginkább a „nátha” koronavírusok, illetve a két másik, komoly fertőzést okozó koronavírus (SARS és MERS) alapján valószínűsíthetjük. SARS és MERS esetében, a betegségen átesett egyének lekövetése 2-3 éves immunitást mutatott. Ennek hossza a SARS esetében összefüggött a betegség súlyosságával is (súlyosabb megbetegedés hosszabb védelmet adott).
A koronavírus esetében tehát jelenleg a legvalószínűbb, hogy egyénenként eltérő mértékű és időtartamú immunitás várható, ám azt nem tudjuk, hogy mennyire függ össze a megbetegedés súlyosságával.
Az a valószínű a jelen állás szerint, hogy hónapokig tartó immunitásról lehet szó, ami akár 1-2 év is lehet.
Ezek alapján néhány tanulság az elmúlt hetekben megjelent hírekre reflektálva:
Nyájimmunitás:
Nyájimmunitásra várni felesleges. Ismeretlen időtartamú és mértékű, dinamikájú immunitás esetében erre természetes úton számítani nem lehet. Emiatt erre reális megoldást a vakcina nyújthat.
Nem véletlen, hogy a WHO nem javasolta egyetlen országnak sem a köztudatban csak „járvány elengedése” módszert – ez nem így működik és nem ilyen egyszerű.
Olaszországban jelenleg a legvalószínűbb becslések szerint is maximum néhány százalékos a nyájimmunitási szint (az ismert betegek száma is csak a lakosság maximum 0,2%-a). A tényleges átfertőződésről is megfelelő választ az első kontrollált szero-epidemiológiai vizsgálatok adnak majd.
Újrafertőződés:
Diagnosztikában jártas virológusként állítjuk,
nem sok esély van a pár héten belül történő újrafertőződésre. Egyelőre ezek csupán hírként és nem tudományos közleményként jelentek meg, amint lesz ilyen adat itt foglalkozni fogunk vele. Egyelőre maximálisan kizárnánk a rövid időtartamon belüli újrafertőződés lehetőségét. Nagyobb az esélye a vírus pár napon történő újra kimutatásának technikai okokból. Gyorstesztek (a híradásokban is látható „terhességi teszt-szerű”, van csík-nincs csík tesztek ezek): Az immunválasz (a vírusellenes antitestek megjelenése a vérben) kezdetéről szerencsére jóval többet lehet tudni – ez jelenlegi adatok alapján a tünetek megjelenésétől számított 5-14 napon belül történik. Itt vissza is tértünk az antitestet kimutató gyorstesztek haszontalanságára. Ezek akut fertőzés kimutatására alkalmatlanok! Fertőzésen átesett egyének szűrésére pedig korlátozottan, mert érzékenységük igen alacsony (gyártónként eltérő mértékben). A WHO sem ajánlja ezek használatát. Mutáció: A mutációktól ne rettegjen senki, nem az influenzához hasonló változékonyságot mutatja a vírus. Így jó eséllyel a vakcina megfelelő időtartamú védelmet nyújt majd. A napokban megjelent hírekkel és más szakértők felelőtlen kijelentéseivel ellentétben nincsen „többféle” vírus Magyarországon. Ez technikai kérdés. Ha minden egyes apró genomi változást külön kezelünk, akkor hívhatjuk mindet egyes vírust akár külön vírustörzsnek is. Azonban gyakorlati szempontból jelentős változást a vírus genomjában még senki nem észlelt a világon, olyat pedig amit kísérletesen alá is támasztottak egyáltalán nem! Ennek megvan a maga bizonyítási folyamata, amint ilyen tudományos eredmény születik arról beszámolunk (mi is dolgozunk rajta).
