„Milyen országban élünk, ahol ez megtörténhet?” – már fenyegető leveleket kapnak a tiszás listán szereplő emberek.

Piros, "RENDKÍVÜLI" feliratú sáv villogott kedden az Origo címlapján és minden cikkén, amely az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleményét közölte. A portál a hírt „Zelenszkij merényletet tervezett az oroszok ellen, segítsége is volt – ki nem találja, kicsoda” címmel közölte, és egy pillanatig sem vitatta a benne foglalt állításokat – írta a 444.hu.

A terv szerint a pilótáknak akár 3 millió dollárt is fizettek volna azért, hogy modern, orosz rakétákkal felszerelt repülőgépeikkel egy NATO-tagország területére repüljenek, ahol a gépeket lelőhették volna. Az FSZB szerint az akcióban a brit MI6 is segített az ukránoknak.

Más forrásokból kiderül, hogy az orosz titkosszolgálat az MI6 alatt a Bellingcat nevű, nyílt forrású oknyomozással foglalkozó szerkesztőséget érti, amelyet rendszeresen próbálnak titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádolni.

Az FSZB azt állítja, egy Szergej Lugovszki nevű ember próbálta beszervezni a pilótákat, azonban ilyen nevű személy nem dolgozik a Bellingcatnél. A Reuters hírügynökség szintén beszámolt az FSZB-állásról, de hangsúlyozta, hogy az abban foglaltakat nem lehetett független forrásból megerősíteni.

Az orosz állami hírügynökségek, a RIA Novosztyi és a TASS további részleteket is közöltek az állítólagos tervről. Eszerint a gépet a romániai Konstanca melletti NATO-bázis környékére kellett volna irányítani, és felmerült a pilóta „kiiktatásának” terve is, például mérgezéssel vagy altatással.

A Bellingcatet Oroszországban 2022 óta „nemkívánatos szervezetként” tartják nyilván, ami magyarázza, hogy az orosz állami médiában rendszeresen titkosszolgálati kötődésű szereplőként hivatkoznak rá.

A Reuters beszámolója szerint az FSZB azt állította, hogy az eltérített géppel a romániai Konstanca városában lévő NATO-légibázis felé kellett volna repülni, ahol a légvédelem lelőhette volna. Az orosz állami televízió üzenetekről készült képeket és felvételeket is bemutatott egy férfiról, aki szerintük az ukrán és a brit hírszerzésnek dolgozott. Állításuk szerint a pénz mellett állampolgárságot is felajánlottak a pilótának. A hírügynökség megjegyzi, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz beszámolót.

Botrányba fulladt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülése, amelyen a gyermekvédelem helyzetéről kellett volna tájékoztatást adnia Pintér Sándor belügyminiszternek. A tárcavezető azonban nem vett részt az ülésen, maga helyett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt küldte, a bizottság fideszes tagjai pedig távol maradtak.

A kormánypárti képviselők hiányában a testület nem volt határozatképes, így a napirendet sem tudták elfogadni.

Az ellenzéki képviselők mellett az ülésen megjelent Dobrev Klára EP-képviselő is, akit Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke hívott meg.

A hvg.hu tudósítása szerint Fülöp Attila a vendégeknek fenntartott széken ült, majd a határozatképtelenség megállapítása után azonnal az ajtó felé indult. Varga Zoltán és Dobrev Klára is próbálta maradásra bírni, amiből hangos szóváltás lett.

és a kormány tagjai a parlamenti vitanapon már rendelkezésre álltak. „Ismeri a házszabályt, pontosan tudja, hogy amit önök csinálnak, az cirkusz” – mondta Fülöp, majd megígérte, hogy az éves meghallgatáson Pintér Sándor meg fog jelenni, és elhagyta a termet.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint Fülöp Attila „egészen gyalázatos módon viselkedett”, mivel semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy akár egy informális ülésen válaszoljon a kérdésekre. Szabó elmondta, arról kérdezte volna az államtitkárt, hogy elégségesnek tartja-e a szociális ágazatban a 15 százalékos béremelést, és hogy a kormány valóban elkölti-e még idén a gyermekvédelemre ígért 17 milliárd forintot. Egy módosító javaslatból ugyanis az derült ki, hogy eddig hatmilliárdot költöttek el, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosítják.

Az ülésen jelen volt Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője is, aki annak idején ellenezte a Szőlő utcai javítóintézet élére kinevezett Juhász Péter Pál kinevezését. Molnár szerint nem meglepő, hogy az intézményben történt bűncselekményekről információval rendelkezők nem állnak ki a nyilvánosság elé, mert félnek a retorziótól.

Felidézte, hogy Juhász Péter Pált évekkel ezelőtt etikai vétség miatt bocsátották el a fóti intézményből egy feljelentés után, de nem sokkal később az etikai bizottság vezetőjének is megköszönték a munkáját.

Juhász Péter Pált és élettársát 2025 májusában vették őrizetbe emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával. Később hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították, a gyanú szerint több mint 56 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott az intézménynek. 2025 szeptemberében a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és egy soron kívüli nyomozócsoport folytatja az eljárást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy fogalmazott, „nem kizárható”, hogy az ügynek kiskorú sértettjei is vannak. Az ügyben több rendőrt is poligráfos vizsgálatnak vetettek alá, hogy kiderítsék, ki szivárogtatott információkat a nyomozásról. A Gyermekjogi Civil Koalíció korábban Pintér Sándorhoz fordult, a mulasztások feltárását és a felelősök elszámoltatását kérve.

A mostani bizottsági ülés előzménye, hogy 2025 októberében a Fidesz többsége leszavazta, hogy Dobrev Klára felszólalhasson a DK által kezdeményezett gyermekvédelmi vitanapon a parlamentben.

VIDEÓ: Az ülésről

A lehető legnagyobb körültekintéssel járt el a beteg gyógyítása és ápolása során az idegsebészeti osztály – ezt közölte a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja a szekszárdi főorvosnő halálával összefüggésben. Az intézmény szerint nem hibázott a szakszemélyzet, és hozzátették, hogy a betegek szabad mozgását a klinikai központ nem korlátozhatja.

Bár a Blikk korábban arról írt, hogy a kórházban belső vizsgálat indult annak tisztázására, hogy kinek az esetleges hibájából, hanyagságából hagyhatta el egy frissen műtött beteg a klinikát, az intézmény most azt közölte, hogy nem indult belső vizsgálat.

Dr. Kett Antónia gerincét műtötték, a beavatkozás után, pénteken hajnalban tűnt el az osztályról, másnap holtan találták meg őt egy, az Állomás utcai garázssor mögötti erdős területen. A holtan talált orvosnő lánya szerint a család súlyos mulasztásokat sejt a háttérben.

„Két órán keresztül rá sem néztek az édesanyánkra. Azt mondta, hogy nagyon nagy fájdalmai vannak és borzasztóan viselkednek vele” – nyilatkozta a 24.hu-nak.

Az RTL úgy tudja, hogy a doktornő a műtétet követően erős fájdalomcsillapítókat kapott, ezek miatt egy ideig bolyongott a kórház területén, de ez senkinek nem tűnt fel. A kórházi kamera hajnali 5 órakor rögzítette, ahogy a nő kisétál az épületből. Valószínűleg elesett, mert felszakadtak a sebei, ezután ment ki az utcára. A dolgozók csak az eltűnése után két órával vették észre, hogy a beteg nincs a kórházban. Innentől csaknem 30 órán keresztül nem tudott róla senki semmit.

A Szegedi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit.

- írta Tordai Bence a közösségi oldalán.

Beszámolója szerint:

Az országgyűlési képviselő egy mankós képet osztott meg magáról, amelyhez azt is megírta: az ügy érdekében költségvetési módosító indítványt nyújtott be, és petíciót is indított.

Megírta, hogy a János kórház Észak-budai centrumkórházként mintegy 700 ezer ember baleseti sebészeti ellátásáért felelne. Ő maga a tapasztalatait a kórház kiemelten kezelt részlegén szerezte, amit tavaly újítottak fel sokmilliárd forintból.

Tordai felidézte Takács Péter államtitkár korábbi szavait, aki a felújításkor arról beszélt, „a centrumban nem csupán építészeti beruházás történt, hanem átfogó ellátásszervezési fejlesztés is. Mindez lehetőséget teremtett a traumatológiai-sürgősségi betegutak újragondolására és a betegforgalom hatékonyságának növelésére.”

Az ellenzéki politikus azt is hangsúlyozta, hogy „az ott dolgozó orvosokat és szakdolgozókat maximális elismerés illeti, hogy ilyen túlterheltség mellett, ilyen rossz körülmények között is állják a sarat, és emberileg is, szakmailag is igyekeznek a legjobbat adni.” De hiába a hősies helytállás, ezt így nem lehet folytatni - tette hozzá.

Tordai állítása szerint az elmúlt öt évben a kórház több osztályán összesen legalább 56 alkalommal kellett ideiglenes leállásokat elrendelni kritikus műszaki állapotok vagy szakemberhiány miatt. „Új János kórházra van szükség, stabilan és jól működő, színvonalas közegészségügyi ellátásra Buda és agglomerációjának lakosai számára!” – írta a bejegyzésében.

A Budai Traumatológiai Centrumot 2024. szeptember 18-án adták át. A beruházás során megújultak az ambulanciák, a sokktalanító, a vizsgálók és a várók, valamint új intenzív részleget és egységes diagnosztikai blokkot hoztak létre. A kórház saját tájékoztatása szerint a traumatológiai osztályra évente közel 11 ezer beteget szállítanak a mentők.

Tordai Bence által megosztott petíció ITT érhető el.

Forrás: 24.hu