„Mi lesz ezzel az országgal, ha mindenhol ilyen gyárak működnek” – mikepércsi anyák tiltakoztak a Debrecenhez tervezett kínai akkumulátorgyár ellen
Orbán Viktor már 2017-ben arról beszélt, hogy minél több hasonló gyárat vonzanának Magyarországra. A beruházások ellen egyelőre hiába tiltakoznak a helyiek és az ellenzéki pártok.
Majdnem 10 kilométert sétáltak a hidegben azok a mikepércsi anyák és szimpatizánsaik, akik a Debrecen mellé tervezett kínai akkumulátorgyár ellen tiltakoztak szombaton - számolt be róla az RTL Híradó. A szervezők szerint a gyár ügye nemcsak a helyieket érinti, hanem az egész országot.
Mi is beszámoltunk róla, hogy egyre kevésbé tetszik a helyieknek, hogy a kormány támogatásával az ország legnagyobb akkumulátorgyárát építenék fel Debrecennél.
A múlt hét péntekre szervezett közmeghallgatáson tettlegességig fajult a vita: egy a beruházást ellenző férfi megtámadott egy nőt, miközben az éppen a projekt mellett érvelt.
Szombaton a hideg idő ellenére sokan részt vettek azon a tüntetésen, amit a tervezett gyárhoz legközelebb fekvő Mikepércs lakói szerveztek. A résztvevők közel tíz kilométert gyalogoltak Debrecen főteréig.
„Mi lesz ezzel az országgal, ha mindenhol ilyen gyárak és ennek kiszolgálói működnek majd? Pusztaság lesz. Nem egy év múlva, nem két év múlva, de rövidebb időn belül, mint azt most gondolnánk”
- mondta egy mikepércsi anyuka, a tüntetés főszervezője.
A Híradó felidézi, hogy Orbán Viktor már 2017-ben, a gödi Samsung gyár avatóján arról beszélt, hogy minél több hasonló gyárat vonzanának Magyarországra.
A beruházások ellen egyelőre hiába tiltakoznak a helyiek mellett az ellenzéki pártok is. A Jobbik például az akkumulátorgyártóknak járó vissza nem térítendő állami támogatások felfüggesztését követeli, az LMP pedig veszélyesnek és elhibázottnak tartja a kormány politikáját.
A párt ezért országos népszavazást kezdeményezett, a helyi képviselőik pedig az önkormányzatoknál olyan javaslatokat nyújtanak be, amelyek megtiltanák, hogy a helyiek jóváhagyása nélkül veszélyes üzemeket hozzanak létre a településeken.
ˇ
Majdnem 10 kilométert sétáltak a hidegben azok a mikepércsi anyák és szimpatizánsaik, akik a Debrecen mellé tervezett kínai akkumulátorgyár ellen tiltakoztak szombaton - számolt be róla az RTL Híradó. A szervezők szerint a gyár ügye nemcsak a helyieket érinti, hanem az egész országot.
Mi is beszámoltunk róla, hogy egyre kevésbé tetszik a helyieknek, hogy a kormány támogatásával az ország legnagyobb akkumulátorgyárát építenék fel Debrecennél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.
Az állam azonban ezért a befektetésért nem kapott tulajdonrészt.
Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.
A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.
Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.
A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A föld alatti építmények tervével folytatta a hatvanpusztai birtok bemutatását Hadházy Ákos.
„A sikeres mezőgazdasághoz elengedhetetlen két földalatti teremgarázs, (170+90 négyzetméteres, az egyikbe hat, a másikba két helyet terveztek). Az egyik garázsnak építettek egy külön vécét is – gondolom a várakozó sofőröknek”
– írja legújabb posztjában a független országgyűlési képviselő, aki azt is elárulta, hogy
a kedvence a „Vendégház” hatalmas konyhája alatti pincében helyet kapó, 20 nm-es steakfeldolgozó.
„Ha valaki tudja, ez mit jelent, írja meg nekem kérem. Csak tippelni tudok, lehet, hogy ott pácolják a miniszterelnöki bendőbe szánt húsokat?” – fogalmaz.
Hadházy szerint a garázsok mellett van egy föld alatti „raktár” is. Ugyanitt a konyha alatt van egy italraktár és egy hűtőkamra is.
A poszt szerint a „Rezidenciát”, a „Vendégházat” és a garázsokat összekötő folyosó a tervek szerint is 30 centis vasbetonnal védett. A „Műhelylak” alatti pincerendszerben három, egyenként 14 nm-es fagyasztószoba is van.
A legfontosabb azonban a pálinkafőző terasz és a pálinkakóstoló pinceterem (25 nm, természetesen külön mosdóval). De a pálinkát palackozni is kell, így van egy kis palackozó terem is. Van egy 15 nm-es ULO (ultra low oxigene, hogy ne rohadjon a betárolt almájuk) almahűtő és két zöldséghűtő is
– sorolja a képviselő.
„Ami nincs a terveken, de minden beszélt róla úgy, hogy látta is, az a páncélterem. A beszámolók szerint három ajtó védi és inkább nevezhető páncélteremnek vagy »pánikszobának«, mint széfnek. Azok, akik a terveket is látták, azt állítják, hogy ez a terem egy olyan külön folyosóról nyílik, amelyik nincsen rajta a tervrajzokon...ezt majd csak a egy rendszerváltás után fogjuk megtudni”
– fogalmaz a képviselő, aki nemcsak a terveket, hanem néhány újabb fotót is megosztott a Rezidenciának nevezett volt tisztilakot és a szerényen „Vendégháznak” nevezett kastélyt összekötő folyosó elkészült állapotáról, valamint a „Műhelylak” alatti pincerendszer építkezéséről.
A föld alatti építmények tervével folytatta a hatvanpusztai birtok bemutatását Hadházy Ákos.
„A sikeres mezőgazdasághoz elengedhetetlen két földalatti teremgarázs, (170+90 négyzetméteres, az egyikbe hat, a másikba két helyet terveztek). Az egyik garázsnak építettek egy külön vécét is – gondolom a várakozó sofőröknek”
– írja legújabb posztjában a független országgyűlési képviselő, aki azt is elárulta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: kedden óriási katonai díszszemlét rendeztek Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető is részt vett. Magyarországot pedig Szijjártó Péter képviselte az eseményen.
A 444.hu szúrta ki, hogy a magyar külügyminiszterről egy igen érdekes fotó is készült. A képen Hszi Csin-ping, Putyin és Kim Dzsongun vonul legelő, az utolsó sorban jobb oldalon pedig feltűnik Szijjártó Péter is.
Fotó: Xinhua/Kremlin Press Office/Anadolu via Getty Images
A katonai parádé sem volt semmi, arról itt lehet képeket nézegetni:
Mint azt mi is megírtuk: kedden óriási katonai díszszemlét rendeztek Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető is részt vett. Magyarországot pedig Szijjártó Péter képviselte az eseményen.
A 444.hu szúrta ki, hogy a magyar külügyminiszterről egy igen érdekes fotó is készült. A képen Hszi Csin-ping, Putyin és Kim Dzsongun vonul legelő, az utolsó sorban jobb oldalon pedig feltűnik Szijjártó Péter is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.
Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.
Hszi szerint a kínai nép japán agresszió elleni háborúja rendkívül nehéz küzdelem volt. A Kínai Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött nemzeti egységfront zászlaja alatt a kínaiak jelentős áldozatokat vállaltak, és a modern időkben először arattak teljes győzelmet a külföldi megszállók felett.
Az elnök kijelentette, hogy a kínai nép harca a globális antifasiszta küzdelem fontos része volt, és súlyos áldozatok árán hozzájárult az emberi civilizáció megóvásához, valamint a világbéke védelméhez.
Hangsúlyozta: a történelem arra figyelmeztet, hogy az emberiség sorsa összefonódik. A közös biztonság megőrzése, a háborús okok felszámolása és a tragédiák megismétlődésének elkerülése csak akkor lehetséges, ha az országok és népek egyenlőként kezelik egymást, békében élnek, és kölcsönösen támogatják egymást.
Hszi Csin-ping szerint a kínai nemzet nem hátrál meg az erőszakkal szemben, és saját erejére támaszkodva áll helyt a történelemben. Felidézte, hogy a japán agresszió idején a kínaiak a túlélésért, a megújulásért és az igazságért harcoltak. Hozzátette: Kína ma is a békés fejlődés útját követi, és más népekkel együtt építi az emberiség közös jövőjének közösségét.
A kínai elnök beszédét azzal zárta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a párt és a nép megbízható ereje marad. Felszólította a hadsereget a szuverenitás és a területi integritás védelmére, valamint arra, hogy járuljon hozzá a kínai nemzet felemelkedéséhez és a világbéke előmozdításához.
Hszi Csin-ping hangsúlyozta: a kínai nemzet nagy felemelkedése megállíthatatlan, az emberiség békéjének és fejlődésének ügye pedig biztos jövő előtt áll.
Ezután megkezdődött a katonai díszszemle, amelyen bemutatták Kína legújabb haditechnikai eszközeit.
A felvonuláson cirkálórakéták (ChangJian-20A, ChangJian-1000, YingJi-18C), hiperszonikus rakéták (YingJi-21, DongFeng-17, DongFeng-26D) és interkontinentális ballisztikus rakéták (JuLang-3, DongFeng-61, DongFeng-31, DongFeng-5C) vonultak fel. Kína első alkalommal vonultatta fel teljes körűen a szárazföldi, tengeri és légi indítású fegyvereket magában foglaló nukleáris triádot. A díszszemlén megjelentek a H-6N, H-6K és H-6J típusú stratégiai bombázók, valamint a J-16D, J-20 és J-35A vadászgépek is. A programot J-10-es repülőgépek légi bemutatója zárta, amelyek 14 színes füstcsíkot húztak az égre, a japánellenes háború 14 évére és az 1,4 milliárd kínai ember nemzeti felemelkedésért folytatott törekvéseire utalva.
A parádét Hszi Csin-ping két oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető tekintette meg. A külföldi vendégek mellett jelen voltak a Kínai Kommunista Párt jelenlegi és nyugalmazott vezető politikusai is. Magyarországot Szijjártó Péter képviselte az eseményen – Robert Ficóval együtt mindössze ketten voltak ott az Európai Unió politikusai közül.
A parádé a béke iránti elkötelezettséget jelképző 80 ezer galamb elengedésével zárult.
(via MTI)
Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.
Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
