„Minimális a nyereség” - egekben a benzin ára, de a kereskedők szerint ezt nem ők, hanem a magas adók okozzák
Csütörtökre behívatta magához Nagy Márton a MOL és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit, mivel úgy értékelte, hogy a korábban kötött megállapodásban „van elcsúszás”, azaz nem sikerült a hazai üzemanyag-árakat a régiós átlag szintjén tartani. A gazdasági miniszter azt mondta, „a további lépés ennek a beszélgetésnek a következménye, függvénye lesz.” Pénteken ugyan három forinttal csökken a 95-ös, öt forinttal a gázolaj beszerzési ára, de a tankolás még így is egy vagyon: a benzin új átlagára a csökkenés után is 641, a gázolajé 653 forint lesz.
Grád Ottóval, a MÁSZ főtitkárával beszélgettünk a tárgyalások előtt.
– Nagy Márton miniszter egy egyeztetésre hívja önöket az üzemanyagárakkal kapcsolatban, mert az ő véleménye szerint a hazai üzemanyagárak elszálltak. Miért magasabbak nálunk, mint a környező országokban?
– Ezt nagyon nehéz pontosan pozicionálni. Egy biztos, megváltoztak a feltételek, és így óhatatlanul is a hazai üzemanyagárak eltérő pozícióba kerültek régiós kitekintésben.
így 2024-ben már magasabb adótartalom mellett folyik az üzemanyag értékesítése, ami pedig óhatatlanul hatással van a magyar üzemanyagárra. Annak ellenére, hogy a lehetőségeink romlottak, a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai mindent megtesznek annak a megállapodásnak betartása érdekében, amely a korábbi egyeztetésen miniszter úr, illetve a MOL és a MÁSZ képviselői között jött létre, azaz, hogy valahol a középmezőnyben stabilizálódjon a hazai üzemanyagár.
– Tehát az a helyzet, hogy nálunk az üzemanyag adótartalma magasabb, mint a környező országokban?
– Így van. Az, hogy az adótartam pontosan hogy alakul az eltérő valamennyi környező országban, hiszen eltérő mértékű a jövedéki adó, az áfa. Vannak olyan indirekt adók, melyekből az egyik országban több szerepel, vannak olyan országok, ahol gyakorlatilag csak a jövedéki adó az áfával. Tehát teljesen eltérő adókörnyezetben működnek az országok. Magyarországon január elsejével bruttó 43 forinttal emelkedett mind a benzin, mind a gázolaj jövedéki adója.
– Nagy Márton azt mondta, hogy „van ebben profittartalom és sok más elem, amikor tárgyalunk, ezeket a tényezőket, többek között a profitmarzsokat vizsgáljuk, hogy indokolt-e, és ezek más szomszédos országokban hogyan alakulnak.” Mit tud erről mondani? Milyen profittal értékesítik ezeket az üzemanyagokat? Nagy Mártonnak az a sejtetése, hogy itt a profit több lehet, azaz ezen lehetne faragni, helytálló?
– Inkább ezt ne is nevezzük sejtetésnek. Nem kommentálva a miniszter úr szavait, az a tény, hogy a hazai üzemanyagértékesítés a töltőállomásokon nagyon minimális nyereségtartalommal folyik. Ez egy piaci alapon működő szektor, maga a tevékenység is nagyon komoly verseny mellett folyik, azaz
Tehát a nyereség terhére történő árváltoztatások tere rendkívül korlátos.
– Ön korábban azt mondta, hogy igyekeznek a régiós középmezőnyhöz igazítani, vagy visszaigazítani az árakat. Viszont a profiton nem lehet vágni ön szerint. Hol van itt még játéktér?
– Meg lehet nézni a beszerzési forrásokat, esetlegesen az import lehetőségeket.
– Honnan lehetne importálni olcsóbban üzemanyagot?
– A szankciós döntéseket követően az egész piac korlátossá vált itt Közép-Kelet Európában, mert jellemzően az orosz kőolaj feldolgozása folyik vagy folyt, amelynek exportját most már a szankció tiltja. Például érkeznek áruk, a mediterrán térségbe, az Adria kikötőibe. Azonban ezek sem tudnak sokszor versenyképesek lenni, tehát nem tudják nagymértékben segíteni az importpaletta a bővítését.
– Milyen lehetőségeik lehetnek még?
– Ha végigtekintjük a költségelemeket, például a munkabéreket, itt is az a helyzet, hogy jelen pillanatban nem ott tartunk, hogy azokat csökkenteni tudnánk. Az energiaárak változatlanok. Amiben mozgástér lehetne, az az, hogy kedvezőbb beszerzési forrásokat keres az ember, csak ahogy az előbb mondtam, ezek alig-alig vannak, mert a piac fizikai ellátása nagyon-nagyon szűkös, a kialakult helyzet miatt, az orosz kőolaj feldolgozásából származó termékek exporttilalma miatt.
– Az egyik áruházlánc működtet kutakat, ahol jellemzően jóval olcsóbban árulják az üzemanyagokat. Ők hogyan csinálják? Az egyéb értékesítéseik terhére adják olcsóbban?
– Ezt hadd ne kommentáljam.
– Ilyen előzmények után mit vár a miniszterrel folytatott megbeszéléstől?
– Erről még hadd ne nyilatkozzak a meccs előtt. A korábbi megbeszélések úgy zárultak, hogy a felek időről időre találkozni fognak a jövőben is annak érdekében, hogy az aktuális piaci helyzetet és lehetőségeket áttekintsék. Ezt a megbeszélést én csak a következő ilyen alkalomnak tekintem ebben a körben.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány megint adminisztratív módon avatkozzon az üzemanyagárakba?
– Nem szívesen válaszolok erre a kérdésre, már csak azért sem, mert a válaszom az lenne, hogy nem.
Az üzemanyag-értékesítés nagyon komoly és nagyon tiszta versenypiaci körülmények között történik. A rendszerváltást követően robbanásszerűen változott meg az üzemanyag-értékesítés, akkor számos nagy nemzetközi töltőállomás-hálózat érkezett Magyarországra. A csúcson volt, hogy 20-22 külföldi vállalkozás és kisebb-nagyobb nemzetközi olajvállalat értékesített üzemanyagot Magyarországra. A piac aztán tisztult, a verseny itt is kifejtette a hatását, ennek köszönhetően ez egy nagyon komoly versenypiaci szektor lett, és ennek így is kell maradnia.
– Az elképzelhető, hogy olyan kompromisszum szülessen, hogy mindenki lép egyet a másik felé? Azaz önök találnak még valami játékteret, ahol lehet kicsit csökkenteni, a kormányzat pedig viszonzásképpen az adótartalomból enged valamennyit?
– Erre a kérdésre inkább majd a megbeszélések után válaszolok, annak függvényében, hogy milyen döntések, születtek, vagy milyen eredménnyel zárultak ezek az egyeztetések.
– De akkor ezek szerint ezt például felvetik.
– Ezt nem én mondtam.