Moszkva kemény feltételeket szabna a békéhez, Kijev nemet mondott, a tűzszünet ügyében nem született megállapodás
Isztambulban tartották meg a béketárgyalások második fordulóját, ahol az orosz és az ukrán fél megegyezett arról, hogy
Ez volt az első közvetlen egyeztetésük 2022 márciusa óta. Az ukrán delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette. A találkozó nem tartott tovább egy óránál.
Az orosz fél memorandumot adott át, amiben részletesen leírta a tűzszünethez szükséges feltételeket.
A tervezet azt is rögzíti, hogy Ukrajnának semleges országgá kellene válnia, vagyis nem csatlakozhatna a NATO-hoz. Emellett biztosítania kellene az orosz ajkú lakosság jogait, hivatalossá kellene tennie az orosz nyelvet, és törvényben kellene betiltania a nácizmus dicsőítését. Ukrajna ezekre úgy reagált, hogy a vádak alaptalanok, és elutasítja az orosz követeléseket.
Az orosz fél két tűzszüneti javaslatot is tett. Az egyik szerint Ukrajna teljesen vonja vissza csapatait Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékből. A másik alapján Kijevnek fel kellene hagynia a katonai mozgásokkal, le kellene állítania a külföldi fegyverszállításokat, fel kellene oldania a hadiállapotot, és 100 napon belül választásokat kellene tartania.
A tárgyaláson szóba került az orosz–ukrán gyermekügy is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy
Az orosz fél szerint a gyerekeket a harcok elől mentették ki a biztonságosabb területekre.
Rusztem Umerov szerint Ukrajna elkészítette saját béketervét, és hamarosan reagál az orosz javaslatra is. Hozzátette: újabb egyeztetést javasolnak még június vége előtt, de szerinte érdemi előrelépést csak akkor lehet elérni, ha Zelenszkij és Putyin személyesen ülnek tárgyalóasztalhoz.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint „nagyszerű” találkozó zajlott Isztambulban. Azt mondta, szeretné, ha a jövőben Törökországban ülne le egymással Putyin és Zelenszkij, Donald Trump amerikai elnök részvételével.
A tárgyalások közben tovább fokozódtak a harcok. Májusban Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre, és gyors előrenyomulást ért el a frontokon. Válaszul Ukrajna vasárnap bejelentette, hogy „Pókháló” fedőnevű akció keretében 117 drónt indított el. A cél az orosz stratégiai bombázók megsemmisítése volt, amelyek Szibéria északi és középső részén állomásoztak. Ezek a repülőgépek képesek nukleáris fegyverek szállítására.
A drónokat fából készült fészerben rejtették el. Műholdképek alapján a támadások komoly károkat okoztak, de a két fél eltérően nyilatkozott a pusztítás mértékéről. Nyugati elemzők szerint a támadás a háború egyik legmerészebb ukrán akciója volt. Az orosz bombázóflotta része az ország nukleáris arzenáljának, amelybe a földi és a tengeralattjáróról indított rakéták is beletartoznak.
Egy amerikai tisztviselő közölte, hogy Trumpot és a Fehér Házat nem értesítették előre az ukrán műveletről. Egy másik forrás szerint Ukrajna rendszeresen nem oszt meg ilyen információkat Washingtonnal. Egy brit kormányzati forrás is megerősítette, hogy az Egyesült Királyságot sem tájékoztatták időben.
Zelenszkij azt mondta, a támadás segített visszanyerni a nemzetközi partnerek bizalmát. „Ukrajna kijelenti, hogy nem adjuk meg magunkat, és nem fogadunk el semmilyen ultimátumot” – fogalmazott. „De nem akarunk harcolni, nem akarjuk az erőnket fitogtatni – csak azért tesszük, mert az ellenség nem akar megállni.”
