Elérhetetlenné vált a Bűnvadászok Facebook-oldala – A Mi Hazánk szerint a Meta „ismét súlyosan beavatkozik” a választásokba

Mi is beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor egy videós bejelentkezésben arról beszélt, hogy megfenyegették őt is, és gyerekeit, unokáit is. A miniszterelnök a lányával beszélt telefonon, és elmondta neki, hogy egy ukrán politikus üzent neki. Egy Pryamy TV nevű YouTube-oldalra felkerült videó szerint Hrihorij Omelcsenko korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyugalmazott tábornoka beszélt a magyar miniszterelnökről.

"Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább. Ezért ha Orbán nem változtatja meg Ukrajnával szembeni ukránellenes álláspontját, és továbbra is Putyin háborús bűneinek cinkosa marad, emlékezzen arra, hogy a karma soha nem bocsátja meg senki bűneit. A karma elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nem lehet milliárdokkal megvásárolni.”

Az 1951-ben, Poltava megyében született Omelcsenko az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjeként kezdte pályáját, majd 1994 és 2012 között parlamenti képviselő volt, 2006 és 2010 között pedig az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében képviselte Ukrajnát.

és azokat továbbította az ügyészségnek és a parlamentnek. 1992 és 1994 között az Ukrán Biztonsági Szolgálat katonai elhárításán belül ő vezette azt az újonnan felállított osztályt, amely a korrupció és a szervezett bűnözés ellen harcolt – ez a struktúra a korábbi KGB-ben még nem létezett.

A legismertebb ügy, amelyben kulcsszerepet játszott, Georgij Gongadze újságíró 2000-es meggyilkolása volt. A parlamenti vizsgálóbizottság vezetőjeként 2002-ben egy sajtótájékoztatón közölte: „Elég bizonyíték van arra, hogy Kucsma elnök és más vezetők az újságíró Georgij Gongadze elrablásának szervezői.” Állításait az úgynevezett Melnyicsenko-felvételekre alapozta, amelyek az elnöki irodában készült titkos hanganyagok voltak.

Az érintettek, köztük Leonyid Kucsma akkori elnök, következetesen tagadták a vádakat. Kucsma egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Mi köze lenne az elnöknek egy újságíróhoz?”

Omelcsenko politikai pályáját konfliktusok is tarkították. 2002-től Julija Timosenko blokkjának képviselője volt, 2009. október 14-én azonban bejelentette, hogy kilép a Batykivscsina pártból. Döntését azzal indokolta: „Nem tudok megbékélni azokkal a szégyenletes dolgokkal, amelyek a pártban történnek.” A konfliktus hátterében az úgynevezett „arteki ügy” állt, amelyben képviselőkkel szemben merültek fel pedofíliavádak. Évekkel később, 2012 szeptemberében a parlament folyosóján arcon ütötte egy volt párttársa, Ruszlan Bohdan, aki később azzal védekezett, hogy Omelcsenko nem vonta vissza a vádjait, és hozzátette: „Három évig vizsgálta ezt az ügyet a főügyészség, és semmilyen bizonyítékot nem talált.”

Omelcsenko magas állami kitüntetéseket is kapott. 2007-ben altábornaggyá léptették elő, 2010 februárjában pedig Viktor Juscsenko elnök az „Ukrajna Hőse” címet adományozta neki az államiság megszilárdításáért és a jogok védelméért végzett munkájáért.

Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán videót tett közzé a Facebookon arról, hogy felhívta a lányait, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő, Hrihorij Omelcsenko megfenyegette őt és családját.

A fenyegetés egy ukrán televíziós interjúban hangzott el, amelyet Magyarországon elsőként az Index szemlézett. Omelcsenko egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt mondta: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik”. A volt tiszt hozzátette: „Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.” A miniszterelnök a közzétett videóban ezt mondta a lányainak: „Komolyan kell venni, de nem szabad megijedni.”

Később Orbán Viktor egy újabb videót posztolt Facebook-oldalára, amelyen látható, hogy nemcsak a gyerekeit, de az édesanyját is felhívta telefonon. Megkérdezte tőle, hogy jól van-e, majd azt is elmondta: „Én is így vagyok egyébként, én mindig jól vagyok.”

– mondja édesanyjának a kormányfő.

A telefonhívás egy autóban hangzott el, miközben Orbán hazafelé tartott. A közösségi médiában közzétett tartalmait gyártó munkatársa ült mellette, aki megkérdezte tőle, hogy az édesanyja aggódik-e a családot ért fenyegetés miatt. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy az asszony inkább amiatt aggódik, hogy a fia fáradt. Azt azért mondta, hogy figyeljen, de Orbán szerint azért nem mutatja ki a félelmét, mert „ha aggodalmaskodik, akkor csak az én bajomat növeli”.

Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.

Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.

Zelenszkij az interjúban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak B-tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán Viktor vétópolitikáját, mielőtt Kijev kasszája kiürül.

– mondta.

Az ukrán elnök a béketárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta az amerikai közvetítés fontosságát. „Nem bízunk Oroszországban, de azt hiszem és bízom abban, hogy az amerikaiak tényleg véget akarnak vetni ennek a háborúnak. Remélem, hogy a segítségünkre lesznek, de Oroszországra kellene nagyobb nyomást gyakorolniuk, nem rám” – jelentette ki.

Az elnök egy személyes történetet is megosztott a Trumppal folytatott beszélgetéséről, amely az amerikai biztonsági garanciákat érintette. „Trump elnök azt kérdezte tőlem: bízik abban, hogy a mi biztonsági garanciáink erősebbek lehetnek a NATO-iénál? Azt feleltem: Igen, mert ez ma Önön múlik, elnök úr. Isten adja, hogy erősebb biztonsági garanciákat kapjunk, mint amit a NATO adna. De mi lesz Ön után? És mi lesz, ha én sem leszek?”

Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.

Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.

Az árakat a Perzsa-öbölben és környékén eszkalálódó fegyveres konfliktusok fűtik. Iraki hatóságok szerint két külföldi tartályhajót robbanások értek Bászra városában, Umm Qasr kikötője közelében.

A hatóságok az eset után minden terminálon felfüggesztették a műveleteket. A hajók elleni támadások az egész öbölben felerősödtek: Omán 20 tengerészt mentett ki egy thaiföldi zászló alatt hajózó hajóról, miután az támadás célpontja lett.

A tengeri incidensek egy szélesebb katonai eszkaláció részei.

Izrael azt is közölte, hogy feltartóztatta az Irán és a Hezbollah által indított rakétákat.

Eközben Irán külügyminisztere bejelentette, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, beleértve a legrégebbi bankot is, „miközben tele volt alkalmazottakkal”, és bosszút fogadott.

Irán emellett továbbra is fenyegeti a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat, amely a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolítja, így a hajózás bármilyen zavara azonnal érezteti hatását a globális piacokon. Szerdán Irán arra figyelmeztetett, hogy az olaj ára elérheti a hordónkénti 200 dollárt, ha a támadások fokozódnak.