HÍREK
A Rovatból

„Minden civilt meg kellett ölnünk” – orosz katonák hívásait hallgatták le és hozták nyilvánosságra

A felvételekből kiderül: azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak, és fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.


A New York Times több mint négyezer lehallgatott telefonhívás felvételét szerezte meg, amiken a Kijev elfoglalására indított, kudarcba fulladt orosz támadásban részt vevő katonák beszélgetéseit lehet hallani a háború kezdetén.

Orosz katonák a háború első heteiben rendszeresen telefonáltak haza, hogy elmondják rokonaiknak és barátaiknak, hogy mi zajlik valójában Ukrajnában. A lehallgatott hívásokat most nyilvánosságra hozták – számolt be róla az RTL.hu

A mobiltelefonos hívásokat Bucsa környékéről indították a katonák, 22 mobiltelefonról, amit többen is használtak, az orosz hadsereg szabályainak megsértésével. A hívásokat az ukrán hatóságok le tudták hallgatni, és rögzítették is azokat.

A Times közlése szerint majdnem két hónapon át vizsgálták a felvételeket. Ezekben a katonák brutális őszintéséggel beszélnek arról, milyen rosszul áll a Kijev elfoglalására indított akció, milyen nagy veszteségeket szenvedtek el. A beszélgetések tartalma megerősíti az akkor megjelent híreket, amelyek szerint az orosz katonák csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy Ukrajnába vezénylik őket. Úgy küldték őket harcolni, hogy nem volt megfelelő felszerelésük és ellátmányuk sem.

A hívásokban gyakorlatilag beismerik, hogy háborús bűnöket hajtottak végre civilek lemészárlásával. Arról is beszélnek, hogyan fosztogattak és loptak el mindent az ukrán házakból, amit csak mozdítani lehetett.

A katonák beszélgetéseiben az is elhangzott, hogy azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak. Vagyis fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.

Egy Szergej nevű katona az anyjának elmondta:

„Senki sem mondta, hogy háborúba fogunk menni. Egy nappal az indulás előtt szóltak.”

Egy Nyikita nevű katona közölte egyik barátjával, hogy „átvertek minket”, míg egy Alekszej nevű katona a barátnőjének elmondta:

„Fogalmam sem volt róla, hogy ez fog történni. Azt mondták, hogy kiképzésre megyünk. Ezek a rohadékok semmit sem mondanak nekünk”

Az is hamar kiderült a hívásokból, hogy az orosz csapatok nem tudják elfoglalni Kijevet, csak kisebb falvakat.

Egy Alekszandr nevű katona egyenesen kijelentette:

„Putyin bolond. El akarja foglalni Kijevet, de esélyünk sincs rá.”

A katonák hatalmas veszteségekről számoltak be az otthoniaknak, miközben az orosz propaganda azt állította, hogy alig veszítettek katonákat. Egy Nyikita nevű katona az anyjának elmondta, hogy „az ezred 60 százaléka meghalt”, míg egy Jevgenyij nevű katona a barátnőjével közölte, hogy „a kosztromai ezredemből senki sem maradt”.

Szergej az anyjának elmondta:

„Négyszáz ejtőernyős volt, de csak 38-an élték túl. Mert a parancsnokaink mészárszékre küldték a katonáinkat.”

Az oroszok visszavonulása után derült fény a mostanra már hírhedté vált bucsai mészárlásra. A terület visszafoglalása után több mint ezer holttestet találtak Bucsában és környékén, köztük sok olyan áldozatot, akiket megkötözött kézzel gyilkoltak meg. A hazatelefonáló katonák már akkor elmondták, hogy mi történt, amikor a terület az oroszok irányítása alatt állt.

Egy Szergej nevű katona a barátnőjének elmondta, azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg minden civilt, aki csak látnak, majd a holttesteket vigyék az erdőbe. Ezt azzal indokolták, hogy a civilek leleplezhetik, az oroszok hol táboroztak le.

Szergej az egyik telefonbeszélgetés alkalmával elmesélte a barátnőjének, hogyan vettek őrizetbe három férfit, akiket a csapatuk táborhelyének kijelölt épület előtt fogtak el.

