Mindhárom, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék Derek Chauvin volt rendőrtisztet kedden, a Minneapolisban található Hennepin megyei bíróságon.

A döntést - amelyet a két nap alatt 10 és fél órás tanácskozás után hozott meg az esküdtszék - Peter Cahill, az ügy bírája ismertette. A bíró, megköszönve a tizenkét tagú esküdtszék munkáját, bejelentette: a részletes ítélet 8 héten belül várható.

Chauvin tavaly május 25-én, egy rendőri intézkedés során perceken keresztül térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán, és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta. Később a nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az áldozat szívbetegségben és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, továbbá a szervezetében rengeteg kábítószer is volt.

Az esetnek nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban. Minneapolisban és számos más amerikai nagyvárosban hetekig tartó tüntetéseket tartottak a rendőri brutalitás és fajgyűlölet ellen, de más országokban is voltak tüntetések.

„George igazsága a szabadságot jelenti mindenki számára” - fogalmazott a család sajtótájékoztatóján George Floyd testvére. Philonise Floyd azt mondta: megígéri, hogy lankadatlan lesz az igazságért folytatott küzdelme. „Minden nap meg fogom vívni a harcot, mert már nemcsak Georgeért harcolok, hanem mindenkiért ezen a világon” - mondta, majd megköszönte az ügyvédek munkáját.

Keith Ellison, Minnesota állam legfőbb ügyésze sajtótájékoztatóján a Chauvin-ügyben hozott döntést az igazságosság felé tett első lépésnek nevezte.

- fogalmazott.

Barack Obama volt amerikai elnök a Twitter közösségi oldalán úgy reagált. „Ma az esküdtszék helyesen cselekedett, de a valódi igazságossághoz sokkal többre van szükség”. Obama közleményében azt írta: tény, hogy az afroamerikaiakat minden nap másképp kezelik és az emberek félnek attól, hogy rendvédelmi szervekkel találkoznak. „Ez megköveteli tőlünk az olykor hálátlan, gyakran nehéz, de mindig szükséges munkát annak érdekében, hogy az általunk ismert Amerika jobban hasonlítson ahhoz az Amerikához, amelyben hiszünk” - fogalmazott a volt elnök.

Kamala Harris amerikai alelnök a Fehér Házban elmondott beszédében felszólította az amerikaiakat, hogy tegyenek meg mindent a faji igazságtalanságok ellen. Az alelnök szerint a keddi döntés „egy lépéssel közelebb viszi” az országot az egyenlő igazságszolgáltatáshoz. Hangoztatta:

Arról is beszélt, hogy a faji igazságtalanság minden amerikai problémája, mert visszatartja a nemzetet attól, hogy teljes mértékben kiaknázza a lehetőségeit. „Mindannyian részesei vagyunk George Floyd örökségének, és most az a feladatunk, hogy tiszteletben tartsuk ezt és tiszteljük őt” - jelentette ki Harris.

Joe Biden amerikai elnök szerint a mai ítélet egy „ritka, de óriási lépés az amerikai igazságszolgáltatás felé vezető menetben”. Beszédében úgy fogalmazott: a mai ítélet üzenete, hogy senki sem állhat a törvény felett. „De ez nem elég. Itt nem állhatunk meg. A valódi változások és reformok megvalósítása érdekében többet is tehetünk. Többet kell tennünk, hogy az ilyen tragédiák ne ismétlődhessenek meg” - hangoztatta.

Az elnök úgy vélte, az esküdtszék keddi döntése hozzájárul ahhoz, hogy az afroamerikai embereknek ne kelljen félniük, ha a rendőrséggel találkoznak. Reményét fejezte ki, hogy a szülőknek a jövőben „nem kell amiatt aggódniuk, hogy a fiaik vagy a lányaik hazajönnek-e egy bevásárlás vagy egy séta után, vagy miután a parkban játszottak”.

Biden szólt azokhoz is, akik esetleg azt tervezik, hogy az ítéletet - ahogy fogalmazott - mentségként használják az erőszakra. Azt mondta: vannak agitátorok és szélsőségesek, akiket nem érdekel a társadalmi igazságosság. „Ők a gyűlölet és a megosztottság lángját lobbantják fel. Nem hagyhatjuk, hogy sikerrel járjanak” - tette hozzá az elnök.

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott "népszavazásról".

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

Az eddigi adatok alapján jelentősen rontottak a jegybanki szakemberek a várakozásaikon. Ez pedig a nyugdíjasok számára sem jó hír - írja az Mfor.

A nyugdíjakat ugyanis a törvény szerint a várt infláció mértékével emeli a kormány. Ha ez elmaradna a tényleges inflációtól, akkor novemberben korrekciót hajt végre a kormány. Ez biztos szükséges lesz, a kérdés, hogy az augusztusi állapotnak megfelelően 10,7 százalékig korrigálnak-e, vagy figyelembe veszik az őszi hónapokra vonatkozó előrejelzéseket is, ami már a 20 százalékot is meghaladhatja.

A portál Varga Mihály előadása alapján úgy véli, hogy a kormány 14 százalékos éves inflációval számolhat. Vagyis 5,1 százalékos kiegészítés lenne indokolt.

A jövő évre vonatkozó számítások szerint pedig a kormánynak akár 10 százaléknál is nagyobb mértékben kellene emelnie a nyugdíjakat.

Az infláció mellett a gazdasági növekedés mértéke is fontos tényező a nyugdíjak emelése szempontjából. Ha a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumot fizet a kormány. Idén júniusban a jegyban 4,5-5,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt, de ezt már módosította, és 3-4 százalék közé teszik. Jövőre pedig már csak 0,5-1,5 százalék közötti bővülést lát reálisnak a jegybank.

- írja a portál.

Az Mfor véleménye szerint ez különösen rossz hír lehet a nyugdíjasoknak. A nyugdíjemelés metódusa egyáltalán nem kedvez számukra, mert jelenleg 8,9 százalékkal emelt nyugdíjakból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt. A jelenlegi gazdasági helyzet és a válság miatt igen nagy szükség lenne a nyugdíjprémium nyújtotta pluszjuttatásra.

Penészes falak és vizes mennyezet - annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium épülete, hogy hétfőn az igazgató kénytelen volt hazaküldeni a gyerekeket - írja az RTL.hu. Az épületet felújítják, ezért az épület tetejét csak egy fólia takarja, ami nem védett az esőtől. Hétfőn a beázás miatt elmaradtak az órák.

Azóta kitakarítottak és a tankerület oktatásra alkalmasnak találta az épületet. A termek nagy része használható, de a kazán nem működik. Hideg van, fűtés nincs - árulta el az igazgató. Több osztály ezért a művelődési házban tanul.

Volt olyan szülő, aki azért nem engedte az épületbe a gyerekét, mert veszélyesnek találta a lógó vezetékeket és az azbeszt tartalmú pala is még ott van - mondta el.

A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet. Egyikük szerint büdös van a beázás miatt. A diákok közül volt aki a stábnak elmondta, hogy a felújítás zaja zavarta őket.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója