Mi áll a békési földrengések hátterében?
Ahogy arról mi is írtunk, több földrengés is volt a hétvégén Magyarországon.
Időkép utánajárt annak, hogy mi okozza a rengéseket és meddig számíthatunk még utórengésekre. Mint írják:
Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakembere, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetője, Süle Bálint az intézet közösségi oldalán azt írta:
„A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel. Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben".
A portálnak még hozzátette: „A földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki, ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában.”
Arról, hogy Magyarországon milyen földrengések voltak, milyen gyakorisággal, azt mondta:
Az 1985-ös 4.9 magnitúdójú berhidai rengés óta a következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:
• 1989-01-27 M4.4 Bérbaltavár
• 2006-11-23 M4.5 Beregsurány
• 2006-12-31 M4.1 Gyömrő
• 2011-01-29 M4.5 Oroszlány
• 2013-04-22 M4.8 Heves
• 2019-03-07 M4.0 Ötvöskóny
• 2019-08-11 M4.1 Tenk
Így jól látszik, hogy négy évvel ezelőtt Tenk térségében történt hasonló méretű rengés.
Az utórengésekről úgy vélte:
„Az utórengések száma és nagysága egyaránt csillapodik a főrengéstől eltelt idő függvényében, esetünkben az érezhetőség határát elérő rengésekre néhány napig biztosan számítani kell. A lakosság által nem, de a műszerek által érzékelt rengések akár hetekig vagy egy-két hónapig is előfordulhatnak”.
Az Időkép emlékeztet rá, hogy
Komoly károkat és halálos áldozatokat is követelt, 63-an vesztették életüket. Annak, hogy nem követelt még több áldozatot e természeti katasztrófa feltehetőleg annak volt köszönhető, hogy a rugalmas, könnyű parasztházak jól bírták a terhelést, míg a kőből emelt, magas épületekből ekkoriban még igen kevés volt - írja a portál.