„Őrizetbe vettük őket, levetkeztettük őket, és átnéztük a ruháikat. Aztán el kellett dönteni, hogy elengedjük-e őket. Ha megtesszük, elárulhatják a pozíciónkat. Szóval úgy döntöttünk, hogy lelőjük őket az erdőben.”

Az is kiderült a mobilhívásokból, hogy az orosz katonák fosztogatni kezdtek az elfoglalt területeken. A telefonhívásokban több katona is azt ígérte, hogy „trófeákat” visznek haza. Vagyis az ukrán házakból és lakásokból ellopott holmikat: televíziókat, szerszámokat, ruhákat, horgászfelszereléseket, húsdarálókat, porszívókat és persze pénzt.

Egy katona azzal hívta fel barátnőjét, hogy kezdjen el eladó lakásokat nézegetni.

„Szóval, bementünk ebbe a házba. Misával kinyitottunk egy páncélszekrényt. 5,2 millió (rubel) volt benne.”

Amikor a barátnője közölte vele, hogy tegye vissza, az Alekszandr nevű katona közölte vele:

„Nem vagyok hülye. Egy egész lakás van a zsebemben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Elek István
Az ATV egykori tulajdonosa, Magyarország korábbi monacói tiszteletbeli főkonzulja 90 éves volt. Halála előtt három hétig ápolták kórházban.


Elek István életének 91. évében, július 1-jén hunyt el Rómában, nem sokkal kilencvenedik születésnapja után. Három hétig kezelték kórházban.

A Médiapiac információi szerint temetését pénteken tartják Rómában, szűk családi körben.

Elek István neve nemcsak a diplomáciában, hanem a médiában is ismert volt.

A ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején az ATV körülbelül 26 százalékos kisebbségi tulajdonosa volt, majd a 2000-es évek elejétől az egész csatorna az ő tulajdonába került.

2016-ra azonban már nem volt részesedése az ATV-ben.

Diplomáciai pályafutása 1991-ben kezdődött, amikor Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter tiszteletbeli konzullá nevezte ki Monacóba. Több mint húsz éven át képviselte Magyarországot, saját maga által fenntartott irodában dolgozott.

Felesége, Chiara Rivetti di Val Cervo grófnő szintén diplomáciai szerepet töltött be. 2009-ben ő is konzulátusi kinevezést kapott a magyar külügyminisztériumtól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pénteken és hétfőn leállás lesz az OTP-nél - az online fizetés és a mobilbank sem megy majd órákig
Karbantartás miatt az internetbank, a mobilapp és a kártyás fizetés sem lesz elérhető. A leállások éjszaka történnek, de komoly kényelmetlenséget okozhatnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 04.



Júliusban két rövid, előre tervezett karbantartásra kell készülniük az OTP Bank ügyfeleinek. A fejlesztések miatt ideiglenesen több fontos szolgáltatás sem lesz elérhető – erről a pénzintézet tájékoztatta az ügyfeleket.

Az első szünet július 4-én, péntek este 23:30-kor kezdődik, és másnap, azaz július 5-én (szombat) hajnali 3 óráig tart.

Ebben az időszakban nem lesz használható az internet- és a mobilbank, valamint az OTP-s kártyákkal indított online fizetéseket sem lehet majd jóváhagyni.

A karbantartás idején nem működik az OTPdirekt, az online termékigénylés (mint például a folyószámla, személyi kölcsön, áruhitel vagy értékpapírszámla igénylése), az eBIZ szolgáltatás, az Electra és SmartBróker alkalmazás, illetve a Vámpénztári rendszer sem.

A második leállás július 8-án, kedden lesz, hajnali 2 és 4 óra között. Ez a karbantartás még több területet érint majd.

Ebben az időszakban az OTP-s kártyák sem fizetésre, sem készpénzfelvételre nem lesznek alkalmasak.

A pénzintézet közlése szerint ekkor az OTP Bank kártyás fizetési rendszere” sem működik majd, így a bankkártyás tranzakciók sem a fizetési terminálokon, sem az online felületeken nem hajthatók végre.

A szolgáltatáskiesés ebben az időpontban ismét érinti az internet- és mobilbankot, az OTPdirektet, az online termékigénylést (folyószámla, személyi kölcsön, áruhitel, értékpapírszámla), a lakossági hiteligénylésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat (mint például az ingatlan- és jelzáloghitel, babaváró kölcsön, hitelkártya vagy folyószámlahitel), valamint az eBIZ szolgáltatást, az Electra és SmartBróker alkalmazást, a Vámpénztári rendszert és az OTP Bank által kibocsátott kártyák online fizetéseinek jóváhagyását is.

A bank mindenkit arra kér, hogy időben gondoskodjon az esetleges pénzügyek intézéséről, és vegyék figyelembe az átmeneti leállásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Azahriah véglényezéséről: Azért álljon meg a menet!
A kormányfő szerint a TISZA Párt mögötti támogatottság is része egy nagyobb tervnek. Úgy véli, külföldi titkosszolgálati befolyásolás is zajlik az országban.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 04.



Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában úgy fogalmazott, szerinte Brüsszel célja, hogy befolyásolja a magyar választókat. Azt mondta, büszke arra, hogy a magyar emberek ki merik mondani a véleményüket, ha szükséges.

A beszélgetés során kitért a TISZA Párt korábbi párt-népszavazására is, amely alapján a támogatóik 60 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Orbán úgy látja,

„megvan a terv, létre kell hozni egy másik pártot, ami Brüsszel-párti, meg kell nyeretni velük a választást és végrehajtatni velük Brüsszel akaratát. Ez olyan egyszerű, mint a faék”.

Hangsúlyozta, hogy mindezt külföldi nyomásgyakorlásnak tartja, amelybe szerinte ukrán titkosszolgálati tevékenység is beletartozik, és ez Magyarországon zajlik.

A miniszterelnök beszélt a közelmúltban nagy vitát kiváltó megjegyzésről is, amelyben Azahriah véglénynek nevezte a kormánypártokat és a szavazóikat. Orbán szerint Magyarországon vannak, akik azt gondolják, hogy mások sértegetése elfogadható, ha számukra jól esik, de hozzátette: „2 millió 300 ezer ember szavazatán gúnyolódni szerintem nem helyes”.

Úgy fogalmazott: „a TISZA Párt és akármilyen tehetséges zenész sem teheti meg”, hogy így beszél a VOKS 2025-ön résztvevőkről, akiket kormánypártinak gondolnak. A miniszterelnök szerint „erre sem fiatal kor, sem politikai ambíció nem ad alapot”, és fontosnak tartja, hogy megvédjük egymást.

„Ezért beszélek én is élesen erről most, tehát azért álljon meg a menet!” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Én azt hittem, hogy ez a Pride-ügy le van zárva
A miniszterelnök szerint nem a felvonulás mérete a lényeg, hanem az, hogy érzékenyítik a gyerekeket. Úgy véli, ez a kérdés már le volt zárva.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy szerinte a Pride felvonulást nem hazai kezdeményezésre, hanem Brüsszel utasítására tartották meg. Bár ezt az állítását az interjúban nem támasztotta alá konkrétumokkal, hozzátette: a kormány nem a magyar emberek ellen dolgozik, és ő személy szerint tiszteletben tartja mások véleményét is.

A miniszterelnök szerint a kérdés nem a rendezvény méretéről szól - amit egyébként 190 ezresre becsült -, hanem arról, hogy „érzékenyíteni akarják” a gyerekeket. Felvetette, hogy ha egyszer már tiltották az ilyen jellegű érzékenyítést, akkor miért kerül mégis szóba a szexuális identitás az iskolákban.

Orbán arról is beszélt, hogy meglepődött, amikor ismét a Pride került a figyelem középpontjába, mert ő úgy gondolta, ez az ügy már lezárult Magyarországon. Kiemelte, hogy a magyar emberek igényt tartanak az önálló gondolkodásra – ő maga is erre törekszik.

A miniszterelnök Nyugat-Európával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ott a Pride egy állandó veszélyforrás. Azt is megemlítette, hogy gyakran döbben meg azon, amiket – elmondása szerint – külföldi szülők mesélnek neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk