Szerbia polgárai a védőoltás után jól fejlett immunitással rendelkeznek a Covid-19 ellen - derült ki a vakcinák hatásosságát és a védettséget vizsgáló szerbiai hivatal, a Nukleáris Energetikai Intézet (INEP) 10 000 fős mintán végzett kutatásának eredményeiből, amelyeket a Danas lap nyomán a napi.hu ismertetett.
Az oltott személyeknél az antitestek jelenlétére vonatkozó adatokat két héttel az oltás után és két héttel az újraoltás után, valamint havi rendszerességgel elemezték - közölte Marija Gnjatović, az INEP kutatója. Jelezte, az antitestválasz csak egy eleme az immunválasznak, viszont már jobb képet ad a vakcinák hatásosságáról.
Az adatok alapján az látszik, hogy a Pfizer-vakcina már az első adag alkalmazásakor antitesteket termel, az oltottak 85 százalékánál mértek megfelelő választ, míg a második dózisra az újraoltottak 95 százalékánál volt ez tapasztalható.
A Szputnyik V-vakcina esetében jó ellenanyagválaszt mértek minden korosztályban három héttel az első adag beadása után, a második oltást követően pedig 92 százalékos volt az antitestválasz aránya.
Az AstraZeneca esetében csak az első dózis beadása utánról vannak adatok, mivel már régóta nem oltanak vele Szerbiában.
A leggyengébb, de azért így is jó immunizálási eredményt a Sinopharm-vakcinánál mérték az INEP kutatói: a 20 és 65 év közötti emberek több mint 90 százalékánál mértek antitestválaszt a második oltás után két héttel.
A Sinopharmmal beoltott idősebb szerb lakosság körében valamivel alacsonyabb antitestválaszt regisztráltak. Gnjatović szerint ez nem jelenti azt, hogy a szervezet nem rendelkezik immunitással, de mindenképpen további kutatások szükségesek. Március 28-i bejelentése szerint ezt már maga a gyártó is vizsgálja, valamint az Egyesült Arab Emírségekben megkezdődött annak kutatása, hogy egy harmadik oltással érjék el a megfelelő antitestválaszt azoknál, akiknél a második oltás után nem indult meg a termelődés. Érdemes tisztázni a Sinopharm-vakcinák esetében, hogy a hivatalos ajánlás szerint is csak a második oltást követő 28. napra alakul ki a védettség, addig mindenkinek úgy kell viselkednie, mintha egyáltalán nem lenne beoltva.
Szerbia polgárai a védőoltás után jól fejlett immunitással rendelkeznek a Covid-19 ellen - derült ki a vakcinák hatásosságát és a védettséget vizsgáló szerbiai hivatal, a Nukleáris Energetikai Intézet (INEP) 10 000 fős mintán végzett kutatásának eredményeiből, amelyeket a Danas lap nyomán a napi.hu ismertetett.
Az oltott személyeknél az antitestek jelenlétére vonatkozó adatokat két héttel az oltás után és két héttel az újraoltás után, valamint havi rendszerességgel elemezték - közölte Marija Gnjatović, az INEP kutatója. Jelezte, az antitestválasz csak egy eleme az immunválasznak, viszont már jobb képet ad a vakcinák hatásosságáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tisza 52, Fidesz 34” – Magyar Péter egy eltitkolt közvélemény-kutatásról beszélt
Azt mondta a Klubrádióban: „Kérdezzük már meg a kormányt, hogy miért nem hozzák le azt az ötezer fővel készített legfrissebb közvéleménykutatást, aminek az eredménye: Tisza 52, Fidesz 34.”
Magyar Péter múlt héten gyalog indult el Nagyváradra. Az akcióját azután jelentette be, hogy szerinte Orbán Viktor a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet is.
A Klubrádió Megbeszéljük című műsorának hétfői adásában beszélt az útjáról. A beszélgetés idején még úton volt Kisújszállás felé, amely aznap estére volt a célja.
A Tisza Párt elnöke arról is beszélt, hogy létezik egy közvélemény-kutatás, amely szerinte jelentős előnyt mutat a Tisza Pártnak. Azt mondta: „Kérdezzük már meg a kormányt, hogy miért nem hozzák le azt az ötezer fővel készített legfrissebb közvéleménykutatást, aminek az eredménye: Tisza 52, Fidesz 34. Ha már ennyi pénzt kidobtak rá, akkor igazán nyilvánosságra hozhatnák.”
Magyar szerint ezt a kutatást nem közvetlenül a kormány rendelte meg, hanem egy nagyobb cég megbízásából készítik el minden választás előtti évben. Azt állította, hogy ez az anyag „a Karmelita csodás teraszára is” eljut. Ennél többet nem árult el, mert szerinte ez a kormány dolga lenne, de hozzátette, hogy ha úgy alakul, a Tisza is megtehetné.
Úgy fogalmazott, hogy „rögtön érthetővé válik a pánik, és ez a dühreakció, mint egy kisgyerek, aki dühös, amikor elveszik a labdáját”. Azt mondta, a kormányban is tudnak erről a kutatásról, és szerinte ezért ilyen a reakciójuk.
Magyar Péter múlt héten gyalog indult el Nagyváradra. Az akcióját azután jelentette be, hogy szerinte Orbán Viktor a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet is.
A Klubrádió Megbeszéljük című műsorának hétfői adásában beszélt az útjáról. A beszélgetés idején még úton volt Kisújszállás felé, amely aznap estére volt a célja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Markó Béla szerint Orbán Viktor kiállása a romániai elnökválasztás második fordulója előtt a szélsőjobboldali jelölt mellett nem azt az eredményt hozta, amit a magyar miniszterelnök szeretett volna. A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy sokan attól tartottak, Orbán Viktor tihanyi beszéde miatt a romániai magyarok George Simionra szavaznak majd, de épp az ellenkezője történt.
Markó úgy látja, hogy Orbán megszólalása miatt többen is elmentek szavazni, csak épp nem arra a jelöltre, akit ő támogatott. A Székelyföldi és más erdélyi magyar szavazók végül Nicușor Dan mellé álltak.
Az RMDSZ volt elnöke szerint a második forduló megmutatta, hogy az erdélyi magyarokban megvan a józanság, és „kulcspillanatokban szolidárisak tudnak lenni, össze tudnak fogni, és egységesen tudnak föllépni, és a saját érdekeikre figyelnek, nem arra, hogy mit mond Orbán Viktor”.
Markó beszélt arról is, hogy bár az első forduló után jelentős, körülbelül 20 százalékpontos különbség volt a két jelölt között, amit nagyon nehéz volt ledolgozni, végül mégis Nicușor Dan nyert.
A végeredményt Markó Orbán vereségének tartja. Úgy fogalmazott: „Orbán rosszul mérte be a romániai helyzetet, és rosszul mérte be az erdélyi magyarok közérzetét.”
Hozzátette: „Több mint hiba, hogy ő nemcsak most, hanem már hosszú ideje egy olyan Európa-képet, és egy olyan állameszmét képviselt, amely rossz a határon túli magyaroknak, és nagyon rossz az erdélyi magyaroknak.
És most kiderült az, hogy ezt nemcsak néhány politológus gondolja, vagy nemcsak néhány politikai vezető látja így, hanem maguk az erdélyi magyarok is nagyon jól érzékelik, hogy mit jelent egy olyan nacionalista állameszme, amelyet sajnos a magyar kormánypolitika is támogat.”
Markó felidézte, hogy az erdélyi magyarok emlékeznek a román–magyar konfliktusokra, különösen a marosvásárhelyiek márciusára. Úgy fogalmazott: „éppen ezért nem értem, hogy miért kell Magyarországról megmondani nekünk, és miért kell Orbán Viktornak megmondani, hogy mi mit akarjunk.”
Markó Béla szerint Orbán Viktor kiállása a romániai elnökválasztás második fordulója előtt a szélsőjobboldali jelölt mellett nem azt az eredményt hozta, amit a magyar miniszterelnök szeretett volna. A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy sokan attól tartottak, Orbán Viktor tihanyi beszéde miatt a romániai magyarok George Simionra szavaznak majd, de épp az ellenkezője történt.
Markó úgy látja, hogy Orbán megszólalása miatt többen is elmentek szavazni, csak épp nem arra a jelöltre, akit ő támogatott. A Székelyföldi és más erdélyi magyar szavazók végül Nicușor Dan mellé álltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európa Tanács a nagytakarítási törvényről: felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását
Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.
Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”
Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket. Emellett nem biztosít elegendő garanciát az önkényes alkalmazás ellen.”
A közleményben azt is leírták, hogy nem tartják jogilag megalapozottnak a magyar kormány érvelését, amely szerint a törvény hasonlít az Egyesült Államok Külföldi Ügynökök Regisztrációs törvényéhez - írta a 444.hu.
Kiemelték: „Ahogy azt a Reykjavíki Demokrácia-elvek is hangsúlyozzák, a magyar kormány – mint az Európa Tanács tagja – köteles biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információhoz való hozzáférés és annak továbbadásának jogát. A szabad, független és sokszínű média, valamint a civil társadalom a demokratikus társadalom alapkövei.”
A két jelentéstevő szerint egy ilyen törvényt nem lehet elfogadni anélkül, hogy ne történjen előtte egy széles körű értékelés és egyeztetés. „Ezért felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását, és kötelezze el magát egy átfogó és inkluzív felülvizsgálati folyamat mellett, beleértve a Velencei Bizottság véleményének kikérését is.”
A törvénycsomagot Halász János nyújtotta be május 13-án. A parlament kedden vitázik róla, és a héten akár el is fogadhatják.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.
Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kósa Lajos elmagyarázta az RTL-nek, miért listázható bárki, aki uniós támogatást fogad el
Halász János a bizottsági ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket.
Átment az igazságügyi bizottságon az úgynevezett átláthatósági törvény, és a parlamentben már holnap megtartják az általános vitáját. Ezt négy órára korlátozták, hogy megakadályozzák az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, hogy elnyújtsák a vitát. A bizottsági ülés után a beterjesztő, Halász János nem nyilatkozott, Kósa Lajos viszont elmondta, azért nem tesznek kivételt az uniós támogatások esetében, mert szerinte az unió támadja a legagresszívebben a magyar szuverenitást.
Még Tordai Bence független képviselő biztatására sem válaszolt az RTL híradójának kérdésére Halász János, az úgynevezett közélet átláthatóságáról szóló törvény beterjesztője. Az Igazságügyi Bizottság ülésére igyekezett, ahol döntöttek a javaslat tárgysorozatba vételéről.
A törvénytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány listázná azokat a külföldről is támogatott szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolják a választói akaratot. A listára került szervezetek nem kaphatnának például egy százalékos adófelajánlást, a NAV akár magánlakásokban is házkutatást tarthatna, és hónapokra befagyaszthatnák a szervezetek számlájára érkezett támogatásokat. A bizottság DK-s alelnöke azt mondta, a javaslat elhallgattatna minden kritikus hangot.
Sebián-Petrovszki László, (DK)
"Önök, fideszes képviselő urak, tulajdonképpen azt a logikát követik már megint, csak ebben az elmúlt egy pár hónapban talán már harmadjára, negyedjére, hogy aki nem azt képviseli, amit önök, az ne is létezzen. Az lehetőleg pusztuljon."
A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte, hogy a kormány tényleg ki akarja-e léptetni Magyarországot az Európai Unióból:
"Teljesen felfoghatatlan az, hogy önöket még ennyire zavarja a nyilvánosság, a megmaradó része. Miért szeretnék önök ennyire kiirtani a szólásszabadságnak az utolsó bástyáit is Magyarországon, miért zavarja önöket ennyire a civil szervezet, nincs még elég erejük, nincs még elég hatalmuk? Mi kell még önöknek?"
Halász János azt mondta, a törvény olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek a közélet befolyásolására törekszenek, külföldi támogatásból, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását:
"Ezeknek a feltételeknek együtt meg kell állnia. Erről van szó a törvényben. És önök mindenféle mást belelátnak. Ez persze a politikai vitánknak a része tud lenni, de önök mindenbe mindig ugyanazt látják bele."
Halász János az ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket:
"Hogy ha valaki külföldi befolyás alatt van, akkor a külföldi befolyásnak fog eleget tenni, csak akkor egy kis magyar társfinanszírozással együtt, az nem jó."
Arról is beszélt, hogy szerinte nem probléma, ha a jogszabály vitát vált majd ki az Európai Unióban, és elmondta, miért nem tesznek kivételt az uniós támogatásokkal:
"Hát az unió a legagresszívebben próbál beleavatkozni a magyar belpolitikába, a magyar szuverenitás érvényesítésébe, nem tűnt fel önnek?"
A nagytakarítási törvény vitája holnap kezdődik a parlamentben. Kocsis Máté frakcióvezető kezdeményezésére nyolc perc alatt összehívták a házbizottságot, és döntöttek arról, hogy négy órás időkeretben tárgyalják majd, ezzel megakadályozták az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, elhúzzák a javaslatról szóló vitát.
Átment az igazságügyi bizottságon az úgynevezett átláthatósági törvény, és a parlamentben már holnap megtartják az általános vitáját. Ezt négy órára korlátozták, hogy megakadályozzák az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, hogy elnyújtsák a vitát. A bizottsági ülés után a beterjesztő, Halász János nem nyilatkozott, Kósa Lajos viszont elmondta, azért nem tesznek kivételt az uniós támogatások esetében, mert szerinte az unió támadja a legagresszívebben a magyar szuverenitást.
Még Tordai Bence független képviselő biztatására sem válaszolt az RTL híradójának kérdésére Halász János, az úgynevezett közélet átláthatóságáról szóló törvény beterjesztője. Az Igazságügyi Bizottság ülésére igyekezett, ahol döntöttek a javaslat tárgysorozatba vételéről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
