A Központi Nyomozó Főügyészség a nyáron rövid időre őrizetbe vett egy tápiószecsői férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy internetes üzenetben fenyegette meg David Pressmant, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét - írja a 24.hu.
Kovács Katalin, a főügyészség szóvivője a portál kérdésére azt írta, hogy az ügyben kényszerítéssel elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt folytatnak nyomozást.
„Mondj le, te buzi, ha nem akarsz koporsóban távozni Magyarországról”
- írta az 53 éves férfi a nagykövetség Twitter-oldalának üzenőfalára.
Az ügyészség és a rendőrség július 18-án reggel szállt ki a férfi házához, ahol házkutatást tartottak, majd lementették az ingatlanban talált elektronikai eszközök tartalmát. A férfit ezt követően letartóztatásba helyezték, ám néhány nap múlva szabadlábra került.
A férfi a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálatának dolgozik és a magyar hatóságok tesztelése céljából írta az üzenetet.
A férfi még a Gyurcsány-kormány idején az MSZP-vel is konfrontálódott. Akkor azt állította, hogy a szocialisták választási csalást követtek el, az MSZP viszont azt közölte, hogy a férfi semmilyen funkciót nem töltött be a pártszervezetben, állításai valótlanok.
A Központi Nyomozó Főügyészség a nyáron rövid időre őrizetbe vett egy tápiószecsői férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy internetes üzenetben fenyegette meg David Pressmant, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét - írja a 24.hu.
Kovács Katalin, a főügyészség szóvivője a portál kérdésére azt írta, hogy az ügyben kényszerítéssel elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt folytatnak nyomozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nagy Márton miatt áll az ügy” – megszólal az őt ért fenyegetésekről az MNB egyik háttérintézményének volt alvállalkozója
Kurucz Attila, egy szoftvercég vezetője állítja, hogy zsarolták a KELER Zrt.-nél. 2022-ben jelentett ügyben négy éve folyik nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, megelégelte, hogy azóta nem történt érdemi előrelépés.
A nyilvánosság elé áll egy szoftvercég tulajdonosa, aki azt állítja, a Magyar Nemzeti Bank egyik háttérintézményénél zsarolták és fenyegették. Kurucz Attila, a Nuage Kft. vezetője megelégelte, hogy az általa 2022-ben jelentett ügyben négy éve nem történt érdemi előrelépés, ezért most videóinterjúban beszél a történtekről a Kontrollnak.
Elmondása szerint miután cége leszerződött a jegybankhoz tartozó KELER Zrt.-vel, közölték vele, hogy nem dolgozhat „ingyen”, a nyereség 75 százalékát vissza kell juttatnia.
Az állításait nyomozati jegyzőkönyvek, több órányi hangfelvétel, valamint egy független forrás is alátámasztja. Kurucz szerint a követelés egyértelmű fenyegetéssel párosult.
„Lényegében megzsaroltak, hogy nem fogom tudni fizetni az embereimet és bebukom a cégemet. Megkérdezte, hogy el tudok‑e képzelni egy háborút, amelyben csak veszíthetek”
– idézte fel a beszélgetést.
Az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Nyomozóiroda vesztegetés gyanúja miatt folytat eljárást. Az Országos Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy a nyomozás még folyamatban van, de Kurucz Attila szerint érdemi előrelépés nem történt azóta, hogy feljelentést tett. A Facebookon közzétett interjúrészletben azt állítja, egyértelműen közölték vele, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és más, magas pozícióban lévő személyek miatt áll az ügy.
„Volt olyan, hogy egy kihallgatáson lediktáltam a nevét és nem írták le. Már úgy könyörögtem, hogy vessék már papírra azon a tanúvallomáson azt a nevet”
– mondta az interjúban a Facebookon közzétett részlet szerint.
A Kontroll megkereste az érintett intézményeket is. A Magyar Nemzeti Bank és a KELER Zrt. nem reagált a megkeresésre. A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya Nagy Márton miniszter érintettségével kapcsolatban azt közölte, a tárcavezetőnek „soha semmilyen köze nem volt” a Nuage Solutions Kft.-hez, és a miniszter nem is tud a Nemzeti Nyomozóiroda eljárásáról.
A Kurucz Attilával készült teljes interjút csütörtök délután 16:00-kor teszik közzé a Kontroll YouTube-csatornáján.
A nyilvánosság elé áll egy szoftvercég tulajdonosa, aki azt állítja, a Magyar Nemzeti Bank egyik háttérintézményénél zsarolták és fenyegették. Kurucz Attila, a Nuage Kft. vezetője megelégelte, hogy az általa 2022-ben jelentett ügyben négy éve nem történt érdemi előrelépés, ezért most videóinterjúban beszél a történtekről a Kontrollnak.
Elmondása szerint miután cége leszerződött a jegybankhoz tartozó KELER Zrt.-vel, közölték vele, hogy nem dolgozhat „ingyen”, a nyereség 75 százalékát vissza kell juttatnia.
Az állításait nyomozati jegyzőkönyvek, több órányi hangfelvétel, valamint egy független forrás is alátámasztja. Kurucz szerint a követelés egyértelmű fenyegetéssel párosult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péterfalvi Attila a Gundalf-videóról: a hatóság helyette nem lép, ha neki nem fáj
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálja a Gundalf-videó ügyét, amíg az érintett nem tesz panaszt. Péterfalvi Attila elnök szerint a meghallgatás körülményei nem tartoznak a hatáskörükbe.
Hiába lehetett jogszerűtlen a Tisza Párt egykori informatikusának, Gundalfnak a meghallgatása és az arról készült videó nyilvánosságra hozatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálódik.
Az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila az RTL Híradónak azt mondta, hivatalból nem indítanak eljárást, azt magának az érintettnek kellene kérnie, ami eddig nem történt meg.
„A hatóság álláspontja, hogy hivatalból nem folytat eljárást. Ha a nyilvánosság vagy az a fajta adatkezelés, amit akár vélelmezhetünk úgy is, hogy nem jogszerű, nem fáj az érintettnek, és ő nem kezdeményez eljárást, akkor helyette nem lép be a hatóság”
– közölte telefonon Péterfalvi Attila. Hozzátette, a meghallgatás eljárási körülményei nem tartoznak a hatóság hatáskörébe.
A kormány által múlt héten nyilvánosságra hozott, megvágott felvételen az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik tisztje a Büntető Törvénykönyvvel riogatja az akkor még Gundalfként ismert Hrabóczki Dánielt. „Nem tudom, az eddigi élete során mennyire forgatta a Btk.-t. Van benne egy olyan tényállás, hogy kémkedés. A kémkedéshez feljelentési kötelezettség kapcsolódik, és ha ezt valaki elmulasztja, az önmagában is bűncselekmény” – hangzik el a videón, amelyen feltételezett ukrán titkosszolgálati kapcsolatairól faggatják a férfit.
Hrabóczki Dániel korábban a 444.hu-nak arról beszélt, hogy a meghallgatáson elhangzottakat államtitoknak minősítették. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek, és ezeket senkinek nem adhatom tudtára, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény” – mondta az informatikus.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint az eljárás sérthette az informatikus alkotmányos jogait. A videó azonban nemcsak abból érdekes, ami benne van, hanem abból is, ami hiányzik belőle.
A kiugrott NNI-nyomozó, Szabó Bence a Telexnek úgy nyilatkozott, a felvétel egyáltalán nem cáfolja az általa elmondottakat.
„Abból a szempontból egyáltalán nem cáfolja, hogy mi hogyan történt egymás után, és arra sem ad választ, ki az a Henry, kik a csapatai, kik dolgoznak a Tisza párt ellen. Egyáltalán miért volt szükség a Tisza párt bedöntésére – erre nem ad választ az egész videó” – fogalmazott a volt rendőr.
Az ügyet a Direkt36 tárta fel először: a lap szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyáron titkosszolgálati nyomásra tartott házkutatást gyermekpornográfia gyanújával a Tisza párt két informatikusánál. A nyomozók azonban semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak, csupán egy beszervezési kísérlet nyomaira bukkantak.
Hiába lehetett jogszerűtlen a Tisza Párt egykori informatikusának, Gundalfnak a meghallgatása és az arról készült videó nyilvánosságra hozatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálódik.
Az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila az RTL Híradónak azt mondta, hivatalból nem indítanak eljárást, azt magának az érintettnek kellene kérnie, ami eddig nem történt meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump: Visszavisszük Iránt a kőkorszakba, ahová tartoznak
Az amerikai elnök szerint az iráni háború már a végéhez közeledik. Ugyanakkor azt is közölte, hogy a következő hetekben is „rendkívül kemény” csapások érik majd Iránt.
Donald Trump szerda esti, főműsoridőben elmondott beszédében az Iránban zajló, egy hónapja tartó háborút „a befejezéséhez közeledő” sikernek nevezte, jóllehet az elszabaduló konfliktus világszerte gazdasági felfordulást okozott. A Fehér Házból közvetített nyilatkozatában az elnök azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok „kis kiruccanása” Iránba csaknem „Amerika minden katonai célját” teljesítette, de kevés magyarázatot adott arra, miként tervezi a konfliktus leépítését a következő „két-három hétben”.
„Azon a küszöbön állunk, hogy véget vessünk Irán Amerika és a világ elleni baljós fenyegetésének” – mondta Trump a 19 perces beszédében, hozzátéve: „Minden ütőkártya nálunk van. Nekik egy sincs.”
Az állítólagos eredményeket sorolva Trump azt mondta, Irán haditengerészetét és légierőjét szétzúzták, így az ország meggyengült, és „már nem jelent fenyegetést” az Egyesült Államokra és a világra nézve. Hozzátette ugyanakkor, hogy
az Egyesült Államok a következő hetekben továbbra is „rendkívül keményen” fogja támadni Iránt. „Visszavisszük őket a kőkorszakba, ahová tartoznak” – fogalmazott, miközben azt is közölte, hogy „folynak az egyeztetések”.
A demokraták „összefüggéstelennek” nevezték Trump beszédét, amely szerintük nem adott választ „a legalapvetőbb kérdésekre, amelyek az amerikaiakat foglalkoztatják”. Mark Warner demokrata szenátor közleményében azt írta, Trump több válasszal tartozik az amerikaiaknak egy olyan konfliktusról, amely felhajtotta a benzin és más alapvető cikkek árát, „és amelynek következményei még hosszú ideig gyűrűzni fognak a gazdaságban”. Chris Murphy szenátor szerint: „Amerikában senki sem tudja, miután meghallgatta ezt a beszédet, hogy eszkalálunk-e vagy deeszkalálunk.”
Az elnöki beszéd után ma az olajárak emelkedtek, az ázsiai részvények pedig estek, ami azt jelzi, a nyilatkozat alig enyhítette a befektetői aggodalmakat a Hormuzi-szoros lezárása miatt.
Irán a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag lezárta a szorost, ami az olajárak szárnyalását okozta. Az Egyesült Államokban a benzin átlagára ezen a héten 2022 óta először emelkedett gallononként 4 dollár fölé. Trump a beszédben nem említette azt a közelgő határidőt, amelyet korábban Iránnak szabott a szoros megnyitására. Ugyanakkor megismételte felhívását, hogy más nemzetek is segítsenek biztosítani a globális olajszállítási útvonalat.
A konfliktus megrendítette a transzatlanti szövetségeket és erodálta az elnök támogatottságát. Elismerve a gazdasági nehézségeket, Trump a benzinárak „rövid távú” emelkedését Irán lépéseire fogta, és ragaszkodott hozzá, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenné vált.
Donald Trump szerda esti, főműsoridőben elmondott beszédében az Iránban zajló, egy hónapja tartó háborút „a befejezéséhez közeledő” sikernek nevezte, jóllehet az elszabaduló konfliktus világszerte gazdasági felfordulást okozott. A Fehér Házból közvetített nyilatkozatában az elnök azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok „kis kiruccanása” Iránba csaknem „Amerika minden katonai célját” teljesítette, de kevés magyarázatot adott arra, miként tervezi a konfliktus leépítését a következő „két-három hétben”.
„Azon a küszöbön állunk, hogy véget vessünk Irán Amerika és a világ elleni baljós fenyegetésének” – mondta Trump a 19 perces beszédében, hozzátéve: „Minden ütőkártya nálunk van. Nekik egy sincs.”
Az állítólagos eredményeket sorolva Trump azt mondta, Irán haditengerészetét és légierőjét szétzúzták, így az ország meggyengült, és „már nem jelent fenyegetést” az Egyesült Államokra és a világra nézve. Hozzátette ugyanakkor, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szlovén jelzésre fogtak el egy 15 éves budapesti fiút, iskolai mészárlást tervezett
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn fogta el az iskolájában a tizenévest. A fiú egy szlovén támadóval állt kapcsolatban, aki januárban már késsel sebesített meg egy diákot.
Hétfőn az iskolájában fogták el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói azt a 15 éves budapesti fiút, akit azzal gyanúsítanak, hogy iskolai mészárlásra készült. Csütörtökön az ügyészség a letartóztatását indítványozta, a bíróság azonban bűnügyi felügyeletet rendelt el, amit az ügyészség azonnal megfellebbezett.
Az ügy egy nemzetközi jelzés után indult. A szlovén hatóságok értesítették a magyar Terrorelhárítási Központot, miután januárban Muraszombatban egy 15 éves fiú késsel megsebesített egy diáklányt. A nyomozás során kiderült, hogy a szlovén gyanúsított a Discord nevű csevegőalkalmazáson kapcsolatban állt a magyar fiúval – írta a 444.hu.
A két tinédzser januári beszélgetéseiben egymást bátorították erőszakos cselekmények elkövetésére. A magyar fiú leírta, hogy gyűlöli az iskoláját és az osztálytársait, és egy késes, Molotov-koktélos, vagy akár lőfegyveres támadást tervez. Azt írta, porig égetné az iskolát, több mint harminc embert és a kiérkező rendőröket is megölné.
Egyik üzenetében így fogalmazott: „Teso, molotov koktélokat fogok dobálni, lefejezek embereket, és fejbe lövök mindenkit.”
Az üzenetekből az is kiderült, hogy mindkét fiatalt érte korábban iskolai zaklatás, ami miatt elégedetlenek az életükkel.
A fiút a szlovén támadás támogatása miatt bűnsegédként elkövetett emberölés kísérletével, a saját tervei miatt pedig hatrendbeli emberölés előkészületével gyanúsítják.
A gyanúsított nem tett vallomást, és tagadta a bűncselekmények elkövetését.
A muraszombati késelés január 9-én történt egy egészségügyi középiskolában. A rendőrség a bejelentés után húsz percen belül elfogta az elkövetőt, az iskola pedig a protokoll szerint azonnal bezárt.
A magyar nyomozók a fiú otthonában lefoglalták a mobiltelefonját, a laptopját és egy internet sticket. A gyanú szerint a támadáshoz már egy kést is beszerzett, és a csevegésben hat konkrét célpontot is megnevezett.
Hétfőn az iskolájában fogták el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói azt a 15 éves budapesti fiút, akit azzal gyanúsítanak, hogy iskolai mészárlásra készült. Csütörtökön az ügyészség a letartóztatását indítványozta, a bíróság azonban bűnügyi felügyeletet rendelt el, amit az ügyészség azonnal megfellebbezett.
Az ügy egy nemzetközi jelzés után indult. A szlovén hatóságok értesítették a magyar Terrorelhárítási Központot, miután januárban Muraszombatban egy 15 éves fiú késsel megsebesített egy diáklányt. A nyomozás során kiderült, hogy a szlovén gyanúsított a Discord nevű csevegőalkalmazáson kapcsolatban állt a magyar fiúval – írta a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
