Mesterséges intelligenciával vezérelt robotok irányíthatják a katonákat a jövő háborúiban
A jövőben háborúkban is bevethető "gyilkos robotok" is szóba kerültek az ENSZ-nél New Yorkban. Több aktivista, például az 1997-ben Nobel-békedíjat nyert Jody Williams is felszólalt ellenük egy beszélgetésen.
A téma azután vetődött fel, hogy az amerikai hadsereg nemrég bejelentette a Project Quarterback (Hátvéd Projekt) elnevezésű tervét, amely
olyan robotok alkalmazását jelenti, amelyek mesterséges intelligencia segítségével segítik a katonákat abban, hogyan támadják hatékonyabban az ellenfelet.
Jody Williams, aki a taposóaknák betiltásáért tett erőfeszítéseiért nyerte el a Nobel-békedíjat 22 évvel ezelőtt, most a Gyilkos Robotok Megállításáért elnevezésű kampány szóvivője. Ezt még 2012-ben indították el azzal a céllal, hogy betiltsák az emberi beavatkozást nem igénylő (autonóm) fegyvereket, ezzel együtt pedig garantálják, hogy továbbra is az emberek irányítsák a haderőket és a fegyvereket.
Jody Williams arra hívta fel az ENSZ-figyelmét, hogy ha robotok hoznának meg élet-halál döntéseket a csatatéren az emberek helyett, az olyan etikátlan és erkölcstelen döntés lenne, amit sosem szabadna engedni.
"Tudják, a drónok is eleinte csak megfigyelő eszközök voltak, aztán hirtelen már Hellfire rakéták kerültek rájuk, ezzel pedig gyilkos eszközökké váltak. Azt reméljük és arra számítunk, hogy az emberek többsége nem fog tudni a gyilkos robotok kutatásáról és fejlesztéséről. Vissza kell lépnünk és végiggondolnunk, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt robotikus fegyverrendszerek milyen hatással vannak a bolygóra és az emberekre"
- mondta a politikai aktivista.
Vele együtt több robotellenes aktivista is felszólította a tisztviselőket, hogy alkossanak szabályokat minden, csatában bevethető tengeri vagy szárazföldi támadóeszközzel szemben, amelyet nem emberek irányítanak.
Liz O'Sullivan, a robotfegyverek ellenőrzéséért felelős nemzetközi bizottság (ICRAC) képviselője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha engedélyezik az emberi beavatkozást nem igénylő fegyvereket a háborúkban, amelyek saját maguk választhatják ki a célpontokat, bizonyos emberek - például a színes bőrűek vagy a fogyatékkal élők - kiemelt áldozatok lehetnek, mert őket a robotok fejlesztői kizárták a képzési folyamatból a saját elfogultságuk alapján.
"Nem világos, hogy ki tehető felelőssé az autonóm fegyverek által okozott törvénytelen cselekedetekért. A programozó, a gyártó, a parancsnok, vagy maga az eszköz. Ez a probléma nehezíteni az igazságszolgáltatást, különösen az áldozatok esetében"
- emelte ki Williams.
Egy másik aktivista, Mary Wareham szerint Oroszország és az Egyesült Államok jelentik a fő problémát ebben a kérdésben, mert ezek az országok az augusztusi genfi ENSZ-tanácskozáson nem támogatták az ilyen fegyverek betiltását garantáló szerződés előkészítését. Rajtuk kívül még számos ország van, amely egyre komolyabb összegeket fektet be az autonóm fegyverekbe, például Kína, Dél-Korea, Izrael, az Egyesült Királyság, de már Törökország és Irán is ebbe az irányba tarthat.
Forrás: Daily Mail , címkép: illusztráció (PxHere)