HÍREK
A Rovatból

Miért halt meg Közép-Amerikában az őslakók 80 százaléka?

Ki okozta az aztékok pusztulását a középkorban?


Ma is elterjedt elmélet, hogy az európaiak a felelősek általánosságban az amerikai kontinens őslakóinak tömeges haláláért. Sokszor boncolgatták már, mi vagy ki okozta az aztékok közt pusztító járványt.

A 21. században a kutatók a vizsgálataik alapján új elméleteket állítottak fel arra, hogy mi történhetett a régmúltban.

Egykor a mai Mexikó területén virágzó kultúrát hoztak létre az aztékok. Ez volt az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációja a 14-15. században. Nagyvárosokat építettek, vízvezetékeket használtak, a korban fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, és birodalmuk 20-30 milliós volt.

Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy mocsaras területen, szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át. A Birodalom hanyatlása nem sokkal azután kezdődött, hogy Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst. Az európaiak ugyanis különféle, a földrészen addig ismeretlen betegségeket hurcoltak be az ezekkel szemben védtelen őslakosok közé.

II. Montezuma uralkodása alatt, 1519-ben érkeztek a spanyol hódítók a területre. És 50 év múlva az egykori azték birodalom lakóinak már csak 20 százaléka élt.

Sokáig azt hitték, a himlő végzett velük.

A mai kor kutatói, amikor azt próbálták kideríteni, pontosan mitől haltak meg tömegesen az őslakók, a vizsgálataik során először kizárták az éhínség és tömeges éhhalál lehetőségét a jelek alapján, valamint azt is, hogy katonai akciók és mészárlásuk állt volna a háttérben. A maradványok vizsgálatakor megállapították, hogy a halottak között sok, látszólag erős és megfelelő állapotú fiatal volt.

1570-ben egy spanyol orvos az őslakosokon végzett boncolások alapján azt írta le, sok holttesten üszkösödést észlelt az ajkakon, és azt látta, hogy az áldozatok füléből és testnyílásaiból vér szivárgott. Mivel az orvos nem adott nevet a betegségnek, valószínűleg nem ismerte, így azt feltételezik, hogy ez egy új, pusztító, belső vérzést okozó vírus alakulhatott ki, hasonló az afrikai Ebolához.

Az aztékok a feljegyzéseikben cocoliztli néven említették a kórt, ami nagy dögvészt jelent.

A NatGeo annak idején az egyik műsorában a titokzatos járvány nyomába eredt. A megszólaltatott tudósok segítségével kiderült, hogy 1545-ben tört ki az első járvány, és 1570 körül a második. Az 1545-ös és a későbbi járványnál is egy aszályos időszakot rendkívül csapadékos év váltott. Hasonló játszódott le 1993-van az Egyesült Államokban, a rágcsálók a csapadékos évben elszaporodtak, és a hantavírus, melyet hordoztak, 52 ember halálát okozta.

A kutatók úgy vélik, az aztékok tragédiájában is közrejátszhatott a fertőzött rágcsálók elszaporodása, majd a velük való véletlen érintkezés során a gyilkos vírus, illetve vírusmutáció tömegjárványt okozott. A pusztítás mértékéből és üteméből arra is következtettek, hogy egy második mutáció is történt, ami miatt a vírus egyik emberről a másikra terjedt át.

A járvány mérete és súlyossága a XIV. századi, 25 millió áldozatot követelő európai pestisjárványhoz volt hasonló.

Arra, hogy mi is lehetett pontosan a cocoliztli, más elméletek is születtek.

2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött.

2017-ben a Nature magazinban jelent meg egy cikk arról, hogy Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genomját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén

a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálta.

Ma ez a baktérium hastífuszt és tífuszhoz hasonló betegségeket okoz, amely a betegek 10-15 százalékánál halálos kimenetelű lehet.

Az aztékok között terjedő járványért az utóbbi elmélet szerint részben a korabeli, spanyol uralmat követő hanyatlás miatt kialakult rosszabb higiénés feltételek a felelősek. És azt valószínűsíti, hogy az európaiak hurcolták be a vírust az amerikai kontinensre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán: A következő 60 napban a kampányt három ember viszi: jómagam, Lázár János és Szijjártó Péter
A miniszterelnök kedden egy szentendrei fórumon erősítette meg a szűk, háromfős kampánystábot. A felállás már novemberben körvonalazódott, amikor Lázár János a Fidesz „három oszlopáról” nyilatkozott.


Orbán Viktor megerősítette, amit Lázár János már novemberben jelzett: Szijjártó Péterrel kiegészülve ők hárman viszik majd a Fidesz választási kampányát a következő időszakban.

„Egyedül nekem se megy. A következő 60 napban a kampányt három ember viszi: jómagam, Lázár János és Szijjártó Péter. Ezzel a hármassal megyünk. Tehát nem one man show-ban”

– mondta Orbán Viktor abban a videóban, amelyet Lázár János „A három muskétás” címmel osztott meg a Facebookon.

A felvétel Orbán és Lázár egy újabb villámlátogatásán készült, amelynek célja a miniszter szerint a mozgósítás. Ezúttal Vitályos Esztert támogatva Szentendrén jelentek meg, a fórumon természetesen a miniszterelnök is felszólalt. Lázár egy másik videójához azt írta: „A Boss szövege megunhatatlan!”

A miniszter már novemberben arról beszélt, hogy a kormányfő által említett hármas vezeti majd a kampányt: „A Fidesz választási kampányát három oszlop tartja majd: Orbán Viktor, Szijjártó Péter és jómagam” – mondta akkor.

Az építési és közlekedési miniszter nemrég egy Lázárinfóján tett, romákat sértő kijelentés miatt került össztűz alá, a külügyminiszter pedig a héten váltak a hírek főszereplőjévé a gödi Samsung-gyár új botránya kapcsán. Eközben úgy tűnik, a Fidesz lejárató kampányra készülhet a TISZA Párt ellen, legalábbis Magyar Péter, a TISZA elnöke szerint – erről itt írtunk bővebben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Minden módon próbálták megakadályozni, hogy a gödi gyár botrányáról kérdezzék Orbán Viktort Szentendrén
A miniszterelnököt már az érkezésekor faggatni próbálták az újságírók, de ő nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, a beszéde után pedig cselesen távozott egy másik kijáraton. A független média munkatársait a szervezők és a biztonságiak is próbálták távol tartani a kampányeseménytől.


Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.

A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.

A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.

„Egy aktivista ülésre jöttem éppen. Most az aktivistákkal fogok foglalkozni, semmi mással nem akarok foglalkozni”

– jelentette ki Orbán.

Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.

A Telex munkatársa is újra megpróbálkozott megtudni, hogy a kormány tárgyalta-e a gödi akkumulátorgyár okozta szennyezés ügyét, de Orbán figyelemre se méltatta.

A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ónos eső miatt adtak ki riasztást négy megyére, miközben melegfront hoz tavaszias időt
Havas eső, hó és fagyott eső is eshet szerdán, az északkeleti határvidéken kétcentis hóréteg is kialakulhat. Csütörtökön már kisüthet a nap, és akár 15 fok is lehet.


Ónos eső miatt adtak ki elsőfokú riasztást az ország északi részére szerda délelőttre, miközben napközben egyre többfelé elered az eső, csütörtökön pedig tavaszias enyhülés jön, mielőtt pénteken egy szeles fordulat söpri ki a felhőket.

Szerdán többnyire erősen felhős vagy borult égre számíthatunk, bár délelőtt még előfordulhatnak átmeneti szakadozások a felhőzetben. Előbb az északi, északkeleti tájakon, majd késő délelőttől máshol is megnő a csapadék esélye – derül ki a Hungaromet előrejelzéséből.

A főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében a reggeli órákban még vegyes halmazállapotú csapadék – havas eső, hó, néhol ónos eső és fagyott eső – is előfordulhat, ezt követően azonban ezeken a tájakon is egyre inkább az eső válik jellemzővé. A riasztás Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves vármegyéket érinti.

Az északkeleti határvidéken a déli órákig akár lepel és két centiméter közötti, olvadozó, átmeneti hóréteg is kialakulhat. A délies szelet élénk, helyenként erős lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 13 fok között alakul, de az Északi-középhegység térségében több fokkal hidegebb maradhat az idő. Késő estére 1 és 8 fok közé hűl le a levegő.

Szerda estétől a nyugati tájakon csökken a felhőzet és a csapadék is megszűnik, ahol foltokban köd is képződhet. Ezzel szemben keleten döntően borult marad az ég éjszaka, és ott még elszórtan, hajnaltól pedig már inkább csak a Tiszántúlon fordulhat elő kisebb eső, zápor. A déli szél a keleti megyékben élénk maradhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1 és +5 fok között alakul.

Csütörtökön közepesen vagy erősen felhős időre számíthatunk, rövid napos időszakokkal tarkítva. Délutántól a Dunántúlon várható újabb eső, zápor. A déli szél élénk, a Dunántúl északnyugati részein olykor erős lesz.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, de az Északi-középhegységben 1-2 fokkal hidegebb lesz.

Pénteken eleinte még borult lesz az ég, és több helyen fordulhat elő eső, zápor, majd délelőttől nyugat felől felszakadozik és csökken a felhőzet, ezzel együtt a csapadékhajlam is mérséklődik. Az északnyugati, északi szél többfelé megerősödik. A hőmérséklet hajnalban 0 és +6, délután 9 és 15 fok között valószínű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – egy szakértő szerint így sodorta veszélybe a Samsung a gödi dolgozókat
Nagy Marcell igazságügyi szakértő szerint a Samsung és a hatóságok is figyelmen kívül hagyták a munkavédelmi szabályokat. A dokumentáltan rákkeltő fémporok így évekig, védelem nélkül veszélyeztették a dolgozókat.


„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.

A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy

a hivatalos mérések is több mint 200-szoros túllépést mutattak ki az elmúlt években, ami súlyos egészségügyi veszélyt jelent a dolgozóknak.

A gyárban használt, körülbelül 0,3 mikrométeres szemcseméretű por bőven a belélegezhető kategóriába esik, ezért képes eljutni a tüdő mélyebb régióiba is. „Ott a tudományos konszenzus, ami jogszabályban le van írva. Ez nem véleményes dolog” – tette hozzá Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a Telexnek nyilatkozva.

Pedig az iparági gyakorlat szerint az ilyen veszélyes porokat a gyár többi részétől teljesen leválasztott, steril terekben kellene kezelni, ahol a levegőt folyamatosan elszívják és gépekkel tisztítják, a dolgozók pedig csak védőruhában léphetnek be.

Ehhez képest a Telex által részletezett belső dokumentumok szerint a Samsungnál a rákkeltő porok elszívását nem tudták megfelelően megoldani, és nem minden dolgozónak adtak megfelelő védőfelszerelést.

„Az lenne a munkaegészségügynek az alapvető felelőssége, hogy ilyenek ne jussanak be a levegőbe, vagy ha bejutnak – mert valamennyire elkerülhetetlen azért –, akkor ott megfelelő védőfelszerelést használják az emberek” – mondta Nagy Marcell.

A porkoktél, amit a munkások feltehetőleg rendszeresen belélegeztek, több veszélyes anyagot tartalmaz.

A nikkel bizonyítottan rákkeltő hatású, emellett allergiát, tüdőfibrózist, szív- és érrendszeri, illetve veseproblémákat is okozhat. A kobalt por formájában szintén rákkeltő, és neurológiai, kardiovaszkuláris, valamint hormonrendszeri zavarokat válthat ki, terhes nőknél pedig magzatkárosító hatásokkal is járhat. A mangán hosszú távú belélegzése az idegrendszert károsítja.

Nagy Marcell szerint a szóban forgó fémek esetében általában 2-4 évnyi, határértéket meghaladó kitettség után jelentkezhet komolyabb egészségkárosodás. „Ha egy emberben bizonyítottan rákkeltő anyagról beszélünk, annak van egy bizonyos valószínűségi faktora. Sokkal kisebb mennyiség is képes lehet daganatkeltésre az arra fogékony szervezetben” – magyarázta a szakértő.

A gyár működésének külső, aggasztó jelei is voltak: légi felvételek tanúsága szerint 2020 és 2023 között a keverő (mixing) szekció feletti egyik szellőző mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. A Samsung akkor azt állította, hogy csak grafit került a tetőre, és tagadta a nikkel, mangán és kobalt kiszóródását. A Greenpeace a gyárhoz közeli erdős részen végzett méréseket, ahol a környezeti határértéket meghaladó nikkelkoncentrációt találtak a talajban.

„Nikkel egyébként is van a talajban, annak a természetes része, de akár az is lehet, hogy a tetőről fújta oda a szél a szennyeződést. De ezt nem tudjuk beazonosítani, és nem is végeztünk átfogó méréseket, csak a környező erdőben” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Telexnek.

A gyár környékén nemcsak a fémporral volt probléma: 2024-ben súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a gyár melletti szennyvízben, korábban pedig a talajvízben és a levegőben is azonosították a vegyületet.

„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta. Mind a munkavédelem, mind a cég foglalkozás-egészségügyi szolgálata, mind a politikai döntéshozók, akik ezt a több éven áthagyták ebben a formájában zajlani”

– fogalmazott Nagy Marcell.

Kiemelte, hogy a magyar munkavédelmi jogrendszer egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. „Vannak környezetvédelmi szabályok, előírják, hogyan kell kockázatokat értékelni és kezelni, megvan ennek a szakmai sorrendje. Ha van bármilyen kockázat, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan technológia, ami kevésbé veszélyes, és kiválthatja. Ha nincs, akkor a következő lépés a kollektív védelem. Ha van egy borzasztóan veszélyes vegyi anyagom, de az egy teljesen zárt rendszerben kering, és baleseti helyzeten kívül nem kerülhet ki a környezetbe, akkor a munkavállalók védve vannak. Aztán jönnek az egyéni védelmi eszközök. Mindezek mellett pedig a munkaegészségügyi szolgálat folyamatosan monitorozza a munkahigiénés értékeket.”

A gödi üzem körüli problémák régóta ismertek. A Fővárosi Törvényszék 2025 végén megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét és új eljárást írt elő, ami után a cég csökkentett kapacitással működhetett tovább. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és 2023-ra súlyos munkavédelmi hiányosságokat tártak fel, ami után felmerült a gyár részleges leállítása is. A kormányzat eközben kiemelt beruházásként kezeli a gyárat: 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a területet, elvonva Göd városától az iparűzési adót, 2025-ben pedig 133 milliárd forint állami támogatást ítélt meg a bővítéshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk