„Miről nem beszélünk, miközben a kurva üres ágyat nézzük?” – Molnár Áron felsorolta, miről hallgat a kormány, a győri gázolás, a Putyin-barátság és a gödi gyár is a listáján
A színész-aktivista nem fogta vissza magát, keményen odaszólt a hatalomnak. Szerinte a választóknak április 12-én kell dönteniük ezekről a súlyos ügyekről.
Molnár Áron színész, a noÁr mozgalom alapítója a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben több, általa fontosnak tartott közéleti problémát sorol fel. A posztot azzal a kérdéssel indítja, hogy „Miről nem beszélünk miközben a kurva üres ágyat nézzük?”.
A színész-aktivista szerint „közel félmilliárd Ft-ot vettek el a Magyar Falu Programtól kormánykommunikációra!”. Azt is állítja, hogy „Orbán nyíltan kiállt a háborús bűnös Putyin mellett!”. Kitér arra is, hogy az oroszok lebombázták a Barátság kőolajvezetéket, és emiatt áll a Magyarországra tartó olajtranszfer január 27. óta.
Molnár a Szőlő utcai javítóintézeti üggyel kapcsolatban felidézi a legfőbb ügyész szavait, aki szerint több olyan feljelentés is érkezett, amely szerint a nyomozók „már-már bűncselekményt megvalósítva” nem végezték korrektül a munkájukat. Azt írja, a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos kormányzati állítások hazugságok, miközben Orbán kamunak nevezte a mérgezések ügyét. Véleménye szerint „nem tartóztatják le az Aston Martinjával Győrben halálos balesetet okozó NER-es hülyegyereket”. Posztját azzal a gondolattal zárja, hogy az olvasók döntik el április 12-én, milyen valós problémákkal foglalkozzon az új kormány a jövőben.
Az energetikai helyzetet befolyásolja, hogy a Barátság kőolajvezeték egyik ukrajnai létesítményét január 27-én orosz találat érte, ami miatt februárban leállt az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar fél a horvát Adria-vezetéken kért alternatív kapacitást, a MOL pedig a stratégiai készlet esetleges megnyitását jelezte.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023. március 17-én adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen, amire a magyar kormány azzal reagált, hogy a Római Statútum hazai kihirdetésének hiányára hivatkozva nem tartóztatná le az orosz elnököt. Orbán Viktor 2024 júliusában Moszkvában találkozott Putyinnal, 2025-ben pedig Budapest bejelentette kilépési szándékát az ICC-ből.
A gödi Samsung SDI-gyárral kapcsolatban a Telex oknyomozása szerint a kormányzati szereplők évek óta tudhattak a hatóságilag is rögzített „mérgezésekről”. Szijjártó Péter a cikket „orbitális hazugságnak” nevezte és feljelentést tett, a rendőrség nyomozást indított.
A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját, Juhász Péter Pált és élettársát 2025 májusában vették őrizetbe emberkereskedelem és más bűncselekmények gyanújával. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész 2026. február 16-án arról beszélt, hogy feljelentések érkeztek a korábbi nyomozók munkájával kapcsolatban. Ugyanezen a napon a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok szerint 485,8 millió forintot csoportosítottak át a Magyar Falu Programtól a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációs feladataira.
A győri halálos gázolás ügyében, ahol egy 76 éves nő vesztette életét, az ügyészség bűnügyi felügyeletet indítványozott a 33 éves gyanúsítottal szemben. Sulyok Tamás köztársasági elnök az országgyűlési választást 2026. április 12-ére tűzte ki.
Molnár Áron színész, a noÁr mozgalom alapítója a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben több, általa fontosnak tartott közéleti problémát sorol fel. A posztot azzal a kérdéssel indítja, hogy „Miről nem beszélünk miközben a kurva üres ágyat nézzük?”.
A színész-aktivista szerint „közel félmilliárd Ft-ot vettek el a Magyar Falu Programtól kormánykommunikációra!”. Azt is állítja, hogy „Orbán nyíltan kiállt a háborús bűnös Putyin mellett!”. Kitér arra is, hogy az oroszok lebombázták a Barátság kőolajvezetéket, és emiatt áll a Magyarországra tartó olajtranszfer január 27. óta.
Molnár a Szőlő utcai javítóintézeti üggyel kapcsolatban felidézi a legfőbb ügyész szavait, aki szerint több olyan feljelentés is érkezett, amely szerint a nyomozók „már-már bűncselekményt megvalósítva” nem végezték korrektül a munkájukat. Azt írja, a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos kormányzati állítások hazugságok, miközben Orbán kamunak nevezte a mérgezések ügyét. Véleménye szerint „nem tartóztatják le az Aston Martinjával Győrben halálos balesetet okozó NER-es hülyegyereket”. Posztját azzal a gondolattal zárja, hogy az olvasók döntik el április 12-én, milyen valós problémákkal foglalkozzon az új kormány a jövőben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.
Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.
Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”
„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.
Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.
„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”
– állítja.
A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”
Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.
Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.
Fekete-Győr azt állítja,
a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.
A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.
A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.
Felidézte, hogy
a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.
Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.
Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.
A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.
Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!
Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.
Fekete-Győr azt állítja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Biztos, hogy lesznek konfliktusok a Tisza-kormánnyal, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség” - Bizakodó a Szülői Hang Közösség alapítója
A Szülői Hang alapítója szerint az elveszett bizalom megteremtése az új tárcavezető egyik elsődleges feladata lesz. Miklós György szerint ennek első lépése a nyílt, őszinte és érdemi kommunikáció.
Fel kell ismerni, nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója a Népszavának adott interjúban. Szerinte nem az a helyzet, hogy az állami oktatásban csak egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol. Úgy véli, az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása akár hosszú évekbe is telhet.
A Szülői Hang arra reagálva, hogy a Tisza Párt Lannert Juditot kérte fel oktatási miniszternek, azt közölte:
az elveszett bizalom megteremtése az új tárcavezető egyik elsődleges feladata lesz. Miklós György szerint ennek első lépése a nyílt, őszinte és érdemi kommunikáció.
„A kormányzat részéről ezen gyorsan lehet változtatni, szinte azonnal ki lehet alakítani az eddigiektől eltérő kommunikációs stílust, és a jövőbeli párbeszéd kereteit is néhány hónapon belül fel lehet állítani” – fogalmazott. Kifejtette, hogy az elmúlt években egyáltalán nem volt valódi szakmai párbeszéd, a javaslataikat legjobb esetben egy „köszönömmel” intézték el, majd lesöpörték az asztalról. „De a kormányzatba, és így az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása is időigényesebb folyamat, akár hosszú évek feladata lesz. Gyorsabb lerombolni, mint felépíteni valamit, és az elmúlt 16 évben folyamatos rombolás történt ezen a téren is” – tette hozzá.
A tankerületi központokban, szakképzési centrumokban olyan emberek döntenek, akiket senki nem választott meg, nem számon kérhetőek, és akik az érintettekkel gyakorlatilag nem találkoznak.
Az alapító tapasztalatai szerint a bizalmi válság minden szinten jelen van, a fenntartóktól az intézményvezetőkön át a pedagógusok és szülők kapcsolatáig. Hozzátette, hogy a diákok sem bíznak abban, hogy az iskola hasznos ismereteket adna nekik. A tankerületi központokról azt mondta, az ott ülő, meg nem választott és nem számon kérhető emberek átlátható szempontok és indoklás nélkül utasítják el a kérelmeket. „Ez a lehető legrosszabb fenntartói magatartás” – jelentette ki.
Szerinte ezek a fenntartók döntenek az intézményvezetők kinevezéséről is, ahol a fő szempont gyakran a lojalitás.
„Nem egy esetről hallhattunk, amikor egy konfrontatívabb, az iskola érdekeiért harciasabban kiálló igazgató kinevezését nem hosszabbították meg, a pályázatát indoklás nélkül elutasították
még akkor is, amikor az egész iskolai közösség támogatta” – emlékeztetett. Reményét fejezte ki, hogy ez most változni fog, bár a fenntartói szerkezet átalakítása szerinte minimum egy évig is eltarthat.
A szülők és a pedagógusok közötti kommunikáció javítása a kormányzati intézkedésektől függetlenül is lehetséges lenne, de Miklós György szerint itt is rendszerszintű problémák vannak. „Nem az történik, hogy az állami oktatásban egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol rossz” – állítja. A pedagógusok leterheltsége miatt a szülőkkel való kapcsolattartás a prioritási sorrendjük végére került, miközben rengeteg a kibeszéletlen probléma.
„Arra lenne szükség, hogy a kapcsolattartás része legyen a pedagógusok munkájának, ami nemcsak újabb előírást jelent, hanem azt is, hogy erre legyen biztosítva megfelelő idő és keret, valamint ezért is fizessék meg őket,
ne a szabadidejükben kelljen a szülői megkeresésekkel foglalkozniuk” – részletezte. Ezért is örül annak, hogy Lannert Judit lesz az oktatási miniszter, aki kutatóként és miniszterjelöltként is hangsúlyozta a szülőkkel való kapcsolattartás fontosságát.
Eddig minden civil kezdeményezés kudarcra volt ítélve, de most ez változhat.
Miklós György szerint bár minden szülőt érdekel, mi történik a gyerekével az iskolában, az elmúlt években az egyéni és civil kezdeményezések elnyomása miatt általánossá vált a „ne szólj szám, nem fáj fejem” hozzáállás. Kialakult egyfajta apatikus gondolkodás és a tanult tehetetlenség érzése. „Fel kell ismerni, hogy nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok. Ez nemcsak lehetőség, hanem felelős állampolgári magatartás is” – hangsúlyozta. Úgy véli, nemcsak a kormánytól kell várni a megoldásokat, a szülőknek is tenniük kell a változásért. Ehhez olyan párbeszédre van szükség, amely túlmutat az osztálypénz vagy az iskolafelújítás kérdésein.
A szülők tavalyi, KRÉTA-rendszeren keresztüli pontozásos tanárértékelését egyáltalán nem tartotta hasznosnak, szerinte az csak tovább növelte a frusztrációt. A Szülői Hang hiába javasolta a kormánynak, hogy pontozás helyett szöveges visszajelzésekre lenne szükség. „Ha egy pedagógus alacsony pontszámokat kap, abból nem derül ki, mi a probléma” – magyarázta, hozzátéve, hogy az értékelés így „abszolút tévút”. Szerinte az intézményvezetők sem voltak érdekeltek a szülői vélemények kikérésében, mert nem volt erőforrásuk vagy jogosultságuk a problémák megoldására.
A kormányzat fő stratégiája az volt eddig, hogy a problémákat nem megoldani kell, hanem el kell hallgattatni azokat, akik a problémákra felhívják a figyelmet.
A Szülői Hang a kinevezése után felveszi a kapcsolatot az új oktatási miniszterrel. Miklós György bízik a konstruktív együttműködésben, és úgy érzi, a Tisza-kormány jó kapcsolatot próbál majd kialakítani a civil szférával, ahogy erre Lannert Judit is tett utalást. A szervezet a maga részéről javaslatokkal, tájékoztatással és a problémákra való figyelemfelhívással segítené a pozitív változásokat.
„Biztos, hogy lesznek konfliktusok, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség.
Továbbra is független civil szervezetként fogunk működni” – szögezte le.
A szervezet tavalyi támogatói kampánya sikeres volt, az anyagi támogatásokból egy online kampányt tudtak finanszírozni az országgyűlési választások előtt a közoktatás rendszerszintű problémáiról, amivel 4,5 millió megtekintést értek el. Emellett egyre többen jelentkeznek hozzájuk önkéntes munkára. „De van egyfajta pozitív hangulat, többen úgy érzik, hogy most talán tényleg lehet tenni valamit” – mondta Miklós György, aki továbbra is várja az aktív önkénteseket a szemléletváltás eléréséhez.
Fel kell ismerni, nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója a Népszavának adott interjúban. Szerinte nem az a helyzet, hogy az állami oktatásban csak egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol. Úgy véli, az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása akár hosszú évekbe is telhet.
A Szülői Hang arra reagálva, hogy a Tisza Párt Lannert Juditot kérte fel oktatási miniszternek, azt közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kikaptál, Viktor” - Jámbor András szerint ez okozta a Fidesz vereségét
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort, amiért a kormány nem hajtja végre az EU Bíróságának ítéletét. A politikus szerint a Fidesz a gyermekvédelmi rendszer botrányai miatt veszítette el a 2026-os országgyűlési választást.
Jámbor András a közösségi oldalán reagált arra, hogy Orbán Viktor egy hosszú levélben fejtette ki, miért nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a „gyermekvédelminek” hazudott törvény ügyében. A képviselő a választási vereségre utalva egyenesen a leköszönő miniszterelnöknek üzent: „Egyrészt kikaptál Viktor és pont ezért!”
Jámbor András szerint Orbán Viktor nem hajlandó szembenézni a tényekkel.
A képviselő egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt állítja: „A szavazók a Medián kutatása szerint 4 százaléka direktben mondta azt, hogy a gyermekvédelem borzalmai miatt szavazott a Tiszára.”
Úgy véli, ezen felül még százezrek vagy akár milliók döntését befolyásolhatták a gyermekvédelmi rendszerben történt bántalmazások, mint például a bicskei eset vagy a Szőlő utcai ügy, amelyről korábban azt mondta: szerinte a rendőrség hibázott, és nagy felelőssége van abban, hogy a javítóintézet volt igazgatója 15 évig „szabadon garázdálkodhatott”.
„Ez a valóság. Magyar valóság, amiért 16 év kormányzás után a Fidesz és Orbán Viktor felelős. Hogy nem védték meg a gyerekeinket.”
A képviselő azt írta, a Fidesz a választási vereség után sem látja be a helyzetet. „És
három héttel a vesztes választás után sem értik, hogy senkit sem érdekel a genderpropaganda hazugsága, senkit sem érdekel a nem cselekvés hazugsága,
amikor az általuk üzemeltetett rendszerben, az ő politikusaik tevőlegessége vagy félrenézése mellett gyerekek élete ment tönkre.”
Posztját azzal a felszólítással zárta, hogy a „hazug propaganda helyett itt az idő szembenézni a felelősséggel”. Álláspontja szerint a tönkrement életekkel és a hazugságokkal való szembenézés elkerülhetetlen.
„Mert feloldozás csak a szembenézésből lesz. És mert megérdemlik az áldozatok, hogy kapjanak elégtételt és igazságtételt.”
Jámbor András a közösségi oldalán reagált arra, hogy Orbán Viktor egy hosszú levélben fejtette ki, miért nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a „gyermekvédelminek” hazudott törvény ügyében. A képviselő a választási vereségre utalva egyenesen a leköszönő miniszterelnöknek üzent: „Egyrészt kikaptál Viktor és pont ezért!”
Jámbor András szerint Orbán Viktor nem hajlandó szembenézni a tényekkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
