Mi lesz, ha mi sem kapunk több orosz gázt? – A lengyelekkel és a bolgárokkal már megtörtént
Holoda Attilát kérdeztük az orosz energiafüggőségről. 1989 és 2012 között számos beosztást töltött be a MOL kötelékében. 2012. augusztusától 4 hónapon át, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkári pozícióját töltötte be.
– Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy nem szórakozásból, hanem fizikai kényszerből vásárlunk orosz gázt. Mi helytálló ebből?
– Annyiban helytálló, hogy az országnak van egy 10+5 éves hosszú távú gázszállítási szerződése Oroszországgal. Annyiban viszont nem helytálló, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégiának az volt a jelmondata, hogy függetlenedés az energiafüggőségtől. Már a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején elindult a vezetékes infrastruktúra fejlesztés, ami gyakorlatilag mára, Szlovénia kivételével, csővezetékes összeköttetést teremtett az összes szomszédunkkal. Tehát nemcsak a klasszikus régi ukrán és osztrák, hanem minden irányba.
Tehát Szijjártó mostani értékelése helytálló, csak azt felejti el elmondani, hogy nem tettek semmit az elmúlt 12 évben azért, hogy ez a függőség csökkenjen. Ellenkezőleg: növelték. Holott meg lehetett volna találni azokat a forrásokat, melyek segítségével ezt a kitettségünket jóval alacsonyabb szinten tudtuk volna stabilizálni.
– Ez inkább jogi kényszer, nem? Hiszen csövek már mindenhonnan jönnek, csak a szerződések kényszerítenek, nem?
– Lett volna itt a Nabucco gázvezeték, ami az azeri, türkmén és egyéb keletről érkező gázszállításokat hozta volna Európába. Ez a terv megbukott, nem elsősorban és kizárólag Magyarország nem túl támogató hozzáállása miatt, hanem mert a többi ország sem tett nagy erőfeszítéseket ezért a projektért. Belekényelmesedtek, hagyták, hogy az orosz gáznak való kitettség megmaradjon. Akik most könnyebben beszélnek a teljes leválásról, más geopolitikai helyzetben vannak, például Lengyelország. A minket körülvevő csővezetékből, minden irányból végső soron többé-kevésbé, de orosz molekula érkezik.
– Tehettünk volna azért, hogy ez ne így legyen?
– Mondjuk a horvát irány kissé más, mivel onnan a krki terminálhoz is van csatlakozásunk. Lett volna lehetőség, hogy a csővezetékeket továbbfejlesztve, akár a lengyel vagy a litván LNG forrásokat, vagy a lengyeleken keresztül akár a norvég forrásokat is elérjük. De megismétlem: az, hogy a közép-ázsiai nagy gázmezők elérése dugába dőlt, az a magyar kormány részéről egy nagy hiba volt. Ennek is köszönhetjük a jelenlegi nyolcvanöt százalék körüli kitettségünket. Ilyen értelemben beszélhetünk fizikai kényszerről is.
A hazai szénhidrogén termelés évről-évre csökken.
– Az oroszok leállították a gázszállítást Bulgáriának (és Lengyelországnak is), amire válaszul a bolgárok bejelentették, hogy felülvizsgálják a Gazprommal kötött szerződéseiket, beleértve a tranzitszerződéseket is. Jelenleg bolgár irányból érkezik az orosz gáz Magyarországra. Nem lesz ebből gond?
– A Földgázszállító honlapján bárki megnézheti, milyen irányból milyen mennyiségű gáz érkezik, illetve távozik az országból. (A cikk közzétételéig zavartalanul érkezik a földgáz Kiskundorozsmánál, ami a bolgár irányból érkező gáz átvételi pontja). Amikor az oroszok bejelentették, hogy elzárják a bolgárok felé a gázt, akkor ne fizikai zárásra gondoljunk.
Itt két szerződésről van szó. Egyszer a Gazprom és az ottani szállító közötti szerződés, ami arra vonatkozik, hogy tranzitálja a gázt Bulgária egyik határától a másikig, ez a gáz jut el aztán Szerbián keresztül hozzánk. A másik pedig egy kereskedelmi szerződés, a Gazprom és a bolgár nagykereskedő között. Ők erre mondták, hogy ennek a szerződésnek a keretében nem küldenek gázt. De fizikailag, a molekula megérkezik a bolgárokhoz, csak jelezték az oroszok, hogy nincs jelenleg a bolgárok számára nominált mennyiség. Tehát jelenleg csak a tranzitra szánt mennyiség áramlik. A bolgárok erre azt mondták, hogy zsarolásként, és szerződésszegésként értelmezik a Gazprom döntését, másrészt felülvizsgálják a tranzit szerződést is, azaz kilátásba helyezték, hogy a felülvizsgálat eredményeként akár el is zárhatják a vezetéket.
– Kezdhetünk félni?
– Nem mondták, hogy elzárják, csak a lehetőségről beszéltek.
Nem olyan, mint amikor az oroszok 2009-ben elzárták a gázt, mert álláspontjuk szerint az ukránok lopták azt. Itt azért van vizsgálat, leírják a bolgárok az érveiket, és ez még sokféle konklúzióra vezethet. Például a bolgárok, hivatkozva a szerződésszegésre, mondhatják azt, hogy akkor ők a gázt nem a Gazpromtól veszik, hanem mondjuk Magyarországtól. És a fizikailag Oroszországtól érkező gáz egy részét így tartják vissza. Kérdés az, hogy egy ilyen „lecserélés” sikeres lehet-e. Tehát, hogy az EU-belüli szolidaritás megvalósul-e. Ez jó próbája lehet az európai szolidaritásnak. De ismétlem: a felülvizsgálat nem egy-két napon belül következik be, az biztos, mert a bolgárok, az oroszokkal ellentétben betartják a jogi eljárásokat.
1964, Hajdúszoboszló - energetikai szakember
Holoda Attila 1989-ben szerezte MS diplomáját, a Moszkvai Gubkin Olaj-, és Gázipari Egyetem, olajmérnök szakán, mint bányamérnök. Üzleti MBA fokozatot szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2000-ben, pénzügy szakos menedzserként. Az Econovum Professzorok Iskolája/Newport University közös kurzusán szerzett 2012-ben „felnőttképzésben PhD" fokozatot, Üzleti Adminisztráció szakterületen.
2013 májusában megalapította saját tanácsadó cégét, ahol hazai és nemzetközi olaj-, és gázipari és geotermikus cégeknek, befektetőknek ad bányászati, geo-műszaki és üzletvezetési és üzletértékelési tanácsot, gáztechnológiai üzemeltetést végez egy külföldi cég számára, illetve aktív társadalmi és médiaszereplő is. Angol nyelven oktat a Miskolci Egyetem Földtudományi Karán.
forrás: Aurora Energy Kft, kormány.hu
– Elérkezhet-e az a pillanat, hogy az oroszok teljesen és fizikailag is elzárják azt a bizonyos csapot? Mit tehetünk ebben az esetben?
– Ezen a vezetéken mi és a szerbek kapjuk a gázt. Nem véletlen, hogy a bolgárok olyan országokat próbálnak fenyegetni most az elzárással, akik, jelenleg közelebb állnak az oroszokhoz, mint ők.
Hiszen ez a gázmennyiség nem a Déli Áramlat felől jön, hanem a klasszikus, Testvériség 1 vezetéken. Van még a Testvériség 2, amin mi kaptuk eredetileg Beregdaróc felől, Ukrajna irányából a gázt, ez nem működik. De a jamali vezeték működik. Ezen keresztül kap például Németország és Ausztria is gázt. Tehát, még ha el is zárják a bolgár irányt, akkor is érkezhet tovább orosz gáz ezekből az irányokból.
De még a kereskedelmi tárolóinkban is van így a tél után közvetlenül nagyjából 360 millió köbméter, hiszen április elején megkezdődött a visszasajtolás ezekbe a tárolókba. Ez azt jelenti, hogy rendelkezésünkre áll majdnem 1.3 milliárd köbméter földgáz, miközben a napi fogyasztásunk ebben az időszakban 28-30 millió köbméter naponta. Tehát, ha teljesen elzárnának mindent, akkor is 45-50 napig el lehet látni Magyarországot. Ennyi idő alatt megoldódhat a kérdés. 40-50 nap kiesés az oroszoknak sem mindegy.
Ugyanakkor például a lengyelek kijelentették, hogy száz százalékos feltöltöttségen vannak a tárolóik, igaz, tegnap még csak hetvenöt százalékot mondtak. De ez csak dobálózás a számokkal.
– Hogyhogy?
– Ugyanis a képet az árnyalja, hogy a negyvenmilliós Lengyelországnak, melynek évi tizennyolc milliárd köbméteres a fogyasztása, az összes tárolókapacitása nem éri el a hárommilliárd köbmétert.
Nálunk ugyanis 6.5 milliárd köbméteres a tárolói kapacitás, ami talán kicsit túlzó is az országhoz képest, de ennek az az oka, hogy 2005 tájékán még az ország éves fogyasztása közel 15 milliárd köbméter volt és az előrejelzések alapján arra számítottak, hogy ez a mennyiség nőni fog. Ehhez igazították a tárolói kapacitást. Azóta ez a fogyasztás 9.3 milliárdra esett vissza. Ráadásul nekünk van egy stratégiai tárolónk is, amit pont a 2005-2006-os orosz-ukrán gázválság miatt hoztak létre, amikor egy időre elzárásra is sor került. Az akkori parlament gyakorlatilag száz százalékos egyetértéssel szavazta meg a tároló létrehozását. Itt most annyi a gond, hogy a korábbi években ezeket a tárolókat nyáron töltötték fel, amikor olcsóbbá vált a gáz, szezonális okoknál fogva. Idén azonban, szó sincs olcsó gázról, ezért a kereskedők ódzkodnak feltölteni a tározókat.
– De attól még fel kell tölteni ezeket, nem?
– Igen. Ezért az EU megpróbálja kötelezően előírni a tagországoknak, hogy a tárolóikat töltsék fel. A gond az, hogy ezeket százalékokban határozzák meg, nem véve figyelembe, hogy az egyes országok gáztárolói kapacitása eltérő. Tehát ránk ez sokkal nagyobb kötelezettséget róna a jelenlegi magas gázárakon.
– Hogyan lehetne ezt feloldani?
– Én már 2011 óta mondom, hogy a mi plusz tárolói kapacitásainkat fel kellene ajánlani a szomszédos országoknak stratégiai készletként.
Az biztos, hogy a jelenlegi gázárak mellett a legnagyobb jelenlegi kihívás az a tárolóink feltöltése lesz a nyári időszakban.