SZEMPONT
A Rovatból

Molnár László: Győzni akarnak, de még vissza is üthet, ha valóban bezárnak a falusi kisboltok az árrésstop miatt

Ha év végéig marad a korlátozás, bezárhat a falusi kisboltok egyötöde. Ha a nagy láncok elkezdik olcsóbb külföldi árukkal helyettesíteni a magyar termékeket, az padlóra küldheti az élelmiszergyártást és a mezőgazdaságot - sorolja a szakértő.


Hiába kongatták a vészharangokat a kereskedők, beszéltek milliárdos veszteségekről a legnagyobb boltláncok vezetői, a kormány úgy döntött, augusztus végéig meghosszabbítják az árrésstopot. Pedig a GKI tanulmánya szerint egyre több kisebb boltot fenyeget bezárás, miközben már most is 400 olyan település van az országban, ahol egyetlen bolt sem működik. A hazai élelmiszergyártást és a mezőgazdaságot pedig megroppanthatja, ha a kereskedők a veszteségeiket úgy próbálják majd csökkenteni, hogy külföldről hozzák be az árukat.

Arról, hogy ez hová vezethet, mi az árrésstop valódi célja, és hogyan sodródott el ennyire a magyar gazdaság a piaci működéstől, Molnár Lászlóval, a GKI vezető kutatójával beszélgettünk.

– Kiderült, hogy augusztus végéig a boltoknak mindenképpen ki kell bírniuk az árrésstopot. Mi lesz most?

– A felmérési eredményeink szerint azok, akik nem részesülnek az árrésstop áldásos hatásaiból, tehát nem a nagy láncokba tartoznak, azok esetében már most 12 százalék jelezte, hogy valószínűleg be kell szüntetniük az üzletet, tehát meg fognak szűnni. Ha év végéig fennmarad ez az intézkedés, akkor már 18%-ra ugorna ez az arány.

A láncon kívüli boltok egyötöde szűnne meg. Jellemzően ezek a falusi kisboltok, amelyek nem bírják a versenyt.

Mert hiába vannak helyben egyedül, de ha viszonylag gyorsan megközelíthető egy olyan város, ahol láncokba tartozó áruház van, akkor a vevők elvándorolnak oda, mert akkora az árkülönbség, amiért már megéri cipekedni, vagy összeállni, és akkor egy kocsival odamennek, bevásárolnak, visszajönnek, megosztoznak a költségeken. Tehát elég sok lehetőség van arra, hogy ezt kihasználják a falusi, még mozgásképes emberek.

Viszont azok számára, akik nem mozgásképesek, vagy nehezen mozognak, például idősek vagy súlyos betegséggel küzdenek, ez egy katasztrófa.

Ez az, amit nem ért a kormány, hogy minden intézkedésnek tovagyűrűző hatásai vannak. Ők mindig csak egy konkrét célt látnak, le akarják nyomni az élelmiszerinflációt. Tegyük hozzá, hogy a kereskedelmi láncok eddig megpróbáltak önmérsékletet gyakorolni, nem volt meg az az átárazás, ami a korábbi árstop idején megvolt. Most kiderült, hogy a kormány nem tartja a szavát, és meghosszabbítja az árrésstopot.

Csak azt tudom mondani, hogy készülünk a választásokra, az egész dolog semmi másról nem szól. Nincs gazdasági magyarázata.

Mivel nyugdíjat nem akar emelni a kormány, nem akar emelni szociális juttatásokat, a kereskedők árrésén keresztül ad támogatást bizonyos csoportoknak. Hiszen jön a választás jövő áprilisban, és győzni szeretnének. Úgy gondolják, ez egy jó lépés ahhoz, hogy a lakosság egy része úgy érezze, itt aztán a kormány mindent megtesz. Hozzátenném, én emlékszem rá, amikor 2023-ban a gazdasági miniszter elmondta, hogy már legyőztük az inflációt. Azért azt megkérdezném, hogy ha legyőztük, akkor miért van mégis velünk?

– Ha bezár a kis falusi boltok egy része, az nem a saját választóbázisukra üt vissza?

– Valószínűleg abban hisznek, hogy persze panaszkodnak a kereskedők, de majd túlélnek valahogy. Ellenben a szavazat az ott lesz, ha a kisnyugdíjas azt látja, hogy hú, ezt most tényleg meg tudtam venni 20 forinttal olcsóbban, vagy 100 forinttal olcsóbban. De ha valóban bezárnak ezek a boltok, ahogy jelezték, akkor még vissza is üthet mindez. Viszont ha meg nem zárnak be a boltok, akkor végül is az, hogy veszteségesek lettek, őket nem zavarja.

– Az árrésstop bevezetése után valóban csökkent az infláció, de ebben az üzemanyagárak csökkenése is benne van, nem?

– Meg a szolgáltatói árak csökkenése, mert kiment a bázisból a magas ár. Mindig március után szoktak árat emelni, miután kijött az előző évi KSH hivatalos adat, és utána aszerint emelik az árakat. Tudta mindenki, hogy március–áprilisban jönnek az átárazások, amikor a biztosítók, a bankok, a telekomszolgáltatók a már hivatalos adatra hivatkozva emelik az áraikat. Az pedig nyilvánvaló volt, hogy nem az év eleji 10%-os árindex lesz a mérvadó, hanem jó esetben 3 és 5% között lesz valahol az áremelkedés a szolgáltatásoknál.

– Ha a nagy láncok a hosszabbítás miatt végül elkezdik más termékek árát emelni, akkor ugorhat a többször módosított inflációs cél is. Ha pedig lenyelik az egészet, akkor meddig maradnak itt?

– Ez a kormány célja, hogy kiszorítsa őket, ezt tudjuk jól. 2014-ben meghirdették, hogy ki kell szorítani a láncokat. A kiskereskedelmi különadó semmi másról nem szól, mint hogy kiszorítani, veszteségessé tenni őket, majd bagóért megvenni a lánchoz tartozó, egyébként modernizált boltokat, és valamelyik NER-barátjuknak odaadni, hogy tessék, itt van, működtesse tovább. Persze nyilván hirtelen elvesznek azok az előnyök, amik addig megvoltak, de azért a területiség miatt a fogyasztók egy része megmarad. Tehát garantál neki egy nyereséget, mert ahogy a telekomcégeknél is, ahogy sikerült megvenni a Vodafont, hirtelen eltűnt a különadó, itt is ugyanez lenne.

Ahogy valamelyik nagyobb láncot sikerülne megvásárolnia a megfelelő érdekszférának, abban a pillanatban hirtelen megszűnne az adó.

Egyébként egy európai bírósági ítélet szerint az árstop ellentétes volt az uniós joggal, tehát kártérítést lehet kérni, és ezek a perek még most zajlanak a magyar bíróságokon, mert a magyar bíróság fogja megállapítani, hogy mennyi kár is érte a kereskedőket, és nagy valószínűséggel egyébként az árrésrendelet is ugyanebbe a problémába fog ütközni. Ebből következően valószínűleg itt is vaskos milliárdok fognak kirepülni a költségvetésből.

– Más termékek árainak emeléséről nem beszéltek eddig a boltláncok, arról viszont igen, hogy megszűnhetnek azok az akciók, amikre sokan építettek.

– Vagy olyanok lesznek, amik marginálisak. Például a kifli, ami alacsony árú, majd nem 130 forint lesz, hanem 80. Tehát ahol viszonylag kicsi a különbség, viszont becsalogathatja a nagyon árérzékeny fogyasztót. És azért ezt ne felejtsük el, ahogy a GKI egyik korábbi tanulmányában megjelent, hogy a kereskedelmi árak emelkedése alapvetően az élelmiszergyártóktól, meg a mezőgazdasági beszállítóktól függ. Ha ők emelik az áraikat, akkor a kereskedelem továbbhárítja. A kereskedő nem haszonélvezője ennek az áremelkedésnek, hanem kénytelen elszenvedni. Az egy másik kérdés, hogy létezik ennek egy ellenpólusa, az import. Azt mondják a kereskedők – és én hiszek nekik –, hogy a magyar élelmiszeripar relatíve drága, mert kicsi termelési kapacitással rendelkezik, és agyon van adóztatva, körülbelül 30–40%-kal drágábban kapja az áramot és a gázt, ebből következően nyilván nem is tud olcsón termelni. Ha ezek helyett importtermékeket hoznának be, akkor meg lehetne takarítani ennek a veszteségnek a jelentős részét, de az nem biztos, hogy kedvező a magyar gazdaság szempontjából, hiszen a magyar élelmiszeripar rövid távon tönkremegy, mert a cégek túlnyomó részének az exportbevétele marginális.

Tehát nemcsak a kisbolt mehet tönkre, hanem a magyar élelmiszeripar egy jelentős része is tönkremehet.

Mert a versenyben jelenleg a kiskereskedők azok, akik fenntartják őket, mert nem egy az egyben helyettesítik importtal, hanem az ő termékeik mellé behoznak kiegészítő jelleggel importtermékeket. De mi lesz akkor, ha már nem kiegészítő jelleggel hoznak be?

– Azzal nem számol a kormány, hogyan hat mindez a munkaerőpiacra? Tehát, hogy akár elbocsájtások is jöhetnek?

– Abban reménykednek, hogy a negatív hatások csak a választás után jelentkeznek.

– De önök is kimutatták, hogy már a nyáron sem fogják bírni a kisebb kereskedők.

– Így van. És nemcsak a magyar kiskereskedő esetében probléma ez. Ha ott kirúgják az embereket, onnantól kezdve nincs bérnyomás a kereskedelemben. Tehát nem kell bért emelni, mert van rögtön utánpótlás, hiszen a kisboltokból felszabaduló munkaerőnek valahol el kell helyezkednie. Tehát ez azt jelenti, hogy

a kormánynak az a várakozása sem fog teljesülni, hogy itt bruttó 10 százalék fölötti béremelkedések lesznek jövőre, és ebből a költségvetés halálra keresi magát.

Ez is összefügg azzal, hogy ha az élelmiszeriparban nehézségek vannak, akkor ott se nagyon lesz béremelés, ha a kereskedelemben nehézségek vannak, ott se lesz béremelés, és akkor ezek azért gyűrűznek tovább az egyéb ágazatokra is. Tehát ez nemzetgazdaságilag sem kifizetődő.

– Mennyire van összhangban a piacgazdasággal ez a fajta gazdaságpolitika?

– Ó, hát erre könnyű a válasz: semennyire. Ezek nem piackonform megoldások, ezek butaságok. Amikor az állam azt gondolja, hogy a saját adófizetőinek a terhére hoz intézkedéseket mindenféle kompenzáció nélkül, akkor ennek vannak nem várt következményei, vagy legalábbis nem szándékolt következményei, ilyen az infláció.

Lehet szorítgatni a préseket, lehet ilyen-olyan adókat bevezetni, csak ne csodálkozzunk, ha ezek előbb-utóbb megjelennek az árakban. Nincs ingyen ebéd.

Ha az állam komolyan gondolja, hogy inflációt akar csökkenteni, akkor miért emeli a tervezett infláció háromszorosával az autópályadíjat és mindenféle díjakat? Amikor saját magáról van szó, mint költségvetés, akkor természetes, hogy díjat emel, hiszen kell a bevétel, amikor viszont egy magánszereplő van, akkor tőle meg hoci. Ez így nem működik. Egyik oldalról maga az állam nyomja föl az inflációt a saját díjain keresztül, a másik oldalon meg azt hiszi, hogy a többiek majd nézik ezt, és lenyelik valamilyen nem létező nyereségük terhére.

– Hogyan lehetne ezeket a célokat piackonform módon elérni?

– Békén kell hagyni a gazdasági szereplőket. Vannak hosszú távú megoldások, például a túlkereslet csökkentése. Az infláció két okból nő: egyrészt vagy importáljuk, például az olajárakon keresztül – azzal nincs mit tenni, azt le kell nyelni. A másik lehetőség, amikor belső tényezők miatt emelkedik az infláció, például egy erőltetett béremelés miatt. Amikor a minimálbéreket 15–20 százalékkal emelte a kormány az elmúlt időszakban, annak nyilvánvalóan inflatorikus hatása volt, és nem azért, mert a minimálbéresek olyan nagyon sokat fogyasztanának, hanem azért, mert azok a költségek, amiket a minimálbéres foglalkoztatás jelent, jelentősen megemelkedtek, és minden olyan bér, ami a minimálbér fölött van, elkezdte ezt lekövetni. Tehát elkezd minden bér egy kicsit gyorsabban emelkedni, mint indokolt lenne.

Ha megnézzük a magyar termelékenység alakulását 2010 és 2023 között, akkor 18 százalékkal, tehát évi 1,2 százalékkal nőtt, miközben a bérszínvonal, még a reálbér is, évente 3% felett nőtt.

Ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé bírják a magyar vállalkozók a béremelkedést, egyre kevésbé tudják kifizetni. És az a baj, hogy a hatékonyság egy idő után már nem javítható azzal, hogy elbocsátom a dolgozót.

– Mi az oka annak, hogy a termelékenység ilyen lassan növekszik?

– Maga a NER. A NER rendszere, ahol a közbeszerzéseket csak bizonyos cégek nyerhetik meg, amelyek messze túlárazottan vállalják a tevékenységet, magyarul erős a pazarlás. Náluk nem probléma, hogy kivitelezői munkaerőt találjanak, megemelik a bért, mert ott az állam a pazarláson keresztül kifizeti. De a többi versenyzőtől, akiknek nincsen ilyen zsíros piaca, elvándorol a munkaerő, ha nem emelik a béreket. Tehát megemelik a béreket, és abban a pillanatban romlik a termelékenységük.

Az alacsony termelékenység a rendszer jellegéből fakad, mivel az állam nem piacbarát, hanem kifejezetten piacellenes.

Az államosítások, a rengeteg szabályozás – például az építőanyag-iparnál még azt is meghatározták, hogy veszteséggel kellene eladni az építőanyagot Magyarországon – olyan nonszenszek, amelyeket nem is nagyon értenek a vállalkozók. Ezzel el lehet érni azt, hogy hátha eladja valamelyik baráti cégnek majd a Zalakerámia a gyárát, és akkor majd az ő üzemeltetni fogja, és majd az állami megrendelések révén még nyereséges is lehet, de nem biztos, hogy ez jó megoldás. És most látjuk, hogy a költségvetés bajban van, mert nem tudja ezt a rendszert így fenntartani, hogy ennyi túlárazott szerződést finanszírozzon, ezért marad egy szűk kör, amelyik továbbra is jól él az állami megrendelésekből, a többinek meg a piacon kéne megélniük, de ott meg nem tudnak megélni, mert nem ehhez szoktak. Már nem ömlik be a pénz, már nem az a kérdés, hogy melyik luxusautót vegyen meg holnap, hanem bizony neki kellene állni gazdálkodni – és nem gazdálkodtak eddig. Ez is látszik a gazdaság mutatóin, hogy az építőipar nem hasít. Hát persze, hogy nem hasít, mert nincs elég állami zsíros megrendelés, amiből hasítani lehetne.

– Mi volt az ősbűn, ami elkezdte eltéríteni a piacgazdaságtól az országot?

– A rezsicsökkentés, ahol azt mondták a cégeknek, hogy ezentúl te add 20 százalékkal olcsóbban az áramot, a gázt, vizet, stb. Ha veszteséged van, ám legyen veszteséged. Ennek az lett a következménye, hogy csak a víziközműben most már 2000 milliárd forint feletti összegben vannak elmaradt beruházások. Ez előbb-utóbb ráég az országra, mert sorra fognak törni a vezetékek, nem lesz pénz, amiből azokat meg lehessen csinálni. De ugyanez igaz a szennyvízvezetékekre is, és a villamosenergia-piac terén is alig van olyan beruházás, ami magát a hálózatot, tehát a meglévő kapacitásokat javítaná. És ugyanez igaz a csővezetékes rendszereket üzemeltetőkre: nem nagyon van pénz azok javítására, pótlására, stb., hiszen ahhoz mind beruházási forrás kellene, ahhoz meg nyereség – ami nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: