ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Miért nem képesek a legtöbben követni az álmaikat?

Az emberi életnek van egy furcsa paradoxona: túl hosszú ahhoz, hogy észrevegyük, mennyire rövid. Halogatunk, beleragadunk méltatlan kapcsolatokba és élethelyzetekbe, várjuk a megfelelő pillanatot, aztán hirtelen azt vesszük észre, hogy el is röppent az élet.


A Használd fel! blog szerzője azt mondja: nem létezik olyan tapasztalat - legyen az pozitív vagy negatív -, amit ne tudnál felhasználni életed jobbá tételére, céljaid elérésére, önmagad valódi kifejezésére.

Ehhez találsz inspirációt és a személyes tapasztalataira épített tanácsokat ezen az oldalon. Pontosan tudja, hogy milyen igazán mélyen lenni, és azt is, hogy hogyan lehet felállni onnan. Mert mindig fel lehet állni. És miután ezt megtetted, már soha többé nem fogsz hinni a lehetetlenben!

Nézz körül egy picit magad körül: hányan élnek olyan életet, amiben boldognak és szabadnak érzik magukat? Hányan kelnek fel mosolyogva hétfő reggel, hány ember szemében látod a belső tüzet, hányan lelkesednek azért, amit csinálnak, hányan valósítják meg az álmaikat? Találsz egyáltalán ilyen embert a környezetedben? És most nézz magadba is néhány pillanatra:

Te olyan életet élsz, amilyenre belül mélyen igazán vágysz?

Nem az egyes motivációs trénerek és önjelölt boldogságszakértők által előszeretettel harsogott "minden heppi, nincs is okod soha a szomorúságra" típusú álbölcseletekről beszélek, hanem arról, hogy a jelenlegi életedre, annak minden boldog pillanatára, nehézségére és lehetőségére határozott igent tudsz-e mondani, vagy valami egészen másra vágysz.

Az emberek jelentős része nagyon másra vágyik. Nagyon nincs a helyén, mégsem változtat rajta. Miért? Miért csak viccelődnek azon, hogy hol lennének inkább helyette? Miért nem ott vannak, vagy miért nem arra haladnak? Miért nézik irigykedő gyűlölettel azt, aki a saját útját járja? Miért maradnak ott, ahol nagyon nem akarnak lenni? Olyan párkapcsolatban, olyan munkahelyen, olyan lakhelyen, olyan élethelyzetben. Miért nem változtatnak annyian az életükön?

Súlyos áldozat

A magyarázat egyáltalán nem bonyolult, mégsem ismerik fel sokan. Azért ragadunk bele a szarba, mert hajlamosak vagyunk a pillanatnyi kényelmünkért feláldozni a hosszútávú boldogságunkat. Igen, kényelmes – még ha büdös is, még ha fáj is sokszor, még ha folyamatos frusztrációt is okoz. De kényelmes. Mert ez a fájdalom, ez az élethelyzet biztos, ami viszont jön – vagy jöhetne –, az bizonytalan, és éppen ezért baromi félelmetes. Mert mi van, ha még ennél is rosszabb lesz?

De aki így gondolkodik, az valójában egy hamis biztonságérzetben ringatja magát: azt hiszi, hogy ha nem változtat semmit, akkor nem lehet rosszabb. Pedig többnyire folyamatosan rosszabb lesz. Az élet nem sík terep, hanem időnként lankás, néha pedig nagyon meredek emelkedő. Aki nem mozdul felfelé, az lefelé csúszik.

Emlékezz csak vissza arra, amikor legutóbb beleragadtál egy számodra nem megfelelő élethelyzetbe.

Jobb lett idővel, vagy egyre rosszabb? Na ugye. Ahogy telt az idő, csak egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedtél a trágyában, míg a végén már úgy érezted, belefulladsz.

Bármilyen furcsa, bizonyos szempontból még az evolúció is támogatja ezt az emberi töketlenséget. Evolúciós szempontból ugyanis mindennek előnye van, ami jó érzést ad, biztonságot jelent (még akkor is, ha ez a biztonság valójában csak illúzió), és nem ismeretlen. Mert az ismeretlenhez vagy vonzódnunk, vagy félünk tőle, de ritkán vagyunk közömbösek iránta.

hasznaldfel3

Az evolúció mellett a nevelésnek is komoly szerepe van a leragadásban. Az oktatási rendszerünk ugyanis nem kiteljesedésre, hanem megfelelésre kondicionálja a gyerekeket, és sok szülő is így tesz. Maradj a seggeden, ismételd, amit hallottál, és véletlenül se legyenek saját gondolataid, saját vágyaid, saját utad. Kövesd a csordát, haladj a kitaposott úton.

Akit nem tanítanak meg a saját életéért felelősséget vállalni, tudatosan a céljaiért küzdeni, és leszarni azokat, akik próbálják őt visszahúzni, az egész életében csak sodródik. Ez pedig kihat a boldogságára, az emberi kapcsolataira, és mindenre, amit az az idő alatt művel itt a Földön, amíg le nem jár az ideje. A felelősségvállalás hiánya sodródáshoz vezet, sodródni pedig többnyire csak lefelé lehet. Persze időnként vihet felfelé az áramlat egy kis ideig, de utána tudod, mi következik.

Így kerülnek az emberek közé hidak helyett falak, és így temetik el sokan élve önmagukat. Így válik a biztos szar vonzóbbá a bizonytalan jónál, és így lesz annyi emberből áldozat, aki csak másokra mutogat. "Visz az ár, rosszak a körülményeim, szerencsétlen vagyok, nem megfelelő emberekkel vagyok körülvéve, és különben is, az egész világ ellenem van."

hasznaldfel2

Ha mindig mástól várjuk a megoldást saját életünk nehézségeire, az elég kényelmes, ámbár nem túl hatékony stratégia. Mások ugyanis vagy szintén ezt teszik, vagy haladnak a saját céljaik felé, és ez utóbbiak vagy megtapossák az önjelölt áldozatokat, vagy ha jó szándékkal segíteni akarnak nekik, akkor sincsen annyi energiájuk és idejük, hogy egy helyett két életet éljenek. Ráadásul ha megpróbálnák, akkor sem sikerülne, hiszen mindannyian különbözőek vagyunk.

A végleges döntés mítosza

Van még valami, ami sokakat megijeszt. Mi van akkor, ha a döntésük végleges? Mi van, ha rosszul döntenek, és végleg a mélybe süllyednek? Még belegondolni is félelmetes, ezért a legtöbben inkább halogatnak, hogy elkerüljék a végleges rossz döntésüket. Ebben csak két tévedés van: a "végleges" és a "rossz" fogalma.

Döntéseink ugyanis a legritkább esetben jelentenek véglegességet. A házasság felbontható. A másik ember megcsalható, hiszen ennek a szereteten kívül „csak” erkölcsi gátja van, de sokan süllyednek olyan érzelmi és erkölcsi mélységbe, hogy ez a gát számukra megszűnik.

Az álmok eltemethetők, de újra is éleszthetők.

Az ígéretek értéktelenek, ha nem követik őket tettek. Barát válhat ellenséggé, ellenség pedig baráttá. Egy lelki sérülés betegséget eredményez, de a tudat alatti döntést felülírva az egészség tudatosan visszaszerezhető. Ezek mind-mind határozott döntések után hozott újabb határozott döntések, amelyek az előzőt felülírva egészen más irányba visznek.

Egy párkapcsolat sem egyetlen döntésről szól, amikor két ember először lefekszik egymással, vagy amikor kimondják egymásnak az igent. Fontos pillanatok ezek, de közel sem meghatározóak. Nem ezek a döntések számítanak igazán, hanem azok, amelyeket két ember egymás felé minden egyes nap meghoz. Azok a döntések, amelyek tettek formájában azt közvetítik: igen, téged akarlak, és igazi társad vagyok. Ezek a mindennapos döntések nélkül nem sokat ér egy kapcsolat.

hasznaldfel4

A személyes céljainkkal is ugyanez a helyzet. Nem egy-egy nagy dobás, hanem a mindennapi szokásaink határozzák meg azt, hogy hosszú távon sikeresek leszünk-e vagy sem. Az, hogy minden egyes nap meghozzuk-e a döntést, hogy haladunk előre. Mert minél többször megtesszük ezt, annál inkább válik az eleinte tudatos döntés a tudatalattinkba beépülő, automatikusan végrehajtott szokássá. Az eleinte rettegett változás pedig egyre könnyebbé, aztán természetessé.

Ami pedig a rossz döntést illeti: ezzel is sokan becsapják magukat. Nincsen jó döntés vagy rossz döntés, csak döntés van. A jó és a rossz relatív fogalmak: ami neked jó, az másnak rossz lehet, és ez még önmagad különböző életszakaszaira is igaz. Ami neked most jó, az lehet, hogy később rossz lesz, amit pedig rossznak érzel, abból jót is kihozhatsz.

Nyilván egyikünk sem akar a jelenlegi helyzeténél rosszabbat, ezért próbálják sokan addig húzni az időt, amíg csak lehet. De valamit jó, ha tudsz: a nem döntés is döntés.

A halogatásoddal is egy döntést hoztál, mégpedig azt, hogy fenntartod a jelenlegi állapotodat.

Ha ez számodra jó, akkor jó döntés volt a döntés halogatása. Ha viszont nem jó, akkor lehet, hogy érdemes más döntést hoznod. Tudatos döntést.

Mert egy idő után mindannyian elfáradunk. A sok vívódás, a sok agyalás, a sok "mi lett volna, ha" kimeríti érzelmi és döntési kapacitásunkat. Ez történik kicsiben a szupermarketekben is: mire a pénztárhoz érsz, már belefáradtál a sok keresésbe és a rengeteg döntésbe, amit vásárlásod ideje alatt meg kellett hoznod.

Ezt hívják döntési fáradtságnak, és ezért helyezik a pénztárak közelébe a csokikat és egyéb apróságokat. Hogy fáradtan, a gyereked vagy a saját hívó szavadnak engedelmeskedve még bedobj valami kis "jutalmat" a kosaradba. Hogy költs még valamit akkor is, amikor már nem akarsz költeni. Egyszerű pszichológia.

hasznaldfel1

Életünk komolyabb kérdéseiben is könnyen eljutunk erre a pontra, ha sokáig benne ragadunk egy olyan élethelyzetben, ami folyamatosan terhel minket. Ezért nem használ semmit a halogatás, csak újabb károkat okoz. Ha az egész életedet a barlangodban elbújva éled le, mert félsz kilépni a "veszélyes" világba, félsz az álmaidat követve elindulni, akkor fájdalmasan egysíkú életre számíthatsz. Akkor egy olyan tolvaj vagy, aki önmagát rabolja ki. Elrabolod magadtól a lehetőséget, hogy megvalósítsd az álmaidat, a lehetőséget, hogy boldogan kelj fel és úgy is feküdj le, a lehetőséget, hogy büszke legyél magadra. A lehetőséget, hogy élj, ne csak létezz!

Kétféle kiút van

Odáig szinte mindenki eljut – méghozzá általában viszonylag hamar –, hogy a helyzet, amiben van, az szar. Persze ezt könnyű észrevenni, mert büdös is és fáj is, a szervezetünk pedig egy idő után besokall. Azonban Dr. Bubó bölcs szavait idézve: "Aki nyavalyog, de nem változtat, annak még nem fáj eléggé." Tényleg ilyenek vagyunk, és innentől kezdve maga az áldozatszerep is értelmetlené válik, hiszen ha valakinek valami igazán fontos, akkor tesz érte. Lehet, hogy nem megy azonnal, lehet, hogy csak nagyon kevésre képes jelenleg, de azt megteszi.

És megteszi minden egyes nap, amíg jobb nem lesz.

Ez az egyik lehetséges kiút. A bölcsebb megoldás. A következetes, apró lépések útja, az új szokások beépítése az életünkbe, mindennap kilépve egy kicsit a komfortzónánkból, kitartóan haladva egy olyan élet felé, amilyenre szívünk mélyén vágyunk. Kevesen választják ezt az utat, mert nincsenek rákényszerítve, és mert az emberek többsége meg sem tanulta gyermekkorában, hogy így is lehet élni – és nemcsak lehet, hanem érdemes is.

A másik út ennél drasztikusabb: arra általában egy tragédia terel rá minket. Mint engem egy stroke, mást egy rák vagy egy szívprobléma, megint mást egy szerettének az elvesztése. Amikor túl merevvé válunk a változással szemben, akkor általában az élet egyre keményebb leckék formájában figyelmeztet. És ha a kisebb jelzéseket nem vesszük figyelembe, akkor szokott bekövetkezni egy olyan tragédia, amelynek hatására vagy összetörik valaki végleg, vagy újra elkezd építkezni a romba dőlt életének még megmaradt alapjaira.

hasznaldfel5

Akár a bölcsebb, akár a tragikusabb úton járnak, nagyon tisztelem azokat az embereket, akik bele mernek nézni a tükörbe, és képesek a saját kezükbe venni az életük irányítását. Ehhez egyrészt nagy bátorságra van szükség, másrészt az ego elengedésére. Mert szembenézni önmagunkkal, és kitakarítani a fejünkből a szemetet – a berögződött téves hitrendszerünket, a mások által okozott lelki sérüléseket, a mélyen gyökerező félelmeinket – az egyik legnehezebb feladat, amivel életünk során találkozhatunk. De egyúttal az egyik legszebb és legfontosabb is.

Persze sok olyan ember is van, akinek egy egész élet minden tapasztalata és egyre erősebb jelzése is kevés ahhoz, hogy változtasson.

Inkább végigszenvedi az útját, sodródása közben ide-oda csapódva,

és a halálos ágyán egy utolsó keserű sóhajjal viszi magával az álmait a sírjába. De ez az ő útja. Az ő döntése – ami immár végleges.

Ha ennél többre vágysz, akkor mindig, amikor úgy érzed, hogy elakadtál, érdemes feltenned magadnak a kérdést: Mit tehetek most azért, hogy jobb legyen? A kulcs a cselekvés és a jelen pillanat. De mi van, ha már késő változtatnod – ettől félsz, ugye? Ezt könnyen kideríthetjük: csak tedd a szívedre a kezed. Dobog? Akkor élsz. Akkor még nem késő, hogy azzá válj, aki lenni akarsz.

Ha neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Csapatépítés stílusosan – öt különleges hely, ahol a közös élmény valóban összekovácsol
A csapatépítés akkor sikeres igazán, ha nemcsak hasznos, hanem szórakoztató is. Öt inspiráló helyszínt mutatunk, ahol a közös élmény és a jó hangulat garantált.


A jó csapatépítés nemcsak arról szól, hogy kiszakadjatok az irodából egy napra, hanem arról is, hogy együtt éljetek át valami újat. Egy jól szervezett közös program nemcsak erősíti az összetartozást, hanem segít abban is, hogy a kollégák kicsit más oldalról is megismerjék egymást. Ráadásul mindezt sokkal könnyebb megvalósítani, ha a helyszín önmagában is inspiráló és különleges kikapcsolódást biztosít számotokra.

A Fakanál Étterem például a magyar konyha világába repít, ahol a kolbásztöltés és a pálinkaházasítás egyszerre szórakoztató és közösségépítő program. A Hazai Provence Kapolcson egy nyugodt, vidéki környezetet kínál, ahol a természet és a jó ízek adják a csapatfeltöltődés alapját. A Spoon The Boat a Duna hullámain ringatja a csapatot, miközben a város fényei körülölelik a hangulatos fedélzetet. A Bohém Rendezvényhelyszín elegáns, de laza tereivel minden típusú eseményhez jól illik – a workshopoktól a családi napokig. És ott a Symbol Budapest, ahol az olaszos hangulat és a közös pizzakészítés gondoskodik arról, hogy a munka után is együtt lehessen nevetni.

Ha tehát idén olyan csapatépítőt szerveznél, ami tényleg megmarad az emlékekben, az alábbi öt helyszín biztosan segít abban, hogy a közös napból igazi élmény legyen – ízekkel, nevetéssel és egy kis extra inspirációval fűszerezve.

Fakanál Étterem – csapatépítés a gasztronómia jegyében

Kevés hely testesíti meg annyira a magyar konyha otthonos hangulatát, mint a Fakanál Étterem. A budapesti Nagyvásárcsarnok galériáján, a nyüzsgő piac fölött bújik meg ez a különleges hely, ahol a magyar ízek, a vendégszeretet és az élő cigányzene együtt idézik meg a hagyományos vendéglátás világát. Itt nemcsak az ízeket élvezhetjük, hanem azt a hangulatot is, amit a magyar konyha évszázadok óta őriz: a közösség, a nevetés és a vendégszeretet varázsát.

Nem véletlen tehát, hogy a Fakanálban a gasztronómia nemcsak a tányéron, hanem a programban is főszerepet kap.

két különleges csapatépítő programmal várják a vendégeket, amelyek tökéletesek akár évzáró céges karácsonyozáshoz is.

A kolbásztöltő élményprogram igazi közös móka: vidám, interaktív főzés, ahol a csapat tagjai egy pálinkás koccintással indítják az estét, majd kötényt húzva együtt vágnak, darálnak és fűszereznek. A hangulat oldott, a nevetés garantált, a barátságos versengés pedig még szórakoztatóbbá teszi az egészet. A program végén gasztrokvíz, közös vacsora és egy kis díjkiosztó zárja az estét – pont, mint egy jó hangulatú falusi lakoma újragondolva.

Akik inkább az italok világában kalandoznának, azoknak ott a pálinkaházasító program, ahol a csapat tagjai saját ízvilágú szilvapálinkát keverhetnek ki, amit palackozhatnak és címkézhetnek is. A kóstolás közben a résztvevők megismerik a párlatkészítés fortélyait, majd mindenki hazaviheti saját italát – emlékként egy ízekben és nevetésben gazdag estéről.

A Fakanál Étterem azoknak a cégeknek ideális helyszín, akik valami igazán magyaros, szívből jövő csapatélményre vágynak – jó ízekkel, jó hangulattal és egy kis fűszerrel.

Symbol Budapest – csapatépítés olaszos hangulatban

A Symbol Budapest régóta az egyik legnépszerűbb rendezvényhelyszín a fővárosban – és nem véletlenül. Itt minden adott ahhoz, hogy a csapatépítés egyszerre legyen lazán szórakoztató és profi módon megszervezett. A patinás, mégis modern épület több különböző stílusú és méretű teremmel várja a cégeket, így akár workshopról, konferenciáról vagy egy jó hangulatú buliról legyen szó, náluk mindenhez megtalálható a tökéletes tér.

Az üvegtetős központi terem különösen hangulatos: a természetes fény és a mediterrán stílus együtt olyan atmoszférát teremt, ami inspirál és feltölt. A rugalmasan alakítható terek, a modern technikai háttér és a figyelmes szervezőcsapat mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nap gördülékenyen teljen – nektek csak annyi a dolgotok, hogy jól érezzétek magatokat.

Ha pedig szeretnétek, hogy a csapatépítés ne csak a beszélgetésekről, hanem a közös alkotásról is szóljon, a Symbol egyik legjobb programját semmiképp se hagyjátok ki: az élmény-pizzakészítést!

Itt belekóstolhattok a pizzakészítés művészetébe – a tészta begyúrásától kezdve az ízletes feltétek összeállításáig. A saját készítésű pizzák fatüzeléses kemencében sülnek tökéletesre, a ház pizzaszakácsának segítségével, és pár perc múlva már ott is gőzölögnek az asztalotokon. A program közben garantált a jó hangulat, a csapat együtt dolgozik, nevet, és végül együtt élvezi a közösen készített finomságokat is. A program hangulatába betekintést ad ez a rövid videó is, kattints ide!

November 5-én bárki kipróbálhatja ezt a programot a Symbol Pizzakészítő Workshopon, ahol nemcsak baráti társaságok és céges csapatok, hanem egyéni jelentkezők is részt vehetnek. Egy garantáltan vidám, olaszos hangulatú este, tele ízekkel, nevetéssel és kreativitással! A program részleteit és a jegyeket ide kattintva találod.

A Symbol konyhája gasztronómiai téren is erős: az olaszos és mediterrán ízeket harmonikusan ötvözi a klasszikus magyar konyha elemeivel, így minden eseményhez kérhető egyedi, az alkalomhoz illő menüsor. Igény szerintsaját cukrászuk egyedi desszertjei, valamint prémium italválaszték és látványos koktélbár is rendelhető, amelyek tökéletes lezárásai lehetnek egy jól sikerült napnak.

Legyen szó kisebb csoportról vagy nagyobb céges eseményről, itt minden adott ahhoz, hogy a közös napból igazi élmény szülessen – stílussal, jókedvvel és olaszos lendülettel. Ajánlatkérésért és részletes információért érdemes felkeresni a Symbol weboldalát.

Hazai Provence – provence-i nyugalom és feltöltődés Kapolcson

A Balaton-felvidék egyik legszebb pontján, Kapolcs szívében található a Hazai Provence, ahol a természet közelsége és a vidéki nyugalom pillanatok alatt lelassítja az embert. A minden évszakban virágzó bájos kert, a környező táj csendje és a mediterrán hangulatú udvar olyan légkört teremtenek, ahol a csapat tagjai könnyen kiszakadhatnak a mindennapi ritmusból, és valóban egymásra hangolódhatnak.

A vendégház tizenegy kifinomult provence-i stílusban berendezett szobával és barátságos étteremmel várja vendégeit, ahol a pihenés, a közös időtöltés és a gasztronómia élvezete együtt adja vissza a Hazai Provence élményt. A wellnessrészlegben finn- és infraszauna, valamint jacuzzi segíti a feltöltődést, így a napot akár egy nyugodt, beszélgetős est zárhatja. A szálláshely zártkörűen is bérelhető, ami különösen vonzóvá teszi kisebb csapatépítésekhez, tréningekhez vagy vezetői elvonulásokhoz – így tényleg semmi nem zavarja meg a közös gondolkodást vagy a pihenést.

A Hazai Provence összesen 26 fő számára kínál kényelmes elhelyezést, és igény esetén egyedi igényeknek megfelelő programokat is szervez, például borkóstolót, kreatív aktivitásokat vagy környékbeli kirándulásokat, hogy a csapat közösen élhesse meg az élményt.

A vendégházhoz tartozó 84 Bisztró ideális helyszín egy hangulatos közös vacsorához vagy egy kötetlen esti beszélgetéshez. Az étterem helyi termelők friss alapanyagaiból dolgozik, az étlap pedig mindig az évszakok ízeihez igazodik, így minden alkalommal más, de ugyanolyan finom élményt kínál.

A környék pedig önmagában is remek terep a közös kalandokra: hangulatos falvak, dombok, bicikliutak és a Balaton közelsége teszik tartalmassá az itt töltött napokat. De ha a csapat inkább a csendes pihenést választaná, úgy azt is megtapasztalhatják, hogy milyen jó csak jelen lenni – telefon nélkül, határidők nélkül, egymás társaságában.

A Hazai Provence azoknak a csapatoknak ideális választás, akik a közös élményben, a nyugodt beszélgetésekben és a természet feltöltő erejében hisznek. Itt nemcsak a munka, hanem az együttlét is új értelmet nyer.

Spoon The Boat – csapatépítés a Dunán, budapesti panorámával

Ha a következő csapatépítőt különleges környezetben tartanátok, a Spoon The Boat remek választás. A Vigadó térnél horgonyzó hajó egyszerre kínál városi pezsgést és dunai nyugalmat – miközben a Lánchíd, a Budai Vár és a kivilágított rakpart panorámája gondoskodik róla, hogy senki ne felejtse el egyhamar az itt töltött közös időt.

A Spoon nemcsak egy étterem, hanem egy igazi élményhelyszín, ahol a munka és a kikapcsolódás könnyen megfér egymás mellett. Legyen szó workshopról, tréningről, csapatmegbeszélésről vagy akár egy felszabadult közös esti buliról – náluk bármilyen program megvalósítható, és minden adott ahhoz, hogy jól érezzétek magatokat.

Ha egy teljes napos közös programban gondolkodtok, érdemes kipróbálni a helyszín Work & Play Workshop csomagját, amit kifejezetten csapatoknak találtak ki.

Délelőtt jöhet a közös ötletelés és tervezés, délután pedig a lazább, játékos programok – óriás Jenga, Marokkó, Malom vagy Scrabble –, ahol garantált a nevetés és a jókedv. Ahogy telik a nap, a hajó hangulata is átalakul: a naplementében a fedélzetből igazi közösségi tér lesz, ahol jól esik egy közös vacsora vagy akár egy kisebb buli is, miközben a város fényei megcsillannak a Duna vizén.

A Spoon konyhája a magyar és a nemzetközi ízeket hozza össze modern, könnyed stílusban – pont annyira elegánsan, hogy különleges legyen, de épp elég otthonosan ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát. Az étlapon szezonális alapanyagokból készült fogások, friss desszertek és különleges koktélok sorakoznak, amelyek tökéletesen illenek egy közös nap lezárásához.

Aki itt tart csapatépítőt, nemcsak kiszakad az irodai környezetből, hanem új szemszögből is felfedezheti Budapestet – a Duna felett, a város fényei alatt, egy olyan helyen, ahol igazán jó együtt lenni, és ahol könnyű szerelembe esni Budapesttel.

Bohém Rendezvényhelyszín – ahol minden generáció jól érezheti magát

Ha olyan helyet kerestek, ahol a csapatépítés nemcsak hasznos, hanem igazán élvezetes is, a Bohém Rendezvényhelyszín remek választás. A Müpa épületében található tér különleges hangulatot áraszt: elegáns, de nem merev, modern, mégis barátságos. Itt könnyű elengedni a mindennapi rohanást, és egyszerűen csak jól érezni magatokat a közös programok során.

A Bohém sokoldalúsága az egyik legnagyobb előnye – legyen szó kisebb workshopról, tréningről, családi napról vagy évzáró buliról, minden eseményhez könnyen igazítható.

A tágas, rugalmasan berendezhető tér és a kötetlen, jókedvű légkör garantálja, hogy a csapat tagjai gyorsan egymásra hangolódjanak, és felszabadultan töltsék a náluk töltött időt együtt.

A gasztronómia itt külön figyelmet kap: a helyszín saját, jól felszerelt konyhával rendelkezik, a séf pedig mindent frissen, helyben készít. A menü teljesen személyre szabható – lehet klasszikus magyaros vagy modern nemzetközi vonal, a catering és az italkínálat pedig minden igényt kielégít. A figyelmes kiszolgálás és a házias ízek még tovább fokozzák a jó hangulatot.

A hangulatvilágítás, a modern technikai háttér és a profi hangosítás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az esemény zökkenőmentesen menjen.

Ráadásul a helyszín könnyen megközelíthető, a parkolás pedig biztosított, így senkinek sem kell a logisztikán stresszelnie. A Bohém Rendezvényhelyszín tökéletes választás azoknak a csapatoknak, akik szeretnék ötvözni a laza hangulatot a profi szervezéssel, és hisznek abban, hogy a legjobb csapatépítők titka mindig a közös élményekben rejlik.

Akár egy közös főzésről, egy dunai hajóútról vagy egy vidéki elvonulásról van szó, a jó csapatépítő nemcsak program, hanem élmény, ami összehozza az embereket. És ha a helyszín is különleges, abból nemcsak egy nap lesz – hanem egy történet, amit még sokáig jó lesz újra felidézni. Szóval nincs más hátra: válasszátok ki a nektek legszimpatikusabb helyet, szervezzétek meg a csapatépítőt, és érezzétek jól magatokat – mert a közös élményekből mindig a legjobb ötletek születnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk