Jókora késéssel, csak a tavaszi ülésszak kezdetén, szerdán kezdi Magyarország a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló parlamenti vitát. Szakértők egybehangzó véleménye szerint nem véletlen, hogy hazánk az utolsók közé tartozik a döntéssel: ezzel a kormány minden valószínűség szerint valamilyen alkupozíciót igyekszik kicsikarni az Európai Unióból a vitás kérdések ügyében.
Brüsszelben attól tartanak, hogy Orbán Viktor zsarolásra használja fel két északi ország NATO-csatlakozását – írja a Politico. A lap szerint erre utal az is, hogy múlt pénteken a kormányfő arról beszélt: az nem járja, hogy a két ország azt kéri, egyezzünk bele, hogy felvegyék őket, míg ők – állítása szerint – hazugságokat terjesztenek Magyarországról.
A Politico cikke szerint Orbán kijelentése megerősítette azokat a félelmeket Brüsszelben, hogy a magyar kormányfő a jogállamisági kérdésekben akar kedvezményeket elérni a két ország NATO-csatalakozásának engedélyezésével.
Ugyanakkor az RTL arról ír, hogy egy svéd képviselő szerint nem valószínű, hogy a miniszterelnök taktikája sikeres lesz, mert
az EU-ban „mindenki kezdi unni a szokásos zsarolási taktikákat”, valamint a jogállamisági kérdés fontos a tagállamoknak.
Egy EU-s diplomata szerint pedig Magyarország még március végéig ratifikálni fogja a svéd és finn csatlakozási kérelmeket, mert Orbán egyre gyengébb lapokkal játszik, és nem engedheti meg magának, hogy újabb fontos szövetségeseket veszítsen, köztük az Egyesült Államokat.
Az RTL Híradónak Feledy Botond külpolitikai szakértő kijelentette, valószínűtlennek tartja, hogy végül ne szavaznák meg a kormánypártok a skandináv országok NATO-csatlakozását, hozzátéve, hogy a háttérben minden bizonnyal informális alkudozás zajlik, hogy mit kérjen a magyar kormány a támogatásáért cserébe.
Feledy Botond a svéd és finn NATO-csatlakozási kérelemről
Jókora késéssel, csak a tavaszi ülésszak kezdetén, szerdán kezdi Magyarország a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló parlamenti vitát. Szakértők egybehangzó véleménye szerint nem véletlen, hogy hazánk az utolsók közé tartozik a döntéssel: ezzel a kormány minden valószínűség szerint valamilyen alkupozíciót igyekszik kicsikarni az Európai Unióból a vitás kérdések ügyében.
Brüsszelben attól tartanak, hogy Orbán Viktor zsarolásra használja fel két északi ország NATO-csatlakozását – írja a Politico. A lap szerint erre utal az is, hogy múlt pénteken a kormányfő arról beszélt: az nem járja, hogy a két ország azt kéri, egyezzünk bele, hogy felvegyék őket, míg ők – állítása szerint – hazugságokat terjesztenek Magyarországról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Direkt36: Gulyás Gergely kulcsszerepet játszott abban, hogy Magyar Péter állami vállalatoknál jól fizető állásokat kapjon
A Direkt36 számos új részletet tárt fel arról, hogyan hagyta maga mögött a fideszes világot Magyar Péter, és, hogy mi történt a tavaly februári színrelépése után.
A Direkt36 számos új részletet feltárt Magyar Péter tavalyi, kegyelmi ügy utáni színrelépéséről és arról, hogyan hagyta maga mögött a fideszes világot. Minderről egy hosszú, részletes cikkben írnak.
A lap cikkében többek között azt is hosszan kifejtik, hogyan lett vége Magyar Péter és Gulyás Gergely kapcsolatának, és arról is írnak, hogy miért nem kapott Magyar nagyobb lehetőségeket a Fideszben.
A Direkt36 szerint Gulyás volt az, aki állami céges pozíciókhoz segítette Magyart. Régi barátok voltak, és bár államtitkár Magyar volt feleségéből, Varga Juditból lett 2018-ban, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem feledkezett meg Magyarról sem. A következő években ugyanis több állami tulajdonú cégnél is vezető pozíciót kapott: 2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank egyik igazgatóságát vezette, 2019 júniusától pedig a Diákhitel Központ vezérigazgatója lett.
„A történtekre rálátó források szerint Magyar kinevezéseiben Gulyás kulcsszerepet játszott, többször is ő járta ki, hogy a barátja a különböző állami vállalatoknál jól fizető állásokat kapjon”
Azzal kapcsolatban, hogy Gulyásnak milyen szerepe volt a kinevezéseiben, Magyar azt mondta: „Gondolom annyi, hogy eljuttatta az önéletrajzomat a felügyelő miniszterhez.”
A Direkt36 arról is ír, hogy miután Vargát kinevezték, Magyar alaposan belefolyt a felesége körüli napi munkába. Különösen az akkori felesége közösségimédia-oldalaival foglalkozott. Ugyanakkor a lap szerint a Facebook-oldal kezelése és az állami cégeknél végzett tevékenysége nem elégítette ki Magyart, ugyanis szeretett volna politikai pályára lépni.
Egyik ismerőse szerint Magyar, miután 2020 nyarán megüresedett az Innovációs és Technológiai Minisztérium uniós fejlesztésekért felelős államtitkári posztja, megpróbálta megszerezni a pozíciót, de ez nem jött össze. Magyar erről a témáról azt mondta: többször is szóba került, hogy államtitkár, illetve helyettes államtitkár lehet belőle, és az ITM-nél, valamint a a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál merültek fel ilyen lehetőségek, de többek között Palkovics és Szijjártó döntései miatt ezekből nem lett semmi.
A Direkt36 kormányzati források alapján arról is írt, hogy Magyar azért nem került magasabb, politikai pozícióba, mert azt gondolták róla, hogy túlzottan önjáró és nem csapatjátékos.
A lap szerint később aztán még kevesebb lehetőséget kapott Magyar, akinek a válása idején, 2023-ban már Gulyás Gergellyel is elkezdett romlani a kapcsolata. A Direkt36 szerint Gulyás ugyanis Varga mellé állt a válás során. A válás után pedig folyamatosan beszűkültek Magyar lehetőségei, a lap szerint ugyanis már egyre kevésbé bíztak Magyarban, emiatt elkezdték kiszorítani bizonyos kormányzati körökből.
Ennek része volt az is, hogy 2023 őszén kizárták a számos befolyásos kormányzati szereplőt a sorai között tudó Stádium Klubból, amit még Gulyás alapított 2010-ben.
De a Direkt36 cikkében szó esik többek között még arról is, hogy Magyar már tavaly februárban azon gondolkozott, hogy elindul a választáson, hogy aztán később Márki-Zay Péter embere is feltűnt körülötte, illetve, hogy Puzsér Róberték beszélték le arról, hogy elinduljon a főpolgármesteri pozícióért.
A Direkt36 számos új részletet feltárt Magyar Péter tavalyi, kegyelmi ügy utáni színrelépéséről és arról, hogyan hagyta maga mögött a fideszes világot. Minderről egy hosszú, részletes cikkben írnak.
A lap cikkében többek között azt is hosszan kifejtik, hogyan lett vége Magyar Péter és Gulyás Gergely kapcsolatának, és arról is írnak, hogy miért nem kapott Magyar nagyobb lehetőségeket a Fideszben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter az újdörögdi tragédiáról: A legfontosabb kérdés, hogy mit keresett egy kormánytisztviselő az élesgránát-dobásnál?
Erre a kérdésre pedig szerinte a kormány még nem adott választ. Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy hősnek tekintik a hölgyet, aki mindkét karját elvesztette a balesetben.
Emberi mulasztás vagy műszaki hiba? A vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogy a kettő közül melyik történt Újdörögdön - ezt mondta a 24.hu-nak Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő a balesetről.
Pénteken egy kormánytisztviselő mindkét karját elveszítette a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén, miután felrobbant egy gránát a tenyerében. Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója később azt mondta, hogy a baleset a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága által szervezett kiképzésen történt. Az is kiderült, hogy a fiatal nő az egyik oldalon csukló, a másik oldalon alkar elvesztésével járó többszörös repeszsérüléseket szenvedett.
Tarjányi most a 24.hu-nak arról beszélt, hogy
a kézigránátdobási kiképzést olyan aprólékos biztonsági protokoll szabályozza, amelyet ha betartanak, szinte lehetetlenné teszi, hogy a résztvevők sérüljenek.
Szerinte amennyiben kiderül, hogy műszaki hiba okozta a balesetet, vagyis magával a gránáttal volt probléma, akkor át kell vizsgálni a teljes készletet. A honvédség be is jelentette, hogy ellenőrzik a gránátokat.
Ha viszont kizárják a műszaki hiba lehetőségét, akkor Tarjányi szerint emberi mulasztásról lehet szó.
„A gyakorlat vezetőjének ugyanis még a gránát kiélesítése után is több másodpercnyi ideje van, hogy cselekedjen: ha a kiképzés résztvevője lefagyna, azaz valamilyen okból képtelenné válna arra, hogy eldobja a gránátot, elvileg akkor is van ideje közbelépni, hogy elhárítsa a veszélyt” - mondta a szakértő.
A legfontosabb kérdésre azonban Tarjányi szerint a kormány még nem adott választ: mit keresett egy kormánytisztviselő az élesgránát-dobásnál, és miért van szükség ilyen gyakorlatokra?
Hétfőn Orbán Viktort is megkérdezték az ügyről a Parlamentben az azonnali kérdések órájában. Gurmai Zitának, az MSZP képviselőjének válaszolva a miniszterelnök sajnálatát fejezte ki az áldozatok felé, illetve hangsúlyozta, hogy „szörnyű balesetről és súlyos emberi tragédiáról van szó”.
„Hősnek tekintjük a hölgyet, aki elvesztette a két karját” - hangsúlyozta Orbán.
Emberi mulasztás vagy műszaki hiba? A vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogy a kettő közül melyik történt Újdörögdön - ezt mondta a 24.hu-nak Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő a balesetről.
Pénteken egy kormánytisztviselő mindkét karját elveszítette a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén, miután felrobbant egy gránát a tenyerében. Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója később azt mondta, hogy a baleset a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága által szervezett kiképzésen történt. Az is kiderült, hogy a fiatal nő az egyik oldalon csukló, a másik oldalon alkar elvesztésével járó többszörös repeszsérüléseket szenvedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbán Viktor több évtizede nem meri megmérettetni magát egyéni képviselőjelöltként a választásokon. Én mindenképpen közvetlen felhatalmazást fogok kérni a választópolgároktól” - írta Facebook-oldalán Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke bejelentette:
„amennyiben a helyi TISZA Szigetek támogatnak, akkor elindulok egyéni jelöltként a budapesti 3-as számú választókerületben az országgyűlési választásokon”.
Ebben a körzetben él Orbán Viktor is.
„Ha nem gyáva, akkor ő is elindul és közvetlenül megküzdünk az emberek bizalmáért. Nos, miniszterelnök úr, most ki mögé fog bújni?”
- üzente Magyar Orbánnak.
A 2022-es országgyűlési választáson ebben a választókerületben az ellenzéki összefogás közös jelöltje, a momentumos Hajnal Miklós győzött. A Fidesz akkor Fürjes Balázst indította, aki a második helyen zárt Hajnal mögött. 2018-ban pedig Gulyás Gergely nyert ebben a körzetben.
„Orbán Viktor több évtizede nem meri megmérettetni magát egyéni képviselőjelöltként a választásokon. Én mindenképpen közvetlen felhatalmazást fogok kérni a választópolgároktól” - írta Facebook-oldalán Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke bejelentette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump azt állította, semmit sem tudott arról, hogy az emberei véletlenül elküldték a háborús terveiket egy újságírónak
Az Atlantic újságíróját tévedésből hozzáadták egy Signal-csoporthoz, amiben a Trump-kormány vezető tisztségviselői a jemeni légicsapás részleteit tárgyalták meg. Az ügyben a Fehér Ház vizsgálatot indított.
A Fehér Ház vizsgálatot indított hétfőn, hogy miként kerülhetett bele egy újságíró az adminisztráció azon zárt internetes kommunikációs csoportjába, amelyben az érintett zsurnaliszta állítása szerint vezető tisztségviselők a jemeni húszik ellen légicsapások terveit vitatták meg.
Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy "nem szándékolt" módon a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé vált egy arra fel nem hatalmazott személy.
Az esetről az érintett újságíró, Jeffrey Goldberg, a The Atlantic lap főszerkesztője számolt be. Állítása szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó Mike Waltz felől érkezett meghívás a Signal üzenetküldő alkalmazás zárt csoportjába, amit elfogadott. Az újságíró így részesévé vált annak az online üzenetváltásnak, amelynek összesen 18 tagja volt, köztük J.D Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Mike Waltz, nemzetbiztonsági tanácsadó és John Ratcliffe, a CIA igazgatója.
Az újságíró elmondása szerint a csoport tagjaként nyomon tudta követni a jemeni húszik elleni amerikai légicsapásról zajló belső kormányzati eszmecserét, aminek révén előre értesült a március 15-én végrehajtott amerikai csapásról a húszik több célpontja ellen.
A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy ugyan illetéktelenül vált a csoport tagjává egy személy, ugyanakkor, ami nyilvánosságra került bemutatja, hogy az adminisztráció vezető tisztségviselői között mély és átgondolt koordináció van szakpolitikai kérdésekben. Brian Hughes megjegyezte, a húszik elleni katonai akció sikere demonstrálta, hogy az nem jelentett kockázatot sem amerikai katonákra, sem a nemzetbiztonságra.
Az estről Donald Trump amerikai elnököt is kérdezték újságírók a Fehér Házban. Az amerikai elnök ugyanakkor azt mondta, nem tud semmit az ügyről.
„Erről nem tudok semmit. Nem vagyok nagy rajongója az Atlanticnek. Ez egy csőd felé tartó magazin. De semmit se tudok az ügyről”
– mondta Trump, aki aztán vissza is kérdezett, hogy pontosan mi történt, mire az újságíró röviden felvázolta a helyzetet.
„Mihez van köze? A húszikhoz? Úgy érti a húszik elleni támadáshoz? Nos, nem lehetett túl hatékony [az üzenet kiszivárgása], mert a támadás nagyon hatékony volt, ezt elmondhatom. Nem tudok róla semmit. Most hallok róla először”
- fogalmazott az amerikai elnök.
Trump on his cabinet members using Signal to text war plans to a reporter: "I don't know anything about it. I'm not a big fan of The Atlantic. To be it's a magazine that's going out of business. But I know nothing about it. You're saying that they had what?" pic.twitter.com/cBl0g40tsm
Később a Fehér Ház egyik tisztviselője azt mondta, hogy vizsgálat van folyamatban, és Trumpot is tájékoztatták róla.
Hegseth viszont tagadta, hogy háborús terveket osztott volna meg a csevegésben.
„Senki nem küldött SMS-ben háborús terveket, ez minden, amit erről mondani tudok”
– mondta újságíróknak a védelmi miniszter, aki hétfőn egy hivatalos Hawaii-utazáson tartózkodott.
Goldberg a CNN-nek adott interjúban reagált Hegseth tagadására.
„Nem, ez hazugság. Háborús terveket írt SMS-ben”
- fogalmazott.
Az ügy szóba került a Kongresszus felsőházában is, ahol Chuck Schumer demokrata szenátor bírálta, hogy vezető tisztségviselők érzékeny kormányzati információkat osztottak meg egymással egy külső internetes platformon.
A Fehér Ház vizsgálatot indított hétfőn, hogy miként kerülhetett bele egy újságíró az adminisztráció azon zárt internetes kommunikációs csoportjába, amelyben az érintett zsurnaliszta állítása szerint vezető tisztségviselők a jemeni húszik ellen légicsapások terveit vitatták meg.
Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy "nem szándékolt" módon a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé vált egy arra fel nem hatalmazott személy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
