Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a KSH - írja a Népszava. Ebből kiolvasható: az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg.

Az eddig évről évre kiadott kereseti statisztikákkal szemben az volt a kritika, hogy a hivatalos átlagbéradatok egy megszépített képet festenek a hazai kereseti viszonyokról, a kisebb cégeknél dolgozók ugyanis kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt. Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg.

A medián az a szám, amit a vizsgált halmaz tagjait sorba állítva a középsőre igaz, így közel áll ahhoz, amit a köznapi nyelvben "átlagkeresetnek" szoktunk mondani.

Az új, kis cégeket is számításba vevő adatok a havi gyorstájékoztatókban még mindig nem szerepelnek, váratlanul megjelentek viszont a kapcsolódó, áprilisban frissített táblázatokban. Itt az látszik, hogy az idén januárban az 5 fősnél nagyobb cégeknél mért átlagbérnél 12 790 forinttal alacsonyabb volt a teljes alkalmazotti kör bruttó keresete. Az összes cég teljes munkaidős alkalmazottai körében ugyanis 398 ezer forint volt a bruttó átlag. Tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek.

Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér.

A Népszava hozzáteszi: bár az új kereseti adatok az eddigieknél jóval többet árulnak el a hazai bérviszonyokról, ezekből továbbra sem lehet megtudni semmit a nem alkalmazottként dolgozó, de foglalkoztatottként számon tartott, mintegy 1,5 millió ember – az egyéni vállalkozók, idénymunkások, részmunkaidősök, tanulás mellett dolgozók – fizetéséről.

Az Audi-gyár dolgozói az üzem területén oltathatták magukat és Pfizer vakcinát kaptak a kormánytól - írta Facebook-posztjában Hadházy Ákos.

A független országgyűlési képviselő nem érti, miért jártak kiváltságok a német autógyár dolgozóinak.

- teszi fel kérdéseit az ellenzéki politikus.

Hadházy azt sem érti, ha az Audi-dolgozók mind Pfizert kapnak, „kinek fogják adni a ma érkezett 1,2 millió adag kínai vakcinát, amin alsóhangon 20 millió dollárt (6 milliárd forint) keresett valaki?”

Kásler Miklós pénteken jelentette be, hogy jövő csütörtöktől újraindulnak az elektív beavatkozások, vagyis a halasztható műtétek és a rehabilitációs ellátások, amelyek az egészségügyi szolgáltatónál előre egyeztetett időpontokban, a már bevált egészségvédelmi óvintézkedések betartásával történhetnek. Azt is közölte, hogy

A Telex kérdésére pedig most az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról tájékoztatott, hogy a PCR-, illetve az antigén gyorstesztet a pácienseknek kell megfizetni.

- közölték.

A védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek pedig nem szükséges a PCR-teszt.

Ausztria és Magyarország is úgy látja, hogy az európai uniós tagországok különbözősége miatt nem célszerű Brüsszelből szabályozni, hogy milyen legyen az egységes minimálbér az EU-ban - derült ki azon a találkozón, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter folytatott szombaton Portóban Martin Kocher osztrák munkaügyi miniszterrel.

A két miniszter az EU-tagországok informális kormányfői találkozójának helyszínén találkozott.

- fogalmazott Palkovics László a közmédiának nyilatkozva.

Beszámolt arról, hogy megbeszélést folytattak a koronavírus-járvány utáni munkaerőpiaci helyzetről, hiszen a két ország sok területen ugyanazokkal a problémákkal szembesült. Egyetértettek egyebek között abban, hogy a távmunkával kapcsolatos döntéseket az érintettekre, vagyis a munkaadókra és a munkavállalókra kell hagyni, de a járvány tanulságaiból kiindulva meg kell nézni, szükség van-e az állam részéről módosításra, szabályozásra, ösztönzésre. A két ország ebben a kérdésben is együtt fog működni, megosztja tapasztalatait, hiszen méreteiben, gazdasági szerkezetében hasonló.

Tárgyaltak a járvány utáni újraindítás részleteiről is - mondta a magyar miniszter. Megállapodtak abban, hogy intenzívebbé teszik az együttműködést a határon túlra járó dolgozók helyzetének megkönnyítése, illetve a turizmus újraindítása érdekében.

A nyilatkozatban Palkovics László kitért arra is, hogy

Hozzátette, hogy ha mégis egységesítésről születik döntés, számos eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy alkalmazkodni lehessen hozzá.

Tavaly novemberben dőlt el hosszú tárgyalássorozat után, hogy a Magyar Honvédég NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől, a norvég állam 130 milliárd forintos hiteléből finanszírozva - írja a 444.

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Spirit FM-en elmagyarázta a rakéták megvásárlását. Mint mondta, „az államot nem úgy finanszírozzuk, mint a családot, hogy amikor fizetnek a hó elején, akkor a pénztárcánkba betesszük a pénzt, vagy a bankkártyánkra, és amíg rajta van pénz, addig költünk”.

Maróth Gáspár szerint a kölcsön

Arról is biztosított mindenkit, hogy a dologba nem kell „politikai történetet” látni. Azt ugyanakkor ennek ellenére elismerte, folyik a munka a svéd mérnökökkel, mert a megrendelt amerikai rakétákat nem lehet rögzíteni a Gripen vadászgépekre.