Molnár Áron bejelentette: Névvel és arccal vall az NKA-botrány egyik forrása
A színész-aktivista bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egyik belső embere élő adásban fog beszélni a botrányról. Az aktivista szerint a forrásnak kulcsszerepe volt a 17 milliárdos támogatási ügy és a lemondások kirobbanásában.
Molnár Áron egy rendkívüli bejelentéssel fordult a nyilvánossághoz, amelyben egy nagy leleplezést ígért. A színész-aktivista azt közölte, hogy a csütörtöki „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” élőben fog megszólalni az egyik, Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) köthető forrása.
Molnár szerint
az informátora nem marad anonim, sőt, „nevét és arcát vállalva mondja el, hogy hogyan működött a rendszer belülről”.
Az illető új, személyes történeteket fog megosztani a hatalmi visszaélésekről, törvénytelenségekről és a szerinte kézi vezérléssel irányított rendszerről.
Molnár Áron azt állítja, forrásának kulcsszerepe volt abban, hogy a botrány egyáltalán napvilágra kerülhetett.
A forrás segítsége nélkül több fontos fejlemény sem következett volna be. „Többek között az ő segítsége nélkül nem robbant volna ki a Hankó-botrány, nem tudnánk a titkos támogatási lista létezéséről, nem mondtak volna le négyen a bizottsági tagságukról.
Molnár szerint a forrás újabb információi és megélt élményei a tisztulást segítik, hogy „végre valódi tények segíthetik azt, hogy Magyarország a következmények országa legyen”.
A bejelentés szerint az élő adás csütörtökön reggel 7-kor kezdődik a műsor YouTube-oldalán. A színész arra buzdította követőit, hogy nézzék a beszélgetést, és aki teheti, támogassa a munkáját.
Posztját egy erős mondattal zárta.
„Köszönöm, hogy a változás mellett vagytok! Holnap borítunk!”
Molnár Áron korábban azzal robbantotta ki a botrányt, hogy egyfajta állami kifizetőhelyről beszélt, amelyen keresztül szerinte 17 milliárd forintot oszthattak szét a nyilvánosság kizárásával, többek között kormányközeli előadóknak.
Molnár Áron egy rendkívüli bejelentéssel fordult a nyilvánossághoz, amelyben egy nagy leleplezést ígért. A színész-aktivista azt közölte, hogy a csütörtöki „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” élőben fog megszólalni az egyik, Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) köthető forrása.
Molnár szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Hang: Orbán Viktor a saját karrierje és a Fidesz végéről beszélt zárt körben
A lap több forrásra hivatkozva arról írt, hogy a Fidesz megújítását polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után. Orbán Viktor zárt körben állítólag már arról is beszélt, hogy a Fidesz mint márka elhasználódott.
A Fidesz megújítását nem hagyományos pártszerkezeti keretek között, hanem első lépésként úgynevezett polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után – írta a Magyar Hang több forrásra hivatkozva. A lap szerint
a Fidesz mint politikai márka annyira elhasználódott, hogy ezen a néven már nem lenne esély újabb sikeres szereplésre.
A lap úgy tudja, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök zárt körben már arról is beszélt, hogy a sikeres újrakezdést saját személye is akadályozhatja, ezért nem zárja ki, hogy egy nagyjából másfél éves gondolkodási időszak végén politikai értelemben háttérbe vonul.
Ennek mintáját a lap forrásainak értelmezése szerint a lengyel Jog és Igazságosság pártot vezető Jarosław Kaczyński szerepfelfogása jelentheti számára: egy erősen visszafogott, háttérből támogatott részvétel.
Az informális fórumok az ország különböző pontjain jönnének létre, céljuk pedig az lenne, hogy helyben továbbra is hiteles, a Fideszhez kötődő szereplők segítségével vonják be az értelmiségieket és a véleményformálókat. A lap szerint ezek a szalonok – a 2002-es vereség után létrehozott Polgári Körökkel ellentétben – nem központi pártakaratból, Orbán Viktor közvetlen irányításával szerveződnének.
Ebben a gondolkodási folyamatban szerepet kaphat Navracsics Tibor is,
aki egyéni körzetben elszenvedett veresége után nem jutott be a parlamentbe, és bejelentette visszavonulását. A Magyar Hang úgy tudja, végül Orbán Viktor győzte meg arról, hogy mégis vegyen részt a politikai oldalon belüli megújulás előkészítésében.
A Fidesz parlamenti frakciójának a tervek szerint csak másodlagos szerepet szánnának az újjáépítésben.
A súlyos választási vereség után Orbán Viktor a Patriótának adott első nagyinterjújában már „teljes megújulást” sürgetett, és jelezte, hogy a parlamenti frakciót is le kell cserélni. Nem sokkal később bejelentette, hogy ő maga sem veszi át parlamenti mandátumát, mert „máshol van rám szükség”. Döntését a régi gárda több tagja is követte, köztük Kósa Lajos is.
A vereséget követően a párton belül is felerősödtek a kritikus hangok.
Király Nóra, a Fidesz csepeli jelöltje bocsánatot kért az elmúlt évek „gyűlöletkampányáért”, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester pedig arról beszélt, hogy a pártnak „teljesen új elnökségre” van szüksége.
A kampányfőnök, Orbán Balázs elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és más stratégia mentén kellett volna haladniuk.
A Magyar Hang értesülései összhangban vannak azzal az üzenettel, amelyet Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök tagjainak küldött a napokban. Ebben úgy fogalmazott, hogy a Fidesz mint nagy kormányzópárt meggyengült, és ellenzéki helyzetből nem képes megújítani a teljes magyar jobboldalt. A megújulás szerinte nem a pártból, hanem kisebb-nagyobb közösségekből, klubokból indulhat el.
A Fidesz megújítását nem hagyományos pártszerkezeti keretek között, hanem első lépésként úgynevezett polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után – írta a Magyar Hang több forrásra hivatkozva. A lap szerint
a Fidesz mint politikai márka annyira elhasználódott, hogy ezen a néven már nem lenne esély újabb sikeres szereplésre.
A lap úgy tudja, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök zárt körben már arról is beszélt, hogy a sikeres újrakezdést saját személye is akadályozhatja, ezért nem zárja ki, hogy egy nagyjából másfél éves gondolkodási időszak végén politikai értelemben háttérbe vonul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely az Alkotmánybíróság döntése után: Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett
Újra bíróság elé vihetik az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás ügyét, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a pereket tiltó rendeletet. A főváros több tízmilliárd forintot vitat, a döntés így a pénzügyi harc folytatását teszi lehetővé.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Karácsony Gergely a közösségi oldalán politikai győzelemként értékelte a döntést.
„Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett” – írta a főpolgármester.
Az Alkotmánybíróság szerdai közleménye szerint a megsemmisítés oka egy eljárási hiba volt: a testület szerint nem merült fel adat arra, hogy a jogszabály előkészítője lehetőséget adott volna az Országos Bírói Tanácsnak a véleményezésre, noha a rendelet közvetlenül érintette az igazságszolgáltatás működését.
A döntés nem magát a szolidaritási hozzájárulás intézményét törölte el, és a fizetési kötelezettség sem szűnt meg, csupán azt a jogi akadályt hárította el, amely megakadályozta, hogy az önkormányzatok jogorvoslatért forduljanak a bíróságokhoz.
A mostani döntés előzménye az volt, hogy a kormány februárban egy veszélyhelyzeti rendelettel kimondta, hogy a hozzájárulás beszedése nem minősül közigazgatási eljárásnak, így azzal szemben nem lehet pert indítani, sőt, a már futó ügyeket is le kell zárni. Karácsony Gergely főpolgármester akkor a főváros kirablásának nevezte a lépést.
Bár a Fővárosi Törvényszék külön is alkotmányossági aggályokat jelzett, a mostani határozatot az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme alapján hozta meg az Alkotmánybíróság. A jogi vita a főváros működését is veszélyeztette, de a Magyar Államkincstár végül haladékot adott a vitatott összeg befizetésére.
A főpolgármester egyúttal jelezte, hogy bár a perek folytatásában bízik, a választások után felálló új kormánnyal már az együttműködést keresné.
„A mostani alkotmánybírósági döntésre alapozva nincs kétségem afelől, hogy a folyamatban lévő pereinket is megnyernénk, de én az új kormánnyal már nem pereskedni, hanem együttműködni szeretnék.”
A Fidesz-kormány korábban azzal érvelt, hogy a szolidaritási hozzájárulás a szegényebb és gazdagabb települések közötti forráskiegyenlítés eszköze, és maga a jogintézmény összhangban áll az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság mostani döntését árnyalja Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolása, amelyben kiemelte, hogy a testület most kizárólag a szűk eljárásjogi kérdésben, az Országos Bírói Tanács véleményezési jogának megsértése miatt döntött, a rendelet egyéb alkotmányossági kérdéseit nem vizsgálta.
A vita lényege ugyanis az, hogy a főváros és több más tehetős település szerint az állam aránytalanul nagy összeget von el tőlük, ami már a kötelező feladataik ellátását veszélyezteti.
A döntés után a felfüggesztett vagy folyamatban lévő eljárások jogi akadálya megszűnt, az érdemi vitákban a bíróságok dönthetnek.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyugdíjemelés: a TISZA-kormány egyik első lépése 400 ezer nyugdíjast érinthet már idén
A hamarosan megalakuló új kormány már 2026-ban bevezetné a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat és egy sávos emelést. Az intézkedések mintegy 400 ezer ellátottat érintenének, nagyjából 205 milliárd forintos keretből.
A hamarosan megalakuló új kormány már idén megkezdheti a TISZA Párt nyugdíjjavaslatainak végrehajtását, a csomagból várhatóan két fontos elemet léptetnek életbe. A tervek szerint bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, és egy célzott pluszemelést adnának a 120 és 140 ezer forint közötti sávban. Az intézkedések mintegy 400 ezer embert érinthetnek.
A legfontosabb, még idénre várt lépés, hogy Magyarországon nem lehet majd 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat fizetni. Ez a változás nemcsak az öregségi nyugdíjasokra, hanem a rokkantsági ellátottakra is vonatkozna.
A 24.hu cikke szerint a lépés 225 ezer öregségi nyugdíjast és 50-60 ezer rokkantsági ellátottat, vagyis összesen mintegy 280 ezer embert érintene. A második, szintén idénre tervezett intézkedés a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak pluszemelése lenne. Az ebbe a sávba eső, mintegy 125 ezer nyugdíjas havi 6-12 ezer forint közötti többletre számíthat. A határt vélhetően azért itt húzták meg, mert a mélyszegénységi küszöb 140 ezer forint körül mozog.
Az emelés pontos hónapja egyelőre nem ismert, hiszen az új kormány még nem alakult meg. Bár a költségvetési mozgástér szűkös, Farkas András nyugdíjszakértő szerint a mintegy 205 milliárd forintos keretet egy foghíjas büdzséből is „össze lehet kaparni a sarokból”.
A párt programjának további, nagyobb költségvetésű elemei várhatóan csak 2027-től valósulhatnak meg.
Ezek közé tartozik a 140 ezer forint feletti nyugdíjak differenciált emelése, az időskorúak járadékának megduplázása és az ápolási díj másfélszeresére emelése. Szintén későbbre csúszhat a 350 milliárd forintosra becsült nyugdíjas SZÉP-kártya program bevezetése, bár a cikk nem zárja ki egy karácsony előtti juttatás lehetőségét.
A TISZA Párt korábban egy sajtótájékoztatón mutatta be a nyugdíjterveit, amelyeket azzal indokoltak, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szegénységben élő nyugdíjasok aránya. A sávos emelések elvét egy online nyugdíjkalkulátorral is bemutatták, amelynek célja a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségek csökkentése.
Farkas András nyugdíjszakértő korábban úgy értékelte a terveket, hogy a 120 ezer forintos minimálnyugdíj jelentős változás lenne és sokat segíthetne a mélyszegénységben élőkön, de a rendszer egészének átgondolása nélkül újabb méltánytalanságokat szülhet.
A TISZA Párt azzal érvel a program mellett, hogy az igazságosabb rendszert teremt és gyors segítséget nyújt a legkiszolgáltatottabbaknak.
Ezzel szemben a Fidesz politikusai korábban többször kritizálták a terveket, azokat figyelemelterelésnek nevezve, és rejtett megszorításoktól tartva. A kormányoldal kommunikációjában a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését és a 13-14. havi nyugdíjak kifizetését hangsúlyozta.
A hamarosan megalakuló új kormány már idén megkezdheti a TISZA Párt nyugdíjjavaslatainak végrehajtását, a csomagból várhatóan két fontos elemet léptetnek életbe. A tervek szerint bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, és egy célzott pluszemelést adnának a 120 és 140 ezer forint közötti sávban. Az intézkedések mintegy 400 ezer embert érinthetnek.
A legfontosabb, még idénre várt lépés, hogy Magyarországon nem lehet majd 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat fizetni. Ez a változás nemcsak az öregségi nyugdíjasokra, hanem a rokkantsági ellátottakra is vonatkozna.
A 24.hu cikke szerint a lépés 225 ezer öregségi nyugdíjast és 50-60 ezer rokkantsági ellátottat, vagyis összesen mintegy 280 ezer embert érintene. A második, szintén idénre tervezett intézkedés a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak pluszemelése lenne. Az ebbe a sávba eső, mintegy 125 ezer nyugdíjas havi 6-12 ezer forint közötti többletre számíthat. A határt vélhetően azért itt húzták meg, mert a mélyszegénységi küszöb 140 ezer forint körül mozog.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Így adta vissza Magyarország a lefoglalt aranyat és a pénzt az ukránoknak
A magyar hatóságok szerdán a záhonyi határátkelőn adták át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontos lépésnek nevezte a fejleményt.
Arany, dollármilliók és eurómilliók – mind visszakerültek szerdán Ukrajnába, miután a záhonyi határátkelőhelyen a magyar hatóságok hiánytalanul átadták az ukrán állami Oschadbanknak a még márciusban lefoglalt vagyont. Ahogy már írtunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán értékelte a történteket:
„Fontos lépés a Magyarországgal való kapcsolatokban: ma visszajuttatták az Oscsadbank pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket a magyar különleges szolgálatok idén márciusban foglaltak le.”
A szerdai nap folyamán, 10:00 és 15:45 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága adta át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazó szállítmányt. Az átadáson jelen volt Jurij Kacion, az Oschadbank igazgatóságának elnöke és Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is – írta a Blikk. A vagyont a bank és az ukrán állam meghatalmazásával dr. Horváth Lóránt ügyvéd vette át.
Az iroda közleménye szerint az átvétel fennakadások nélkül zajlott, az aranyat, a dollárt és az eurót a bank képviselői megvizsgálták és hiánytalanul átvették.
Az eseményről videófelvétel is készült, amit Horváth Lóránt tett közzé.
Zelenszkij bejegyzésében azt is hozzátette: „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért.”
Arany, dollármilliók és eurómilliók – mind visszakerültek szerdán Ukrajnába, miután a záhonyi határátkelőhelyen a magyar hatóságok hiánytalanul átadták az ukrán állami Oschadbanknak a még márciusban lefoglalt vagyont. Ahogy már írtunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán értékelte a történteket:
„Fontos lépés a Magyarországgal való kapcsolatokban: ma visszajuttatták az Oscsadbank pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket a magyar különleges szolgálatok idén márciusban foglaltak le.”
A szerdai nap folyamán, 10:00 és 15:45 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága adta át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazó szállítmányt. Az átadáson jelen volt Jurij Kacion, az Oschadbank igazgatóságának elnöke és Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is – írta a Blikk. A vagyont a bank és az ukrán állam meghatalmazásával dr. Horváth Lóránt ügyvéd vette át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
