HÍREK
A Rovatból

Minden vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék a Floyd-ügy elsőszámú vádlottját

Derek Chauvint akár 40 év börtönre is ítélhetik.


Mindhárom, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék Derek Chauvin volt rendőrtisztet kedden, a Minneapolisban található Hennepin megyei bíróságon.

A döntést - amelyet a két nap alatt 10 és fél órás tanácskozás után hozott meg az esküdtszék - Peter Cahill, az ügy bírája ismertette. A bíró, megköszönve a tizenkét tagú esküdtszék munkáját, bejelentette: a részletes ítélet 8 héten belül várható.

A volt rendőr akár 40 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat.

Chauvin tavaly május 25-én, egy rendőri intézkedés során perceken keresztül térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán, és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta. Később a nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az áldozat szívbetegségben és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, továbbá a szervezetében rengeteg kábítószer is volt.

Az esetnek nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban. Minneapolisban és számos más amerikai nagyvárosban hetekig tartó tüntetéseket tartottak a rendőri brutalitás és fajgyűlölet ellen, de más országokban is voltak tüntetések.

„George igazsága a szabadságot jelenti mindenki számára” - fogalmazott a család sajtótájékoztatóján George Floyd testvére. Philonise Floyd azt mondta: megígéri, hogy lankadatlan lesz az igazságért folytatott küzdelme. „Minden nap meg fogom vívni a harcot, mert már nemcsak Georgeért harcolok, hanem mindenkiért ezen a világon” - mondta, majd megköszönte az ügyvédek munkáját.

Keith Ellison, Minnesota állam legfőbb ügyésze sajtótájékoztatóján a Chauvin-ügyben hozott döntést az igazságosság felé tett első lépésnek nevezte.

A mai ítéletet nem nevezném igazságszolgáltatásnak, mert az igazságosság valódi helyreállítást vonna maga után. Inkább azt mondanám, hogy az elszámoltathatóság az első lépés az igazságosság felé

- fogalmazott.

Barack Obama volt amerikai elnök a Twitter közösségi oldalán úgy reagált. „Ma az esküdtszék helyesen cselekedett, de a valódi igazságossághoz sokkal többre van szükség”. Obama közleményében azt írta: tény, hogy az afroamerikaiakat minden nap másképp kezelik és az emberek félnek attól, hogy rendvédelmi szervekkel találkoznak. „Ez megköveteli tőlünk az olykor hálátlan, gyakran nehéz, de mindig szükséges munkát annak érdekében, hogy az általunk ismert Amerika jobban hasonlítson ahhoz az Amerikához, amelyben hiszünk” - fogalmazott a volt elnök.

Kamala Harris amerikai alelnök a Fehér Házban elmondott beszédében felszólította az amerikaiakat, hogy tegyenek meg mindent a faji igazságtalanságok ellen. Az alelnök szerint a keddi döntés „egy lépéssel közelebb viszi” az országot az egyenlő igazságszolgáltatáshoz. Hangoztatta:

A mostani ítélet egy lépéssel közelebb visz minket az igazsághoz, de még van dolgunk, meg kell reformálnunk a rendszert.

Arról is beszélt, hogy a faji igazságtalanság minden amerikai problémája, mert visszatartja a nemzetet attól, hogy teljes mértékben kiaknázza a lehetőségeit. „Mindannyian részesei vagyunk George Floyd örökségének, és most az a feladatunk, hogy tiszteletben tartsuk ezt és tiszteljük őt” - jelentette ki Harris.

Joe Biden amerikai elnök szerint a mai ítélet egy „ritka, de óriási lépés az amerikai igazságszolgáltatás felé vezető menetben”. Beszédében úgy fogalmazott: a mai ítélet üzenete, hogy senki sem állhat a törvény felett. „De ez nem elég. Itt nem állhatunk meg. A valódi változások és reformok megvalósítása érdekében többet is tehetünk. Többet kell tennünk, hogy az ilyen tragédiák ne ismétlődhessenek meg” - hangoztatta.

Az elnök úgy vélte, az esküdtszék keddi döntése hozzájárul ahhoz, hogy az afroamerikai embereknek ne kelljen félniük, ha a rendőrséggel találkoznak. Reményét fejezte ki, hogy a szülőknek a jövőben „nem kell amiatt aggódniuk, hogy a fiaik vagy a lányaik hazajönnek-e egy bevásárlás vagy egy séta után, vagy miután a parkban játszottak”.

Biden szólt azokhoz is, akik esetleg azt tervezik, hogy az ítéletet - ahogy fogalmazott - mentségként használják az erőszakra. Azt mondta: vannak agitátorok és szélsőségesek, akiket nem érdekel a társadalmi igazságosság. „Ők a gyűlölet és a megosztottság lángját lobbantják fel. Nem hagyhatjuk, hogy sikerrel járjanak” - tette hozzá az elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orosz megbízásból robbantottak volna ukránok - Bukarestben és Varsóban fogták el őket
A nyomozók úgy tudják, a szállítmány útvonala Ukrajna felé vezetett volna. A csomagok látszólag hétköznapi holmikat rejtettek, a detonációt távolról indították volna.


Román–lengyel akció: orosz titkosszolgálathoz köthető ukrán állampolgárokat fogtak el Bukarestben és Varsóban kedden, írja a HVG a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közlése alapján.

Két gyanúsított a bukaresti, ukrán tulajdonú Nova-Post csomagküldő szolgálatnál több robbanószerkezetet rejtett el.

A bombákat távirányítással akarták működésbe hozni, látszólag ártalmatlan csomagokba autóalkatrészek, fejhallgatók és GPS-lokátorok közé bújtatva.

Az SRI szerint az ukrán állampolgárok Lengyelországból érkeztek Romániába, és október 14-15-én adták fel a gyanús küldeményeket. A szolgálat azt is jelezte, hogy a megbízás orosz félhez köthető, és a Nova-Post kiterjedt hálózatát több helyszínen tervezett merényletekhez használták volna.

A lengyel titkosszolgálat szóvivője, Jacek Dobrzynski szerint a többfős hálózat Románián és Lengyelországon át Ukrajna felé akart robbanóanyagot továbbítani. A hatóságok termitet, vas-oxidot és bárium-nitrátot tartalmazó pirotechnikai eszközöket foglaltak le, amelyek alkalmasak szabotázsakciók sorozatára.

A mostani nyolc letartóztatáson túl Lengyelországban további 55 embert állítottak elő. A gyanú szerint az orosz titkosszolgálat megbízásából szabotázsakciók előkészítésén dolgoztak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lengyel külügyminiszter: Nem tudjuk garantálni, hogy nem tartóztatják le Putyint, ha a légterünkön át repülne Budapestre
Radoslaw Sikorski szerint ha Oroszország nem akar problémát, akkor más útvonalat választanak a budapesti találkozóra repüléshez.


Lengyelország egyértelműen jelezte: Vlagyimir Putyin nem számíthat arra, hogy minden gond nélkül átrepülhet a lengyel légtéren, amikor Budapestre repül, hogy találkozzon Donald Trumppal. Radoslaw Sikorski külügyminiszter ugyanis kedden a Radio Rodzinak azt nyilatkozta:

„Nem tudjuk garantálni, hogy egy független lengyel bíróság nem fogja utasítani a kormányt arra, hogy leszállítsuk a gépét és átadjuk a gyanúsítottat a hágai bíróságnak.”

A miniszter hozzátette: „ha ez a csúcstalálkozó megvalósul, akkor a repülőgép más útvonalon fog közlekedni.”

Azért nem mindegy, melyik országon keresztül repül Putyin Magyarországra, mert a háború miatt az Európai Unió megtiltotta, hogy orosz repülőgépek uniós ország légterébe repüljenek. Ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróság korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, mert a vád szerint jogtalanul hurcolt el több száz ukrán gyermeket. Oroszország nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és tagadja a vádat.

Az elfogatóparancs kötelezi a tagállamokat arra, hogy le kell tartóztatniuk az orosz elnököt, ha a területükre lép. Az összes uniós ország tagja a hágai bíróságnak – Magyarország ugyan éppen kilépni készül, de a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy 2026 nyaráig végrehajtsa a korábban kiadott elfogatóparancsokat.

A magyar kormány ennek ellenére jelezte: garantálja Putyin beutazását a budapesti találkozóra és a hazautat is. Erre is reagált a lengyel külügyminiszter, azt mondta:

„visszatetszést kelt, hogy egy, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kötődő EU-tagállam meghívja magához Putyin elnököt”. Sikorski szerint ez azt mutatja, hogy „Magyarország nem a Nyugat részeként, hanem a Nyugat és Oroszország között helyezkedik el”.

Elképzelhető, hogy Bulgária lesz a megoldás Putyin problémájára, ugyanis Georg Georgiev bolgár külügyminiszter jelezte: engednék, hogy Putyin az ország légterét használja, ha ez közelebb vihet a békéhez.

„Ha ennek az a feltétele, hogy megvalósuljon ez a találkozó, akkor a legészszerűbb, ha egy ilyen találkozót minden lehetséges módon segítünk”

– fogalmazott Georgiev.

A bolgár külügyminisztérium közlése szerint azonban Oroszországtól még nem érkezett légi közlekedési engedély iránti kérelem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Utolsó gyárát is bezárja a Zalakerámia: száz év után megszűnik a csempegyártás Magyarországon
Az osztrák tulajdonos a piaci igényekre hivatkozva döntött a tófeji gyártás megszüntetéséről. Azt nem tudni, hány dolgozó veszíti el a munkáját.


A Zalakerámia augusztus végén leállította a termelést a tófeji gyárában – értesült a HVG. Az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő vállalat a lap megkeresésére azt közölte, a gyáregységben már csak logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek.

Ezzel véget ért a Magyarországon százéves múltra visszatekintő csempegyártás.

A vállalat az év elején a magasabb technológiai színvonalú romhányi gyárát Romániába költöztette. Most a piaci igényekre hivatkozva döntöttek a tófeji gyártás megszüntetéséről. Az építőipar évek óta tartó visszaesése az árbevételt is visszahúzta, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott végre és hajt végre.

A Zalakerámia nem közölte, hány dolgozó elbocsátásával jár a leállás, és nem tudni, mi lesz a termelőeszközök sorsa.

A tófeji önkormányzat nem válaszolt a HVG-nek a helyi iparűzési adóbevételek kiesésével vagy a dolgozók támogatásával kapcsolatos kérdésekre.

A gondok nem most kezdődtek a Zalakerámiánál: 2023 májusában Tófejen csoportos leépítést rendeltek el, a több mint 200 munkavállaló közel 90 százalékát elküldték, a gyártást pedig a romhányi egységbe vitték. A szektort terhelte a bányajáradék kiterjesztése, az energia- és munkaerőköltségek megugrása, valamint a jelentős forgalomcsökkenés.

A számok is ezt mutatják: a cég árbevétele 2021-ben 15 milliárd forint volt, 2022-ben egyszeri hatások miatt 32 milliárdra ugrott, 2023-ban viszont 12 milliárdra esett, 2024-ben pedig 9,2 milliárdra olvadt. A társaság 2021 óta veszteséges, az utóbbi két évben rendre nagyjából 2,1 milliárd forint mínuszt termelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump akár már a héten kegyelmet adhat P. Diddynek, akit prostitúció segítése miatt zártak börtönbe
Október elején Diddy jogászai egy befolyásos Fehér Házi tisztviselővel egyeztettek. Trump később elismerte, hogy tud a kérésről.


Donald Trump azt fontolgatja, hogy enyhíti Sean Combs, azaz P. Diddy büntetését, sőt a teljes elnöki kegyelem lehetősége is felmerült, akár már ezen a héten, írja a TMZ.

P. Diddyt prostitúció céljából történő utaztatás miatt ítélték el. Összesen 50 hónapot kapott, ebből 13 hónapot már előzetesben letöltött. Korábban erőszakkal és szexkereskedelemmel is megvádolták, de ezt végül ejtették.

A Fehér Házban több munkatárs próbálja lebeszélni az elnököt a büntetés megváltoztatásáról. A cikk szerint

Trump önfejűsége miatt a gyors döntés sem kizárt.

Október elején, közvetlenül az ítélet után, Diddy jogi csapata felvette a kapcsolatot egy, a Fehér Házban dolgozó, befolyásos, magas rangú tisztviselővel. Néhány nappal később Trump a sajtónak jelezte, hogy tud a kérésről.

A védelem hétfőn a New York-i szövetségi bíróságon jelezte, hogy fellebbezést terveznek, amelyet 4–6 héten belül nyújthatnak be.

Trump második ciklusában több elítéltnek adott kegyelmet vagy enyhítést. Nemrég George Santos volt képviselő ügyében is változtatott, Santos eredetileg 87 hónapot kapott hitelcsalás miatt.

Diddy és Trump korábban jóban voltak. Viszonyuk akkor romlott meg, amikor Diddy 2020-ban Joe Bident támogatta. Ennek ellenére Trump nem zárta ki a kegyelmet.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk