Mészáros Lőrinc: 2009 óta vagyok milliárdos, mégis újra és újra meglepődnek azon, hogy ennek megfelelő színvonalon élek

A Fidesz-KDNP frakciószövetség csütörtök estére tüntetést szervezett a Sándor-palota elé, tiltakozva a kormány 17. Alaptörvény-módosítása ellen. Az ellenzéki pártok szerint a javaslat példa nélküli hatalomkoncentrációt valósítana meg. A rendezvényen Áder János volt köztársasági elnök is felszólalt. Képeinken a tüntetés legemlékezetesebb pillanatai.

Orbán Viktor nem jelent meg a Fidesz tegnap esti, Sándor-palota elé szervezett tüntetésén, noha a felhívást napokig maga is népszerűsítette. A Telex szerette volna tudni, miért nem ment el a volt kormányfő a „Stop Önkény” nevű megmozdulásra.

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a miniszterelnök szándékosan döntött így.

A kommunikációs igazgató egyúttal előrevetítette:

A Fidesz–KDNP „Stop Önkény!” címmel hirdetett demonstrációt csütörtök estére a Sándor-palota elé, tiltakozva a 17. Alaptörvény-módosítás ellen és kiállva Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett. A rendezvény fő szónoka Áder János, volt köztársasági elnök volt, aki alkotmányellenesnek nevezte az államfő elmozdítására irányuló törekvéseket. Rajta kívül felszólalt többek között Havasi Bertalan, Szűcs Gábor és Osztie Zoltán is.

A Tisza Párt által benyújtott Alaptörvény-módosítás egyik célja Sulyok Tamás eltávolítása a hivatalból.

Kapitány István a Mi Hazánk frakcióvezetőjének parlamenti felszólalására reagált, amelyben az hangzott el, hogy „Ukrajna villamosenergia-felhasználásának nagyjából a 40%-át a magyarországi import fedezte.” A miniszter szerint a politikus félrevezetően használta a 40 százalékos arányt.

Kifejtette, hogy Magyarország az Ukrajnába érkező importáram egy jelentős részét adja, nem pedig az ország teljes felhasználásának 40 százalékát. Hozzátette, hogy a háborús károk ellenére is szomszédunk döntően saját maga biztosítja az ellátását.

A Magyarországról érkező áram jellemzően akkor kerül exportra, amikor a hazai, például a naperőművi termelés miatt többlet keletkezik, ráadásul a kivitt energia egy része nem is magyar termelés, hanem külföldről behozott, majd továbbadott áram.

Kapitány hangsúlyozta, hogy a kereskedelem kétirányú, és a magyar fogyasztók ellátása nincs veszélyben.

A poszt végén a kormány energiapolitikai céljait is vázolta: „Mi azon dolgozunk, hogy a magyar napelemparkok és a jövőben újra telepíthető szélerőművek termelését minél jobban itthon tudjuk hasznosítani. Ezért csatlakoztunk az energiatárolói kapacitások bővítését célzó uniós kezdeményezéshez is, első körben 700 megawatt teljesítmény vállalásával.”

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, miért hagyta ott korábbi, kényelmes és jó fizetésű állását, és hogyan vált Orbán Viktor a hőséből a kiábrándultság tárgyává. A miniszter elmondta, már évek óta zavarták a közállapotok, de nem tudta, mit tehetne. Úgy érezte, a munkája sem motiválja már úgy, mint régen, ezért amikor felkérést kapott Magyar Péteréktől a programalkotás összefogására, egy év szünetet kért. Ezt az időszakot részben életközepi válságnak is tartja. „Tényleg nem tudtam pihenni, rosszul aludtam, elkezdtem fotózni, AI-os podcastokat csinálni, de nem találtam meg azt a tevékenységet, ami életem új értelme lett volna” – fogalmazott. A döntést végül az a kérdés hozta meg, hogy mit mesél majd az unokáinak.

Konzervatív családban nőtt fel, és sokáig a Fidesz szavazója volt. A rendszerváltás idején Orbán Viktorra hősként tekintett.

Állítása szerint 2010-ben és 2014-ben is a Fideszre szavazott, bár már akkor látni vélte, hogy a kormány nem a megígért programot valósítja meg. 2018-ban már csak egyéniben támogatta Pokorni Zoltánt, listán pedig valamelyik ellenzéki pártra adta a voksát. A kiábrándulását azzal magyarázta, hogy a Fidesz a Kádár-rendszerhez kezdett hasonlítani. „Gyerekkoromban kinevettük a hanyatló Kádár-rendszert, s azon kaptam magam, hogy a Fidesz is olyanná válik, mint az MSZMP: egy szavát sem lehetett elhinni.” Szerinte ő a tipikus csalódott fideszes, és a Tisza Párt tele van hozzá hasonló emberekkel. „Pedig a Tisza tele van velük: olyanokkal, akik azért csalódtak, mert tudták, hogy Orbán Viktor olyan történelmi felhatalmazást kapott, amellyel jobbá tehette volna az országot, és akár Kossuth és Széchenyi lábnyomába léphetett volna.”

A NER félrecsúszását két fő okkal magyarázta. Egyrészt a fideszes politikusok szerinte tapasztalat nélkül, a való világtól elszakadva éltek.

Másrészt úgy látja, a rendszerváltás hiányosságai is hozzájárultak a helyzethez. „A másik nagy hibája a rendszernek, hogy nem volt igazi rendszerváltás: a kommunista-szocialista elit tovább élt, a mutyi, a kéz kezet mos és a következmények nélküli ország.” Úgy véli, most nemcsak 1989 hiányosságait kell pótolni, hanem a „mikszáthi dzsentrivilág vesztes múltját” is maguk mögött kell hagyniuk.

A kormányzati munkával kapcsolatban elmondta,

Úgy látja, a szakapparátus motiváltabb, és végre kikérik a véleményüket. „Örülnek, hogy végre végezhetik a munkájukat, és megkérdezik a véleményüket.” Állítása szerint egy az MTA-n tartott workshopon kiderült, hogy az intézetigazgatókat évtizedek óta, még a NER előtt sem kérdezték meg soha. „Az MTA-n tartottunk egy workshopot, meghívtuk az összes intézetigazgatót, és az derült ki, hogy húsz-huszonöt éve soha nem kérdezték meg őket, a NER előtt sem.”

A bizalomvesztett felső vezetőkkel kapcsolatban elismerte, hogy jelezték nekik a lemondásuk szükségességét, de ők erre nem voltak hajlandóak. „De nincs is szükség a lemondásukra, meg fog szűnni a mandátumuk a HUN-REN átalakításakor.” A miniszter szerint az alapítványi forma önmagában nem rossz, de az államnak kontrollt kell gyakorolnia felette. „A Fideszre jellemző volt, hogy alapvetően jól kitalált, máshol jól bevált struktúrákat „félrehasznált” politikai célból” – tette hozzá.

„Azok az összegek azonban, amelyek itt felmerültek, túlságosan magasak, nemzetközi összehasonlításban is.” A programot állami keretek között, a hagyományos kutatástámogatási rendszerbe illesztve, átalakítva folytatni fogják. Az eredeti koncepció fő hibájának azt látta, hogy a drágán idecsábított kutatócsoportok nem integrálódtak volna a hazai tudományos életbe. „Az eredeti elképzelésnek az volt a fő problémája, hogy félő volt: a sok pénzért ide érkező kutatócsoportok nem szervesülnek az itteni kutatóhálózatba, tudományos életbe.”

A parlamenti munkáról vegyes érzései vannak. Érdekesnek tartja a bukott kormánypárti képviselők viselkedését, de a rendszert rendkívül hatékonytalannak látja.

A parlamenti működést a 19. század életritmusához hasonlította. „Ma viszont azt a munkát, amit ott két nap alatt végzünk, hatékony rendszerben néhány óra alatt meg lehetne csinálni.” Magyar Péter parlamenti stílusát csodálja. „Lehet, hogy másoknak néha kicsit sok, de én csodálom a tájékozottságát, és a gyors reakcióját.” Úgy véli, az erős stílus mögött nagy igazságérzet és következetesség van, a szavazók pedig ki vannak éhezve az őszinteségre.

Arra a kérdésre, hogy ha Németh Balázs Füles, akkor ő ki lenne a Micimackóból, azt válaszolta, hogy a Tigrist választaná. A mese szerinte az elfogadásról szól. „De ha választanom kellene, talán én is ezt választanám: nem a nagyképű „pannon pumát”, hanem azt a Tigrist, aki mindennel is foglalkozik, nem fél belevágni semmibe, egyszóval: érdekli a világ.”