HÍREK
A Rovatból

MOK: félremagyarázás, hogy sorsolással döntenék el, vész esetén melyik beteget látják el

Azt mondják, mindig a két beteg állapota dönt, véletlenszerű kiválasztást csak akkor alkalmaznának, ha pont ugyanolyan az állapotuk, de ennek az esélye minimális.


Újabb tragikus rekord: egyetlen nap alatt 121 koronavírusos beteg halt meg az országban. 599-en pedig olyan súlyos állapotban vannak, hogy lélegeztetőgépre szorulnak. A víruskutató szerint várható volt az elhunytak számának emelkedése. Szerinte még hetek kellenek, hogy érződjön a szigorítások hatása. Véleménye szerint december elején tetőzhet a járvány.

A Magyar Orvosi Kamara még tavasszal készített egy ajánlást vészhelyzet esetére - ez tartalmazza, mi alapján rangsorolják a betegeket, ha már nincs elég erőforrás. Eszerint akár sorsolással is dönthetnek majd arról - két ugyanolyan állapotú beteg esetén - hogy kit lássanak el

- erről a Magyar Nemzet írt elsőként. A MOK által kiadott dokumentum azt rögzítette, hogy a legfontosabb a legtöbb életet megmenteni elv. A felállított lehetőségek egyike nagyobb riadalmat kelletett. Ebben arról írnak, hogy azoknál a betegeknél, akiknek hasonlóak a kilátásaik, véletlenszerű kiválasztással kell dönteni az ellátásról. Így például nem az számít, hogy ki ért be előbb az intézménybe.

Az Orvosi Kamara szerint félreértés, hogy a sorsolást javasolják, mindez pusztán elméleti vészforgatókönyv és kicsi az esélye, hogy használni kellene majd éles helyzetben.

A MOK Etikai Kollégiumának elnöke az RTL Híradónak elmondta, hogy a leírtak csak egy vész-vészforgatókönyv esetére szóló ajánlások. Üzente mindenkinek, hogy nem igaz, hogy most ezt alkalmaznák. Ennek esélyét 1:10.000-hez tette. Elmagyarázta, hogy a kezelésről egy sok adatot és szempontot figyelembe vevő táblázat alapján döntenek. Az egészségi állapot és a túlélési esély kell hogy döntsön egy nagyon kritikus helyzetben - erősítette meg.

Kásler Miklós miniszter jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlással, sőt határozottan visszautasítja azt.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A Magyar Orvosi Kamara az üggyel kapcsolatos közleményében azt írja:

"A Kamara megfeszített munkájának eredményeként megszületett, a szűkös egészségügyi erőforrások vészhelyzetben való elosztására vonatkozó etikai ajánláscsomagunk egy laikus számára megdöbbentő lehet; de fontos megérteni azt a tényt, hogy – mint minden más országban – hazánkban is szükség van egy ilyen ajánlásra vészhelyzet esetén. Akkor ugyanis a legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló értékes időt ne a döntési helyzetekből fakadó, szinte elviselhetetlen morális teherrel való megküzdés tegye ki, hanem sokkal inkább az életek megmentése.

Ezért fontos egy ilyen jellegű protokoll, hogy tiszta, és helyes irányelvek mentén tudjunk életeket menteni, és az erőforrások elégtelensége esetén levegyük kollégáink válláról azt az erkölcsi és pszichés terhelést, melyet korábban elképzelni sem tudtunk.

A legjobbat reméljük, de felkészülünk a legrosszabbra is. A Magyar Orvosi Kamara annak örülne, ha az ajánlást egyszer sem kellene alkalmazni, mert az egészségügy dolgozói erejüket megfeszítve és életüket kockáztatva azon dolgoznak, hogy az elérhető legjobbat hozzák ki abból a helyzetből, amivel szembe kerültek. Az etikai ajánlásunk ebben nyújt segítséget, és célja az egészségügybe vetett közbizalom megerősítése."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: az adatokból nem az látszik, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant volna a TISZA
A politológus két ma megjelent közvélemény-kutatás eredményeire reagált. Az egyik szerint éppenhogy vezet a Fidesz, a másik szerint 18 százalékkal előz a TISZA.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 13.



Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.

„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.

A másik felmérés, amiről Török említést tesz, a 21 Kutatóközponté. Ebből korábban megosztottuk a legfontosabb adatokat, amelyek teljesen eltérő képet mutatnak: a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó (vagyis politikailag aktív) szavazók között a TISZA Párt előnye már 18 százalékos (53-35%).

A politológus azonban kiemeli, hogy „fél évvel a választás előtt még informatívabb” a teljes népességre vonatkozó adat, amely a 21 Kutatóközpontnál 33-26 a TISZA javára, míg a XXI. Század Intézet ugyanebben a kategóriában mért számai nem ismertek.

„Fő tanulság: rengeteg dolog történt az elmúlt hónapokban, sokszor elhangzott olyasmi, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant, de ezekben az adatokban egyelőre semmi ilyen nem látszik” - vonta le a következtetést Török.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A 150 milliárdos úszópalotára még be sem adták az engedélykérelmet, de a World Aquatics-projekt alapkövét már lerakták
Kiemelt beruházásként szinte minden szabály alól felmentették a projektet. A részleteket titkolják, a költségek 150 milliárd forintnál járnak, a háttérben Ruszlan Rahimkulov, orosz üzletember is felsejlik.


Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a World Aquatics (WA) elnöke, Huszain al-Muszallam, valamint Zentai Péter, az orosz–magyar üzletember, Ruszlan Rahimkulov jobbkeze közösen tette le az új WA-központ alapkövét a fővárosi Váci úton, a leendő Láng negyed határán. Az eseményen friss látványterveket is bemutattak.

A látványtervek kapcsán sokan emlékezhetnek arra, amikor Fürjes Balázs, egykori kormánybiztos úgy fogalmazott: „nem kell annyira komolyan venni ezeket, nem többek üres blöffnél”. A korábbi tapasztalatok alapján a Dagály Úszóaréna is egészen máshogy nézett ki a tervek szerint, mint amikor elkészült. A WA új épületébe a tervek szerint a műemléki védettség alatt álló, Alpár Ignác által tervezett szerelőcsarnokot is beépítik az épületbe.

A Népszava úgy tudja, a Láng projekt módosított terveit még csak ezután tárgyalja az Országos Építészeti Tervtanács.

A fővárosi kormányhivatal közölte: a World Aquatics székházára még nem nyújtottak be építési engedélykérelmet. A lakó- és irodaépületekhez kapcsolódó kivitelezési munkák sem kezdődtek meg az eddig kiadott engedélyek alapján.

A projekt mögé már korábban beállt a kormány is. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly úgy számolt, hogy 2026 végére felépülhet az új WA-központ, és onnan irányíthatják majd a 2027-es magyarországi világbajnokságot. A befejezést most 2028 második negyedévére tolták.

A beruházás kiemelt státuszt kapott, és rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították, ami jelentős könnyítéseket jelent az engedélyezési eljárásban. Az ügyintézés például nem haladhatja meg a 8–15 napot. A vonatkozó kormányrendeletet idén augusztus 1-jén módosították. A változtatások szerint nincs szükség zöldfelületi tanúsítványra, közterület-alakítási tervre, régészeti feltárásra, vagy településkép-védelmi konzultációra sem.

Az épületek akár 65 méter magasak is lehetnek, és 180 méteres homlokzattal is épülhetnek. A beépítettség elérheti a 100 százalékot a felszín alatt, vagyis a mélygarázsok teljesen kitölthetik a telket – írja a lap. A zöldfelületeknek elegendő a 25 százalékos arány, ebbe beleszámítanak a zöldtetők is, még akkor is, ha csak 20 centis talajréteggel fedettek. A lakások akár 26 négyzetméteresek is lehetnek, és 8 négyzetmétertől már lakószobának számítanak.

A fővárosi kormányhivatal már meg is adta a telekalakítási engedélyt az új szabályoknak megfelelően.

A magyar kormány és a WA között létrejött egyezség értelmében „Magyarország, mint fogadó állam 15 éven keresztül térítésmentesen biztosítja a WA számára a megfelelő elhelyezést”. Ezen kívül adókedvezményeket és diplomáciai mentességet is kap a szervezet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ukrajnában fejlesztették a Kormányhivatalok interaktív térképét?
Pontosan ott, amelyik országgal való kapcsolatért jó ideje támadják a Tisza Pártot, az utóbbi héten turbófokozatra kapcsolva a mesterséges intelligenciával is megtolt kampányt.


Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza Párt Tisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktor megfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gábor úgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”

Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.

A Leaflet pedig egy ukrán vállalkozás – erre a jobb alsó sarokban található (már-már provokatív propagandának is felfogható) kis ukrán zászló is utal.

Ez egész pontosan így néz ki:

A beágyazott térkép egy olyan, nyílt forráskódú megoldást is használ, amit egy ukrán fejlesztő indított el.A nyílt foráskód miatt egy nemzetközi együttműködésről van szó, több mint 800-an fejlesztettek benne valamit.

A Leafletet 14 évvel ezelőtt Volodimir Agafonkin, egy Kijevben élő ukrán hozta létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség: A fogyasztók trappista nélkül maradhatnak
Miközben a Tej Terméktanács üdvözli, hogy hasáb alakú sajt nem lehet trappista, az Országos Kereskedelmi Szövetség beleszállt a rendeletbe. Szerintük inkább a magyar állattenyésztés és tejtermelés hatékonyságát kellene javítani.


Hajdúböszörmény, 2018. június 30.

Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a trappista sajt formájáról szóló magyar rendelet miatt, amit a korábban elhíresült „uborkagörbületi” uniós szabályhoz hasonlított.

A Magyar Élelmiszerkönyv nemrég megjelent, trappista sajtra vonatkozó fejezete szabályozza, hogy milyen alakja, mérete és tömege lehet, valamint milyen összetételi és érzékszervi követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy sajttípus, ha a gyártója trappistaként akarja értékesíteni. A rendelet az OKSZ szerint alkalmas lehet arra, hogy kiszorítsa a hazai kínálatból a hasáb alakú termékeket, amelyek jellemzően alacsonyabb áron kaphatók.

„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – magyarázza a kialakult helyzetet az OKSZ közleménye.

A szövetség úgy látja, hogy a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit.

Szerintük a fogyasztók az elérhető árú termékek kiszorulása miatt trappista nélkül maradhatnak, és az intézkedés a hazai gyártók felé csak látszólagos, sőt, minden bizonnyal átmeneti védőernyő.

„A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő.

Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek)” – sorolja az OKSZ.

A Tej Terméktanács ezzel szemben üdvözölte a „Lex Trappistát” - emlékeztet a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk