Százmilliárdokkal ér kevesebbet az MNB aranya, mint februárban
Százmilliárdos nagyságrendű összeggel csökkent a magyar aranytartalék értéke márciusban, miután a nemesfém világpiaci ára zuhanásnak indult. A Magyar Nemzeti Bank friss, előzetes adatai szerint a teljes devizatartalék 1,132 milliárd euróval apadt, amit szinte teljes egészében az aranykészlet átértékelődése okozott – írja a 24.hu.
A csökkenés oka, hogy az arany ára dollárban 11,8 százalékot zuhant egyetlen hónap alatt: a február végi 5235,85 dollárról az unciánkénti jegyzés 4618,55 dollárra szakadt be.
Fontos azonban, hogy a csökkenés az arany értékét érintette, a fizikai mennyiség a legutóbbi hivatalos közlés szerint 110 tonna.
Magyarország az elmúlt években jelentősen növelte aranytartalékát. A rendszerváltás idején a készlet mindössze 3,1 tonna volt, ezt a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára, majd 2021-ben 94,5 tonnára emelte. A jegybank 2024-ben, alapításának centenáriumi évében döntött az állomány 110 tonnára növeléséről, amivel hazánk hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait kívánja szolgálni.
Ezzel a mennyiséggel Magyarország megelőzte a 103,6 tonnával rendelkező Romániát, az egy főre jutó aranytartalék pedig 0,37 unciára emelkedett, ami a legmagasabb a kelet-közép-európai régióban.
A jegybank a tartalékok növelését a stabilitás erősítésével indokolja. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy korábbi gazdasági évnyitón arról beszélt, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben felértékelődnek a stabilitást növelő tényezők.
Kritikus szakemberek szerint ugyanakkor a tartalékok minősége és likviditása a legfontosabb szempont. Az arany nagyobb aránya a tartalékokon belül növeli az érték ingadozását, ahogy azt a márciusi adatok is mutatják, mert kevésbé számít likvid, vagyis gyorsan mozgósítható eszköznek, mint a devizakövetelések.