Ahogy korábban mi is írtunk róla, az Európai Unió összeurópai repülési tilalmat rendelt el Fehéroroszországgal szemben egy Ryanair-gép földre kényszerítése miatt.
A 24.hu most kiszúrta, hogy egy magyar repülőgép landolt június 16-án Fehéroroszország fővárosában.
A Flightradar adatai szerint a Magnus Aircraft Zrt. HA-XCN lajstromjelű kisgépe Debrecenből indulva Breszt érintésével érkezett Minszkbe. A kétüléses Magnus Fusion ezután négy napot töltött a belarusz főváros repülőterén, majd hétfőn repült vissza Jakabszállásra.
A Magnus Fusion útját az tette feltűnővé, hogy a fehéroroszországi légtér szinte teljesen kiürült, mióta az Európai Tanács büntetőintézkedéseket vezetett be az országgal szemben.
A szokatlanul kemény légtérzár alól uniós tagállamként természetesen Magyarország sem vonhatja ki magát. A Magyarországon kiadott engedéllyel működő légi fuvarozók, a magyar engedéllyel rendelkező gépek pilótái és a magyar regisztrációval rendelkező gépek számára sem megengedett, hogy belépjenek a minszki (belarusz) légtérbe.
A 24.hu megkereste a Pécs melletti Pogányban működő, kompozit kisrepülőgépek gyártására alapított Magnus Aircraft Zrt.-t, hogy rákérdezzen: az uniós tiltás idején milyen célból vitték ki a fő terméküknek számító típust Minszkbe?
Kollégáink, valamint a Magnus Fusion Business bemutató repülőgépünk kiküldetésen vettek részt Fehéroroszországban
– írta válaszában Tarány Regina. A cég marketing menedzsere azt is hozzátette, hogy az érvényben lévő NOTAM a cég szerint csak „a kereskedelmi tevékenységet végző repülőgépek repülési tilalmára vonatkozik”, ezért „az utazás szabályos volt”.
Ahogy korábban mi is írtunk róla, az Európai Unió összeurópai repülési tilalmat rendelt el Fehéroroszországgal szemben egy Ryanair-gép földre kényszerítése miatt.
A 24.hu most kiszúrta, hogy egy magyar repülőgép landolt június 16-án Fehéroroszország fővárosában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban
A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”
A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”
Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.
„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”
– teszi hozzá.
Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”
„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált: szerinte „fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk”.
Visszavonta a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselési engedélyét – írja az atv.hu rendőrségi forrásokra hivatkozva.
Ahogy már írtuk róla, csütörtök reggel rendőrök jelentek meg a Tisza Párt szakértőjének otthonánál, és lefoglalták az engedéllyel tartott fegyverét.
A volt vezérkari főnök azzal indokolta a fegyverviselést, hogy több halálos fenyegetést is kapott, és rendelkezik fegyverviselési engedéllyel.
A rendőrség közölte: a május 8-án Szeghalmon tartott fórummal kapcsolatban több feljelentés is érkezett hozzájuk. Ruszin-Szendi Romulusz fegyverrel az oldalán jelent meg, és erről képek is nyilvánosságra kerültek. Emiatt szabálysértési előkészítő eljárást indítottak, amelynek keretében vizsgálják az eset körülményeit.
A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált. A közösségi oldalán azt írta:
„Fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk. El is jártak.”
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is megszólalt.
„Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik. Hogy miért? Azért, mert rengeteg nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú és érzékenységű információval rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem kerülhetnek ellenséges kézbe.
Orbánék magasról tesznek a nemzetbiztonságra. Nem védik a volt vezérkari főnököt,
hanem inkább aljas politikai számításból hazug vádakkal próbálják lejáratni”- írta Magyar Péter.
Magyar Péter: Politikai okokból váltották le az OMSZ regionális igazgatóját
Egy szalonnasütésen készült kép miatt bukhatta el állását az észak-magyarországi mentős vezető. Magyar Péter szerint a döntés mögött politikai bosszú áll.
„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjábanMagyar Péter.
A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.
A bejegyzésben Magyar részletesen ismertette Kádár Balázs szakmai életútját. Azt írta róla, hogy gyerekkora óta mentőorvosnak készült, egyetemi évei alatt mentőápolóként, majd mentőtisztként dolgozott, később pedig mentőorvos lett. Több vezetői pozíciót is betöltött, két szakvizsgája van, PhD és MSc diplomával rendelkezik, és négy különböző mentéssel foglalkozó tankönyvet szerkesztett. Májusban a mentők napján főigazgatói kitüntetésben részesült.
„Szeptember 6-án szombaton, két mentésügyért elkötelezett barátjával szalonnát sütött a nyaralójában. Erről fotót készítettek, melyet ’Földön, vízen, levegőben, újra!’ címmel kiposztolt. Ezt követő héten keddre berendelték Csató Gábor főigazgatóhoz, aki azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízását” – fogalmazott Magyar.
Posztjában azt is írta, hogy Kádár 2019 óta vezette az észak-magyarországi régiót, ahol a munkát példásan végezték, soha nem érkezett rá panasz, fegyelmi ügye sem volt. A felmentése után Miskolcon folytatja munkáját kivonuló mentőorvosként.
„Kedves Balázs, az egész ország nevében köszönjük az eddigi szolgálatodat! Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjábanMagyar Péter.
A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó IrodájaKuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.
A TASZ szerint Kuslits Gábor erről az eljárásról eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. A mostani, három és fél órás meghallgatás sem erről szólt, hanem egy másik ügy miatt idézték be.
A meghallgatás középpontjában a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetője, Juhász Péter Pál állt, akinek emberkereskedelmi ügyéről Kuslits az interjúban szintén beszélt. A Válasz Online-nak elmondta, hogy már tíz évvel ezelőtt, majd 2020-ban újra jelezték a rendőrség felé: egy gyermekotthon elől autóval vitték el a kizsákmányolt gyerekeket.
2020-ban a helyszínre érkező, rendőrként fellépő férfi azt közölte velük, hogy tisztában vannak Juhászék tevékenységével, és fedett nyomozás zajlik az ügyben. Ezután titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele.
Kuslits ezt a nyilatkozatot csütörtökön bemutatta a nyomozóknak, akik a TASZ szerint meglepődtek rajta. A meghallgatást ettől függetlenül folytatták.
„Kuslits Gábor ügye azért különösen fontos, hogy végre ne a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazott gyermekekért kiálló szakembereket fenyegessék az állami szervek, hanem a kiszolgáltatott, államra bízott gyermekeket védjék meg, és az ellenük szörnyű bűncselekményeket elkövetőket vonják büntetőeljárás alá”
– mondta Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.
Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó IrodájaKuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
