HÍREK
A Rovatból

Mi történik, ha nem sikerül vakcinát kifejleszteni a koronavírus ellen?

A szakértők szerint nagyban megváltozna az életünk és már semmi sem lenne olyan, mint korábban.


Az országok élete teljesen átalakult, milliók vesztették el az állasukat, így mindenki arra vár, hogy elkészüljön a COVID-19 oltása. Azonban van egy olyan lehetőség (a legrosszabban), aminek végkimeneteleként nem sikerül elkészíteni a vakcinát.

Ebben az esetben a vírus eltörlése helyett meg kell tanulnunk együtt élni vele.

A városok majd lassan újra megtöltődnek élettel, nagyobb szabadsági fokot kapnak majd az emberek, de a póráz továbbra se lesz hosszúra eresztve. Be kell tartani a szakértők mindennapokra vonatkozó ajánlásait. A tesztelés és a vírus nyomon követése életünk részévé válhat. Bármelyik országban elrendelhetnek személyenként házi karantént. Kordában lehet tartani a vírust, de számítani kell rá, hogy akár évente kitörhet a járvány.

Ez egy olyan lehetőség, amely a politikusok körében nem túl népszerű, ők optimista módon beszélnek az oltásról és a már embereken történő kísérletekről. Sok szakértő azonban komolyan veszi ezt a lehetőséget, ugyanis korábban is történ ilyen. Többször.

"Vannak olyan vírusok, amelyek ellen még mindig nincs vakcina"

– mondta Dr. David Nabarro, a Londoni Tudományegyetem globális egészségügyének professzora, aki a koronavírus különleges megbízottja a WHO által.

"Nem adhatunk biztos információkat arról, hogy az oltás valaha elkészül, vagy ha mégis, akkor átmegy az összes hatékonysági és biztonsági teszten"

- fogalmazott.

A CNN-nek adott interjújában Nabarro elmondta, hogy alapvető fontosságú, hogy minden társadalom megfeleljen annak a berendezkedési formának, ami lehetővé teszi a vírussal való együttélést társadalmilag és gazdaságilag is.

A legtöbb szakértő továbbra is reménykedik abban, hogy az oltást végül sikerül kidolgozni részben azért, mert korábbi vírusokhoz képest, mint a malária és a HIV a koronavírus lassabban mutálódik.

Sokan, köztük a Nemzetközi Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója, Dr. Anthony Fauci is azt sugallja, hogy 18 hónapon belül kiderülhet a vakcina létjogosultsága. Mások szerint viszont erre egy év túl kevés idő.

De még ha egy oltást kifejlesztenek is, akkor az ilyen időkeretek bármelyikében való megvalósítás eredményessége kérdéses, ezért szükség van egy A és egy B tervre is.

Ha nem lehet vakcinát előállítani, az élet nem lesz ismét olyan, mint korábban. A normál mindennapokhoz való visszatérés is egy sokkal lassabb folyamat lehet.

"A lezárás sem gazdasági, sem politikai szempontból nem fenntartható. Tehát más megoldásra van szükség a vírus ellenőrzésére"

– nyilatkozott Keith Neal, a Notthingami Egyetem professzora.

Ez azt jelenti, hogy amint az országok újra életre kelnek, a szakértők arra fogják ösztönözni a kormányokat, hogy vezessenek be egy új, kissé kínos életmódot, ami időt nyer az emberiség számára oltás nélkül is.

Nabarro szerint mindenkinek személyes felelősségvállalásra lesz szüksége, hogy önkéntes karanténba vonuljon, amennyiben tüneteket észlel magán, avagy érintkezett fertőzöttel. Azaz többet nem lehet „kis megfázással” munkába járni. A home office dolgozók száma megnövekedhet, és az irodáktól elvárják majd, hogy ne legyenek feleslegesen telítettek.

Rövid távon Nabarro szerint hatalmas tesztelési programot kell bevezetni, hogy az élet a koronavírussal szimbiózisban folyhasson.

Ez a rendszer lehetővé tenné bizonyos társadalmi események visszatérését. Sportrendezvények, összejövetelek indulhatnának újra, de valószínűleg ezeket a közegészségügy és a kormány folyamatos felügyelete mellett lenne megvalósítható. Azaz hetente tesztelnék a sportolókat és a stadionokba érkező közönséget is.

Szakértők szerint a szigorú korlátozások valószínűleg ismét télen lesznek aktuálisak, ugyanis a koronavírus csúcs minden télen bekövetkezhet, amíg ki nem fejlesztik az oltást.

Ezek között a feszítő kérdések között egyre fontosabbá válik a tömegimmunitás kérdése, ami akkor érhető el, ha a populáció többsége, mintegy 70-90% immunissá válik egy fertőző betegségre. Bár ez egy bizonyos fokig korlátozza a vírus terjedését, de a lakossági megfertőződés nem a legjobb megoldás erre, továbbra is az oltás a legbiztosabb módszer. Ugyanis a koronavírus pusztítása még akkor is borzalmas lenne, ha a többség immunis rá.

Ezek mind az általános hiedelmet erősítik, hogy márpedig oltásra szükség van. Rengeteg pénzt és energiát fektetnek abba, hogy ez létre is jöjjön, de sajnos a vakcina fejlesztés teljes mértékben kiszámíthatatlan. Ennek ellenére bizakodnak abban a 18 hónapban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk