Fotógaléria: Megmutatjuk a csütörtök esti Fidesz-tüntetés legérdekesebb pillanatait

Orbán Viktor nem vett részt a Stop Önkény címmel meghirdetett tüntetésen, amelyen az Alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak a budai Várban. A Fidesz elnökét sokan hiányolták a helyszínről. A volt miniszterelnök nem sokkal a rendezvény befejezése előtt bejegyzést tett közzé a Facebookon, és egy fotót is mellékelt hozzá, azt bizonyítandó, hogy sokan voltak a Sándor-palota előtti téren.

- írta Orbán Viktor.

Kapitány István a Mi Hazánk frakcióvezetőjének parlamenti felszólalására reagált, amelyben az hangzott el, hogy „Ukrajna villamosenergia-felhasználásának nagyjából a 40%-át a magyarországi import fedezte.” A miniszter szerint a politikus félrevezetően használta a 40 százalékos arányt.

Kifejtette, hogy Magyarország az Ukrajnába érkező importáram egy jelentős részét adja, nem pedig az ország teljes felhasználásának 40 százalékát. Hozzátette, hogy a háborús károk ellenére is szomszédunk döntően saját maga biztosítja az ellátását.

A Magyarországról érkező áram jellemzően akkor kerül exportra, amikor a hazai, például a naperőművi termelés miatt többlet keletkezik, ráadásul a kivitt energia egy része nem is magyar termelés, hanem külföldről behozott, majd továbbadott áram.

Kapitány hangsúlyozta, hogy a kereskedelem kétirányú, és a magyar fogyasztók ellátása nincs veszélyben.

A poszt végén a kormány energiapolitikai céljait is vázolta: „Mi azon dolgozunk, hogy a magyar napelemparkok és a jövőben újra telepíthető szélerőművek termelését minél jobban itthon tudjuk hasznosítani. Ezért csatlakoztunk az energiatárolói kapacitások bővítését célzó uniós kezdeményezéshez is, első körben 700 megawatt teljesítmény vállalásával.”

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, miért hagyta ott korábbi, kényelmes és jó fizetésű állását, és hogyan vált Orbán Viktor a hőséből a kiábrándultság tárgyává. A miniszter elmondta, már évek óta zavarták a közállapotok, de nem tudta, mit tehetne. Úgy érezte, a munkája sem motiválja már úgy, mint régen, ezért amikor felkérést kapott Magyar Péteréktől a programalkotás összefogására, egy év szünetet kért. Ezt az időszakot részben életközepi válságnak is tartja. „Tényleg nem tudtam pihenni, rosszul aludtam, elkezdtem fotózni, AI-os podcastokat csinálni, de nem találtam meg azt a tevékenységet, ami életem új értelme lett volna” – fogalmazott. A döntést végül az a kérdés hozta meg, hogy mit mesél majd az unokáinak.

Konzervatív családban nőtt fel, és sokáig a Fidesz szavazója volt. A rendszerváltás idején Orbán Viktorra hősként tekintett.

Állítása szerint 2010-ben és 2014-ben is a Fideszre szavazott, bár már akkor látni vélte, hogy a kormány nem a megígért programot valósítja meg. 2018-ban már csak egyéniben támogatta Pokorni Zoltánt, listán pedig valamelyik ellenzéki pártra adta a voksát. A kiábrándulását azzal magyarázta, hogy a Fidesz a Kádár-rendszerhez kezdett hasonlítani. „Gyerekkoromban kinevettük a hanyatló Kádár-rendszert, s azon kaptam magam, hogy a Fidesz is olyanná válik, mint az MSZMP: egy szavát sem lehetett elhinni.” Szerinte ő a tipikus csalódott fideszes, és a Tisza Párt tele van hozzá hasonló emberekkel. „Pedig a Tisza tele van velük: olyanokkal, akik azért csalódtak, mert tudták, hogy Orbán Viktor olyan történelmi felhatalmazást kapott, amellyel jobbá tehette volna az országot, és akár Kossuth és Széchenyi lábnyomába léphetett volna.”

A NER félrecsúszását két fő okkal magyarázta. Egyrészt a fideszes politikusok szerinte tapasztalat nélkül, a való világtól elszakadva éltek.

Másrészt úgy látja, a rendszerváltás hiányosságai is hozzájárultak a helyzethez. „A másik nagy hibája a rendszernek, hogy nem volt igazi rendszerváltás: a kommunista-szocialista elit tovább élt, a mutyi, a kéz kezet mos és a következmények nélküli ország.” Úgy véli, most nemcsak 1989 hiányosságait kell pótolni, hanem a „mikszáthi dzsentrivilág vesztes múltját” is maguk mögött kell hagyniuk.

A kormányzati munkával kapcsolatban elmondta,

Úgy látja, a szakapparátus motiváltabb, és végre kikérik a véleményüket. „Örülnek, hogy végre végezhetik a munkájukat, és megkérdezik a véleményüket.” Állítása szerint egy az MTA-n tartott workshopon kiderült, hogy az intézetigazgatókat évtizedek óta, még a NER előtt sem kérdezték meg soha. „Az MTA-n tartottunk egy workshopot, meghívtuk az összes intézetigazgatót, és az derült ki, hogy húsz-huszonöt éve soha nem kérdezték meg őket, a NER előtt sem.”

A bizalomvesztett felső vezetőkkel kapcsolatban elismerte, hogy jelezték nekik a lemondásuk szükségességét, de ők erre nem voltak hajlandóak. „De nincs is szükség a lemondásukra, meg fog szűnni a mandátumuk a HUN-REN átalakításakor.” A miniszter szerint az alapítványi forma önmagában nem rossz, de az államnak kontrollt kell gyakorolnia felette. „A Fideszre jellemző volt, hogy alapvetően jól kitalált, máshol jól bevált struktúrákat „félrehasznált” politikai célból” – tette hozzá.

„Azok az összegek azonban, amelyek itt felmerültek, túlságosan magasak, nemzetközi összehasonlításban is.” A programot állami keretek között, a hagyományos kutatástámogatási rendszerbe illesztve, átalakítva folytatni fogják. Az eredeti koncepció fő hibájának azt látta, hogy a drágán idecsábított kutatócsoportok nem integrálódtak volna a hazai tudományos életbe. „Az eredeti elképzelésnek az volt a fő problémája, hogy félő volt: a sok pénzért ide érkező kutatócsoportok nem szervesülnek az itteni kutatóhálózatba, tudományos életbe.”

A parlamenti munkáról vegyes érzései vannak. Érdekesnek tartja a bukott kormánypárti képviselők viselkedését, de a rendszert rendkívül hatékonytalannak látja.

A parlamenti működést a 19. század életritmusához hasonlította. „Ma viszont azt a munkát, amit ott két nap alatt végzünk, hatékony rendszerben néhány óra alatt meg lehetne csinálni.” Magyar Péter parlamenti stílusát csodálja. „Lehet, hogy másoknak néha kicsit sok, de én csodálom a tájékozottságát, és a gyors reakcióját.” Úgy véli, az erős stílus mögött nagy igazságérzet és következetesség van, a szavazók pedig ki vannak éhezve az őszinteségre.

Arra a kérdésre, hogy ha Németh Balázs Füles, akkor ő ki lenne a Micimackóból, azt válaszolta, hogy a Tigrist választaná. A mese szerinte az elfogadásról szól. „De ha választanom kellene, talán én is ezt választanám: nem a nagyképű „pannon pumát”, hanem azt a Tigrist, aki mindennel is foglalkozik, nem fél belevágni semmibe, egyszóval: érdekli a világ.”

A budai Várba meghirdetett tüntetésen elsőként Szűcs Gábor, a Fidesz-frakció megafonosból lett országgyűlési képviselője kapott szót „Nagyon sokan vannak az országban, akiknek nem tetszik, ahogy Magyar Péter kommunikál” – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy Magyar Péter lebontja a jogállamot, aki pedig nem ért vele egyet, az kap egy vizsgálatot a Vagyonvisszaszerzési Hivataltól. Szűcs elmondta, mit tartalmaz az Alaptörvény 17. módosítása, ami ellen tüntetnek, véleménye szerint elfogadhatatlan az a személyre szabott jogalkotás, amivel Sulyok Tamást egyetlen mondattal el akarják távolítani.

– mondta a vagyonvisszaszerzési hivatalra utalva.

A Megafonos Szakács István arról beszélt, nagyon sok szeretetet kapott az elmúlt napokban. „Mire számíthat, aki ellenvéleményt fogalmaz meg?” – kérdezte tőle Szűcs, ő pedig belekezdett az elbeszélésbe, hogy csöngették fel a rendőrök szerdán reggel. Amikor elmondta, hogy a gyerekeit is felkeltették, felzúgott a „mocskos Tisza!” skandálás.

Tóth Elizabeth influenszer szerint

A rezsicsökkentést megszüntették, a védett árakat kivezették. Szerinte elhallgattatták a Pesti Srácokat, a Borsot és a Ripostot, most pedig a közmédiát, ami elnyomás, Magyar pedig nyílt hazaárulást követ el.

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója azzal kezdte, hogy kiállnak Sulyok Tamás mellett, de elvárják, hogy ő is álljon ki mellettük.

– mondta Havasi, aki szerint nem fog lemondani, mert nem hagyhatja el alkotmányos őrhelyét. Abban is biztos, hogy nem fog aláírni semmiféle alkotmányellenes jogszabályt, önmagáról szólót sem, ebben szerinte történelmi felelőssége van.

– mondta.

„A mi politikai közösségünk 99 százaléka tiszta” – mondta Havasi, építették az országot. Ezért arra figyelmezteti azokat, akik a diktatúrát építik, hogy nincs kiegyezés, semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve.

A korábbi köztársasági elnök Áder János arról beszélt, hogy elnöksége idején találtak egy zsák iratot az elnöki tanács idejéből. Megtalálták Nagy Ferenc egykori miniszterelnök lemondó nyilatkozatát is, majd elmondta, hogy kényszerítették ennek aláírására. Áder azt mondta, hogy azért lett politikus közel 40 éve, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő Magyarországon. Szerinte ha Deák Ferenc élne, ő is itt lenne ezen a tüntetésen.

Áder szerint a Tisza korábban azt mondta, hogy a jogállami normák betartásával akarják meghozni döntéseiket, és erre tett ígéretet Görög Márta is a miniszteri meghallgatásán.

A jogállam szerinte a hatalommal való visszaélés tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot jelenti, a kormány új tervezete pedig az összes pontot megszegi. Áder Petrétei József alkotmányjogászt idézte, aki szerint nem lehet alkotmányosan elmozdítani a korábban kinevezetteket, azokat szerinte csak a hatályos jogszabályokban szereplő okokkal lehet eltávolítani, a leszámolás nem elég indok.

Áder úgy gondolja: Sulyok Tamás nem követett el semmilyen törvénytelenséget, így ha elmozdítják egy mondattal, az anarchiához vezet, az új elnöknek pedig nem lesz tekintélye.

„Miért vagyunk itt? Mert mi nem csak Deák Ferenc, és nem csak Bibó István, de Kölcsey Ferenc üzenetét is értjük” – mondta Áder, idézve, hogy „a haza mindenek előtt”. Ezután „Ria, ria, Hungária” skandálásba kezdett a közönség.

Via Telex