HÍREK
A Rovatból

„Minden civilt meg kellett ölnünk” – orosz katonák hívásait hallgatták le és hozták nyilvánosságra

A felvételekből kiderül: azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak, és fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.


A New York Times több mint négyezer lehallgatott telefonhívás felvételét szerezte meg, amiken a Kijev elfoglalására indított, kudarcba fulladt orosz támadásban részt vevő katonák beszélgetéseit lehet hallani a háború kezdetén.

Orosz katonák a háború első heteiben rendszeresen telefonáltak haza, hogy elmondják rokonaiknak és barátaiknak, hogy mi zajlik valójában Ukrajnában. A lehallgatott hívásokat most nyilvánosságra hozták – számolt be róla az RTL.hu

A mobiltelefonos hívásokat Bucsa környékéről indították a katonák, 22 mobiltelefonról, amit többen is használtak, az orosz hadsereg szabályainak megsértésével. A hívásokat az ukrán hatóságok le tudták hallgatni, és rögzítették is azokat.

A Times közlése szerint majdnem két hónapon át vizsgálták a felvételeket. Ezekben a katonák brutális őszintéséggel beszélnek arról, milyen rosszul áll a Kijev elfoglalására indított akció, milyen nagy veszteségeket szenvedtek el. A beszélgetések tartalma megerősíti az akkor megjelent híreket, amelyek szerint az orosz katonák csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy Ukrajnába vezénylik őket. Úgy küldték őket harcolni, hogy nem volt megfelelő felszerelésük és ellátmányuk sem.

A hívásokban gyakorlatilag beismerik, hogy háborús bűnöket hajtottak végre civilek lemészárlásával. Arról is beszélnek, hogyan fosztogattak és loptak el mindent az ukrán házakból, amit csak mozdítani lehetett.

A katonák beszélgetéseiben az is elhangzott, hogy azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak. Vagyis fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.

Egy Szergej nevű katona az anyjának elmondta:

„Senki sem mondta, hogy háborúba fogunk menni. Egy nappal az indulás előtt szóltak.”

Egy Nyikita nevű katona közölte egyik barátjával, hogy „átvertek minket”, míg egy Alekszej nevű katona a barátnőjének elmondta:

„Fogalmam sem volt róla, hogy ez fog történni. Azt mondták, hogy kiképzésre megyünk. Ezek a rohadékok semmit sem mondanak nekünk”

Az is hamar kiderült a hívásokból, hogy az orosz csapatok nem tudják elfoglalni Kijevet, csak kisebb falvakat.

Egy Alekszandr nevű katona egyenesen kijelentette:

„Putyin bolond. El akarja foglalni Kijevet, de esélyünk sincs rá.”

A katonák hatalmas veszteségekről számoltak be az otthoniaknak, miközben az orosz propaganda azt állította, hogy alig veszítettek katonákat. Egy Nyikita nevű katona az anyjának elmondta, hogy „az ezred 60 százaléka meghalt”, míg egy Jevgenyij nevű katona a barátnőjével közölte, hogy „a kosztromai ezredemből senki sem maradt”.

Szergej az anyjának elmondta:

„Négyszáz ejtőernyős volt, de csak 38-an élték túl. Mert a parancsnokaink mészárszékre küldték a katonáinkat.”

Az oroszok visszavonulása után derült fény a mostanra már hírhedté vált bucsai mészárlásra. A terület visszafoglalása után több mint ezer holttestet találtak Bucsában és környékén, köztük sok olyan áldozatot, akiket megkötözött kézzel gyilkoltak meg. A hazatelefonáló katonák már akkor elmondták, hogy mi történt, amikor a terület az oroszok irányítása alatt állt.

Egy Szergej nevű katona a barátnőjének elmondta, azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg minden civilt, aki csak látnak, majd a holttesteket vigyék az erdőbe. Ezt azzal indokolták, hogy a civilek leleplezhetik, az oroszok hol táboroztak le.

Szergej az egyik telefonbeszélgetés alkalmával elmesélte a barátnőjének, hogyan vettek őrizetbe három férfit, akiket a csapatuk táborhelyének kijelölt épület előtt fogtak el.

„Őrizetbe vettük őket, levetkeztettük őket, és átnéztük a ruháikat. Aztán el kellett dönteni, hogy elengedjük-e őket. Ha megtesszük, elárulhatják a pozíciónkat. Szóval úgy döntöttünk, hogy lelőjük őket az erdőben.”

Az is kiderült a mobilhívásokból, hogy az orosz katonák fosztogatni kezdtek az elfoglalt területeken. A telefonhívásokban több katona is azt ígérte, hogy „trófeákat” visznek haza. Vagyis az ukrán házakból és lakásokból ellopott holmikat: televíziókat, szerszámokat, ruhákat, horgászfelszereléseket, húsdarálókat, porszívókat és persze pénzt.

Egy katona azzal hívta fel barátnőjét, hogy kezdjen el eladó lakásokat nézegetni.

„Szóval, bementünk ebbe a házba. Misával kinyitottunk egy páncélszekrényt. 5,2 millió (rubel) volt benne.”

Amikor a barátnője közölte vele, hogy tegye vissza, az Alekszandr nevű katona közölte vele:

„Nem vagyok hülye. Egy egész lakás van a zsebemben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk