prcikk: Mi volt előbb? A bal vagy a jobb oldali közlekedés? | szmo.hu
A Rovatból

Mi volt előbb? A bal vagy a jobb oldali közlekedés?

És mióta közlekedünk mi, magyarok az úttest jobb oldalán?


"Hülye angolok, angol hülyék!" - kiabálja a francia őr a várban a Gyalog galopp című filmben. Ezt a nézetet- angol hülyék - sokan osztják, többek közt azért, mert nem a SI szabvány szerinti mértékeket használják, de különösen amiatt, hogy

máig a bal oldalon közlekednek, míg Európában (Máltát kivéve) a jobb oldali közlekedést használjuk.

Melyik volt előbb? Hogyan alakult ki a mai közlekedés? Miért használunk jobb oldali közlekedést? Utánajártunk.

Történelmi és régészeti kutatások alapján kiderült, hogy az ókorban a görögöknél és a rómaiaknál is bal oldali volt a közlekedés.

Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint ez arra vezethető vissza, hogy az ókorban nem vol mindig veszélytelen a gyalogos közlekedés, a férfiak magukkal hordták a fegyverüket, rendszerint kardot. És mivel az emeberek többség jobbkezes, ha a szembejövő támadásra készült, a bal oldalon lógó kardot jobb kézzel előrántva hatékonyabban lehetett védekezni. (Az elmélet gyenge pontja az, hogy egy támadó, útonálló ugyan miért közlekedne szabályosan az ellenkező oldalon, amikor oldalról lesből, vagy akár hátulról is rátámadhat a potenciális áldozatra.)

A fennmaradt források szerint Európában a középkorban is az út bal oldalán közlekedtek az emberek. A következő elmélet szerint, mivel így jártak a hintók, szekerek is, az emberek természetes reakciója az volt, hogy ahol nem volt "gyalogjáró", ott a járművekkel szemben, az út jobb oldalán kezdtek el haladni. A fogatolt járművek elterjedése után is megmaradt a bal oldali hajtási irány, a gyalogosok a járművekkel szemben, az út jobb oldalán közlekedtek.

A Nagy Francia Forradalom előtt jelképes értékűnek számított, hogy ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, a forradalom ellenségei, az arisztokraták pedig a bal oldalon - egy forrás szerint Napóleon ezért vezette be a jobb oldali közlekedést. Valójában már 1794-ben, a jakobinus diktatúra alatt bevezették. (Egy másik forrás szerint Napóleon balkezes volt, a harmadik elmélet úgy tartja, hogy utálta az angolokat, és mivel ellenségek voltak, csak azért is a másik oldalon közlekedett.)

Észak-Amerikában az egykori brit gyarmatok többségében az 1700-as évek második felében olyan helyi törvényeket fogadtak el, amelyek a jobb oldalon hajtást tették kötelezővé, és a függetlenségi háború után pedig egységesen ezt vezette be az új államszövetség, hogy ezzel is megkülönböztesse magát az egykori gyarmattartótól.

Amikor a 19. század elején Napóleon fél Európába bevonult, a jobb oldali közlekedést vezette be. Németországban, Svájscban, Olaszországban például át is vették a továbbiakban ezt a közlekedést, Magyarországon viszont, illetve az egész Monarchia területén bal oldali maradt a haladás. Érdekes, hogy a vasúti és hajós közlekedés más volt, vasúton ingadozott a jobb és baloldali haladás használata, de pl. a Földalattin indulásakor bal oldali volt a közlekedés.

A 20. században tovább terjedt a jobb oldali közlekedés. Magyarországon a közúti közlekedésben 1941-ben július 6-án tértek át a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre, kivéve Budapesten és környékén, ahol csak november 9-én.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni” – tiszás forrás a belső mérésekről
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről beszélnek a választások hajrájában. Egyes kulcsfontosságú körzetekben 15-25 százalékpontos előnyt mérnek.


A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről suttognak a kampány hajrájában, miközben a választási visszaélések megakadályozására civil „fürkészekkel” és egy országos irányítóközponttal, vagyis „war roommal” készülnek. A 444 vasárnapi, több belső forrásra hivatkozó cikke szerint a pártban az elmúlt két hétben érezhető hangulatváltozásról számoltak be, és úgy látják, „nyílik az olló” a Fidesszel szemben. Egy, a párt belső közvélemény-kutatásait ismerő forrásuk szerint a győzelemhez szükséges választókerületekben jelentős előnyöket mérnek.

„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni. 15-20-25 százalékokkal vezetünk azokban a választókerületekben, amelyeket mindenképpen meg kell nyernünk a többséghez”

– mondta a forrás. A párt a kampányzáró eseményét április 11-én tartja Debrecenben.

A terepen dolgozó aktivisták szerint a változás szele a Tisza számára hagyományosan nehezebbnek tartott észak-magyarországi régiót is elérte. Itt élők arról számoltak be, hogy a helyi roma közösségekben hirtelen megosztottság jelent meg. „Kialakult két tábor, a fideszes és a tiszás frakció, amit eddig nem láttunk” – fogalmazott egy helyi kampányban dolgozó forrás.

Egy másik, szintén aprófalvas, nagyszámú roma lakossággal rendelkező körzetben dolgozó tiszás arról beszélt, hogy míg korábban a helyi vezetők jellemzően anyagi támogatást kértek, a közelmúltban ez megváltozott.

„Mostmár nem kérnek mást, csak munkát”

– magyarázta.

A szavazatok tisztaságának védelmére a párt tudatosan készül, amihez „A szavazat ára” című dokumentumfilm is inspirációt adott. Listát vezettek azokról a szavazókörökről, ahol a leginkább tartanak a szavazatvásárlástól, és ezekbe a körzetekbe „fürkészeket” toboroznak.

A párton belüli hangulat egyszerre optimista és óvatos. Bár Magyar Péter nyíltan beszél a kétharmados felhatalmazásról, a háttérben ezt a szót inkább csak suttogva használják. Egyik forrásuk szerint a győzelem akkor reális, „ha az emberek elhiszik, hogy tényleg megtörténhet, és a győzteshez húznak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kimentették a második amerikai pilótát is Iránból – drámai részletek derültek ki a mentőakcióról
Az iráni állami média jelentős pénzjutalmat ajánlott fel a lelőtt amerikai gép személyzetének élve elfogásáért. A mentést végül egy mélyen ellenséges területre behatoló kommandós egység hajtotta végre.


„Megvan!” – ezzel a felkiáltással jelentette be Donald Trump vasárnap hajnalban, hogy amerikai különleges erők sikeresen kimentették annak a pénteken lelőtt F–15E vadászgépnek a második személyzeti tagját is, aki Irán hegyvidéki részén rejtőzködött. Az elnök szerint az Egyesült Államok történetének egyik legmerészebb kutató-mentő műveletét hajtották végre, amelyben több tucat repülőgép és több száz katona vett részt. A pénteki támadás után az egyik pilótát hamar megtalálták, a másikért azonban mélyen ellenséges területre kellett behatolni.

A mentés részleteiről az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva számolt be.

Eszerint a gép fegyverrendszer-kezelője sérült volt, de képes volt gyalogosan mozogni, és több mint egy napig bujkált a hegyek között. A kommandósok intenzív légi fedezet mellett hatoltak be a területre, ahol tűzharcba keveredtek az iráni csapatokkal.

„Ez volt az igazi tű a szénakazalban… egy bátor amerikai lélek egy hegyi hasadékban” – mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő a lapnak. A kimentett katonát Kuvaitba szállították, az akció során azonban az amerikaiak kénytelenek voltak hátrahagyni és megsemmisíteni két szállítógépet, hogy azok ne kerüljenek iráni kézre.

Miközben az amerikai erők a katonájukat keresték, az iráni állami média is mozgósított. Egy helyi csatorna felhívást tett közzé, amelyben arra buzdította a lakosságot, hogy fogják el élve az „ellenséges pilótát”, amiért cserébe „értékes jutalomban” részesülnek.

A felajánlott összeg több forrás szerint megközelítette a 60 ezer dollárt, vagyis a 22 millió forintot. A feszült helyzetet jól mutatja egy hitelesített videófelvétel is, amelyen helyi fegyveresek láthatók, amint az alacsonyan szálló amerikai helikopterekre tüzelnek, miközben valaki azt kiabálja: „Lőjetek, lőjetek. Ügyesek vagytok! Lőjetek.”

Az incidens éles politikai visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban. Donald Trump a sikeres mentőakció bejelentése előtt 48 órás ultimátumot adott Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, ellenkező esetben azzal fenyegetett, hogy „a pokol fog rájuk szakadni”. A demokrata oldalról ugyanakkor kritikák is elhangzottak. „Úgy érzem, megint egy újabb végtelen háború felé tántorgunk, miközben az elnök nem fogalmazta meg világosan a célt” – nyilatkozta a CBS-nek Wes Moore, Maryland kormányzója. Az F–15E lelövése az első ismert eset a konfliktus kezdete óta, hogy személyzettel repülő amerikai gép iráni terület fölött zuhant le.

Trump ultimátuma hétfőn jár le. Irán válaszul közölte, hogy ha az ország infrastruktúráját támadás éri, akkor „a pokol kapui megnyílnak” az amerikaiak számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ötöslottó: ezek a számok értek milliárdokat szombaton
Szombat este kisorsolták az ötös lottó 14. heti nyerőszámait. Sok 7-es és 6-os a szerencseszámok között.


Szombat este kisorsolták az ötös lottó 14. heti nyerőszámait, de telitalálatos szelvény ezúttal sem akadt, így a jövő heti főnyeremény már 6,5 milliárd forint lesz. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a nyerőszámok emelkedő sorrendben a

36, 45, 50, 67, 77 voltak.

Ötös találat tehát nem volt, de 28-an így is örülhetnek, ők a négyesükkel fejenként 2 494 605 forintot nyertek. A 2563 darab háromtalálatos szelvényre egyenként 29 850 forintot fizetnek, míg a 85 507 darab kettesért 3385 forint jár.

Az ötös lottó sorsolásával egy időben a Joker számait is kihúzták, a nyerő számsor a 713203 lett. Itt, ellentétben a főjátékkal, volt telitalálat: egy szerencsés játékos több mint 156 millió forinttal lett gazdagabb. Emiatt a Joker jövő heti várható főnyereménye 30 millió forint lesz.

Az ötös lottón utoljára éppen fél éve volt telitalálat, az akkori szerencsés nyertes 6 milliárd forintot zsebelt be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz hosszú posztban üzent a katonáknak
A korábbi parancsnok vasárnap a közösségi oldalán fejtette ki gondolatait a modern katonai etikáról és a bajtársiasságról. Bejegyzésében a morális bátorságot a hivatás legmagasabb rendű erényének nevezi.


Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa és korábbi vezérkari főnök vasárnap a Facebookon tett közzé egy hosszabb bejegyzést a katonai hivatásról és a morális bátorságról. A volt parancsnok szerint a hivatás magva egy olyan belső tartás, amely egyszerre köt a bajtársakhoz, a hazához, az eskühöz és a lelkiismerethez.

Bejegyzésében úgy fogalmaz: „A fizikai bátorság látványos. A morális bátorság csendes. A fizikai bátorság percekben mérhető. A morális bátorság évek alatt érlelődik. A fizikai bátorság a testet kockáztatja. A morális bátorság a sorsot.” Ruszin-Szendi állítja, a modern katonai etika szerint a morális bátorság a hivatás legmagasabb rendű erénye, mert az önazonosságról szól, arról, hogy az ember képes-e hű maradni ahhoz, amit a tükörben lát, amikor leveti az egyenruhát.

A politikus szerint a 21. század katonája már nem egyszerű végrehajtó, hanem gondolkodó ember, aki érti a saját felelősségét is. Úgy véli, a modern katonai etika kimondja, hogy a lojalitás nem személyekhez, hanem értékekhez, a hűség pedig nem a hatalomhoz, hanem a hivatáshoz köt.

„A professzionális katona nem csak azt kérdezi: Mit kell tennem? Hanem azt is: Mi a helyes? Ez a kettős kérdés teszi emberivé a hivatást. És ez a kettős kérdés teszi nehézzé is”

– írja.

A bajtársiasságot a hivatás egyik legkeményebb törvényének nevezi, amely nemcsak a harctéren érvényes. „A morális bátorság egyik legmélyebb formája éppen ez: kiállni azokért, akik nem szólhatnak. Aki ezt megteszi, az nem a rendszer ellen cselekszik, hanem a hivatás mellett. Nem a felettesei ellen, hanem a bajtársaiért. Nem a rend ellen, hanem az igazságért.”

Ruszin-Szendi szerint a morális bátorság ott kezdődik, ahol a parancs és a lelkiismeret nem ugyanabba az irányba mutat. Ilyenkor a professzionális katona nem lázad vagy politizál, hanem jelzi, hogy valami nincs rendben, ami szerinte nem engedetlenség, hanem kötelesség. Azt is hozzáteszi, hogy míg a fizikai bátorság jutalma gyakran elismerés, a morális bátorságé sokszor csend és retorzió. Mint írja, a hadsereg egy intézmény, de a hivatás az emberben él, és a morális bátorság a hivatás őrzése, nem pedig politikai aktus.

„A katona arra esküszik, hogy parancsot teljesít. De arra is, hogy a hazát védi. És arra is, hogy a bajtársait nem hagyja hátra. És arra is, hogy a hivatás becsületét megőrzi. Amikor ezek a kötelességek egy irányba mutatnak, a hivatás egyszerű. Amikor nem, akkor válik igazán nehézzé”

– áll a bejegyzésben, amely szerint a morális bátorság a hivatás beteljesítése. Posztját a következő mondattal zárta: „Senkit nem hagyunk hátra!”


Link másolása
KÖVESS MINKET: