HÍREK
A Rovatból

„Minden civilt meg kellett ölnünk” – orosz katonák hívásait hallgatták le és hozták nyilvánosságra

A felvételekből kiderül: azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak, és fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.


A New York Times több mint négyezer lehallgatott telefonhívás felvételét szerezte meg, amiken a Kijev elfoglalására indított, kudarcba fulladt orosz támadásban részt vevő katonák beszélgetéseit lehet hallani a háború kezdetén.

Orosz katonák a háború első heteiben rendszeresen telefonáltak haza, hogy elmondják rokonaiknak és barátaiknak, hogy mi zajlik valójában Ukrajnában. A lehallgatott hívásokat most nyilvánosságra hozták – számolt be róla az RTL.hu

A mobiltelefonos hívásokat Bucsa környékéről indították a katonák, 22 mobiltelefonról, amit többen is használtak, az orosz hadsereg szabályainak megsértésével. A hívásokat az ukrán hatóságok le tudták hallgatni, és rögzítették is azokat.

A Times közlése szerint majdnem két hónapon át vizsgálták a felvételeket. Ezekben a katonák brutális őszintéséggel beszélnek arról, milyen rosszul áll a Kijev elfoglalására indított akció, milyen nagy veszteségeket szenvedtek el. A beszélgetések tartalma megerősíti az akkor megjelent híreket, amelyek szerint az orosz katonák csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy Ukrajnába vezénylik őket. Úgy küldték őket harcolni, hogy nem volt megfelelő felszerelésük és ellátmányuk sem.

A hívásokban gyakorlatilag beismerik, hogy háborús bűnöket hajtottak végre civilek lemészárlásával. Arról is beszélnek, hogyan fosztogattak és loptak el mindent az ukrán házakból, amit csak mozdítani lehetett.

A katonák beszélgetéseiben az is elhangzott, hogy azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak. Vagyis fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.

Egy Szergej nevű katona az anyjának elmondta:

„Senki sem mondta, hogy háborúba fogunk menni. Egy nappal az indulás előtt szóltak.”

Egy Nyikita nevű katona közölte egyik barátjával, hogy „átvertek minket”, míg egy Alekszej nevű katona a barátnőjének elmondta:

„Fogalmam sem volt róla, hogy ez fog történni. Azt mondták, hogy kiképzésre megyünk. Ezek a rohadékok semmit sem mondanak nekünk”

Az is hamar kiderült a hívásokból, hogy az orosz csapatok nem tudják elfoglalni Kijevet, csak kisebb falvakat.

Egy Alekszandr nevű katona egyenesen kijelentette:

„Putyin bolond. El akarja foglalni Kijevet, de esélyünk sincs rá.”

A katonák hatalmas veszteségekről számoltak be az otthoniaknak, miközben az orosz propaganda azt állította, hogy alig veszítettek katonákat. Egy Nyikita nevű katona az anyjának elmondta, hogy „az ezred 60 százaléka meghalt”, míg egy Jevgenyij nevű katona a barátnőjével közölte, hogy „a kosztromai ezredemből senki sem maradt”.

Szergej az anyjának elmondta:

„Négyszáz ejtőernyős volt, de csak 38-an élték túl. Mert a parancsnokaink mészárszékre küldték a katonáinkat.”

Az oroszok visszavonulása után derült fény a mostanra már hírhedté vált bucsai mészárlásra. A terület visszafoglalása után több mint ezer holttestet találtak Bucsában és környékén, köztük sok olyan áldozatot, akiket megkötözött kézzel gyilkoltak meg. A hazatelefonáló katonák már akkor elmondták, hogy mi történt, amikor a terület az oroszok irányítása alatt állt.

Egy Szergej nevű katona a barátnőjének elmondta, azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg minden civilt, aki csak látnak, majd a holttesteket vigyék az erdőbe. Ezt azzal indokolták, hogy a civilek leleplezhetik, az oroszok hol táboroztak le.

Szergej az egyik telefonbeszélgetés alkalmával elmesélte a barátnőjének, hogyan vettek őrizetbe három férfit, akiket a csapatuk táborhelyének kijelölt épület előtt fogtak el.

„Őrizetbe vettük őket, levetkeztettük őket, és átnéztük a ruháikat. Aztán el kellett dönteni, hogy elengedjük-e őket. Ha megtesszük, elárulhatják a pozíciónkat. Szóval úgy döntöttünk, hogy lelőjük őket az erdőben.”

Az is kiderült a mobilhívásokból, hogy az orosz katonák fosztogatni kezdtek az elfoglalt területeken. A telefonhívásokban több katona is azt ígérte, hogy „trófeákat” visznek haza. Vagyis az ukrán házakból és lakásokból ellopott holmikat: televíziókat, szerszámokat, ruhákat, horgászfelszereléseket, húsdarálókat, porszívókat és persze pénzt.

Egy katona azzal hívta fel barátnőjét, hogy kezdjen el eladó lakásokat nézegetni.

„Szóval, bementünk ebbe a házba. Misával kinyitottunk egy páncélszekrényt. 5,2 millió (rubel) volt benne.”

Amikor a barátnője közölte vele, hogy tegye vissza, az Alekszandr nevű katona közölte vele:

„Nem vagyok hülye. Egy egész lakás van a zsebemben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.


Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.

Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.

Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.

Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.

A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.

A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.

A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.

A botrány kirobbanása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az új kulturális vezetés azonnali lépéseket tett: Tarr Zoltán miniszter előbb leállította az NKA összes támogatásának kifizetését, majd felfüggesztette az NKA főigazgatóját. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég közel félmilliárdos támogatását, amelyet a Fidesz kampányát segítő koncertsorozatra kértek.

A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.


Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.

A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”

Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”

A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.

Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.

A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.

Az ülésen egy másik döntés is született:

a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.

Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.

Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott egy újabb telefonbeszélgetés: Szijjártó Péter személyes segítséget ajánlott Lavrovnak, aki egyszerűen csak kinevette
A telefonbeszélgetés leirata szerint a magyar külügyminiszter személyes segítséget ajánlott Lavrovnak. Az orosz külügyminiszter a felajánlást nevetve utasította vissza, miközben a Wagner-csoport zsoldosai éppen Moszkva felé tartottak.


„Ha valaha bármire szükséged lenne személyesen, csak szólj nekem!” – ezzel a mondattal ajánlott segítséget Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak 2023. június 24-én délután, a Wagner-csoport fegyveres lázadásának legfeszültebb óráiban.

A telefonbeszélgetés leiratát Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hozta nyilvánosságra Substack-oldalán. A dokumentumot a VSquare közép-európai oknyomozó portál és több nemzetközi partnere szerezte meg a „Kreml Forródrót” elnevezésű projekt keretében.

A leirat szerint a magyar külügyminiszter aggódva érdeklődött az oroszországi helyzet és Lavrov személyes hogyléte felől. „Helló. Csak azt akartam tudni, hogy urai vagytok-e a helyzetnek, és hogy te jól vagy-e?” – kezdte a hívást Szijjártó. Rákérdezett arra is, hogy sikerült-e megállítani a Wagner-zsoldosok Moszkva felé tartó előrenyomulását, és hogy igazak-e a hírek, melyek szerint Vlagyimir Putyin elnök és Mihail Misusztyin miniszterelnök elhagyták a fővárost.

Szergej Lavrov a beszélgetés során végig magabiztosan és lekezelően reagált, a helyzetet teljesen kézben tartottnak állította be.

Közölte, hogy a hadsereg pontosan tudja, mit kell tennie, és a vezetők távozásáról szóló híreket órákkal korábban cáfolták. Amikor Szijjártó ismét a személyes biztonságáról kérdezte, Lavrov annyit mondott: „Teljesen. Több mint rendben.”

A beszélgetést a magyar külügyminiszter személyes segítségnyújtási ajánlata zárta, amire az orosz diplomácia vezetője nevetve válaszolt.

„Nincs szükségem semmire. Nincs semmi probléma. Köszönöm, hogy hívtál.”

A telefonhívásra abban az időszakban került sor, amikor a közösségi médiában olyan hírek terjedtek, hogy Putyin egyik elnöki gépe felszállt Moszkvából. Ezt a Kreml szóvivője később cáfolta, ahogy a miniszterelnök távozásáról szóló pletykákat is. A Wagner-lázadás még aznap este véget ért, miután Aljakszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével alku született. Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér és a Wagner-csoport több vezetője két hónappal később egy repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A V4 az egyik legnagyobb hatalom lesz” - Főképp erejével dicsekedett a Visegrádi Együttműködés a gödöllői találkozón
Magyar Péter miniszterelnök a gödöllői V4-csúcson egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonal tervét adta át partnereinek. Babis, Tusk és Fico is arról beszélt, hogy a blokk rendkívül erős lesz, ha együttműködik.


„The V4 is back” – ezzel a felkiáltással jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedden Gödöllőn, hogy a visegrádi országok együttműködése visszatért. A Tisza Párt választási győzelme óta tartott első V4-csúcson a kormányfő egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonalra vonatkozó tervet is átadott lengyel, cseh és szlovák kollégájának. A Grassalkovich-kastélyban tartott találkozón Donald Tusk, Andrej Babiš és Robert Fico is részt vett, a megbeszélésekről a Portfolio.hu tudósított.

A legfontosabb bejelentés szerint a magyar kormány célja, hogy a négy visegrádi fővárost összekötő gyorsvasút tervére már az év második felében esedékes szlovák elnökség idején megszerezzék az Európai Unió pénzügyi támogatását is.

A felek megállapodtak abban is, hogy visszatérve egy régi gyakorlathoz, az uniós csúcstalálkozók előtt egyeztetik álláspontjaikat, és igyekeznek minél több kérdésben egységesen fellépni.

A V4-ek elnökségét az év második felében adó Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico az együttműködés alapelvét így fogalmazta meg:

„Nagyon erősek voltunk, és ismét nagyon erősek akarunk lenni.”

Fico hozzátette, a közös munka érdekében kerülni fogják a vitás kérdéseket. „Nem teszünk az asztalra olyan témákat, amelyek elválasztanak minket” – mondta. A szlovák elnökség négy pillérre épül majd: az európai versenyképesség erősítésére, az EU bővítésére, a védelmi ipari együttműködésre, valamint az emberek közti kapcsolatok elmélyítésére.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy ha a V4-ek az őket összekötő ügyekre koncentrálnak, akkor Európa meg fogja hallani a hangjukat, és a szövetség útmutatásként szolgálhat más európai országok számára is.

„A V4 az egyik legnagyobb hatalom lesz” – vetítette előre Tusk.

Andrej Babiš cseh kormányfő szerint ez a négy ország Európa jövője, és kezdeményezte az ETS1-szabályozás felülvizsgálatát.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón kitért a lengyel-magyar viszonyra is, amely szavai szerint az előző kormányzás idején megromlott, de most felemelő érzés volt számára érezni a lengyel embereken, hogy újjáéled a két nép közötti történelmi szövetség.

A miniszterelnök szerint egy éven belül már egyértelműen látszódni fognak a V4-együttműködés érdemleges hatásai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk