A Spirit FM vendége volt Merkely Béla kedd délután. A Semmelweis Egyetem rektora főképp annak apropóján beszélt Rónai Egon műsorvezetővel, hogy az intézményt a világ 300 legjobb egyeteme közé választották. A beszélgetésben kitértek azonban a koronavírus delta variánsára és a lehetséges negyedik hullámra is.

A rektor elmondta, nincs reális esélye annak, hogy a nyájimmunitás segítségével védekezzenek azok, akik nem oltatták be magukat, ugyanis az átoltottságnak nyolcvan százalék fölé kellene emelkednie ahhoz, hogy megvédje azt a kisebbséget, aki nem élt az oltás lehetőségével.

Hozzátette, lesz negyedik hullám Magyarországon is, de az más lefolyású lesz, mint a korábbiak, mert nincs annyi kitett személy, és jelentős számú átfertőzött is van az országban.

Merkely Béla kiemelte, hogy az oltatlanok vannak nagy veszélyben, hiába viselnek maszkot és tartják a szociális távolságot, a delta-variáns „megtalálja a rést a pajzson”, így csak az oltás nyújthat védelmet ellene.

- emelte ki a kardiológusprofesszor.

Merkely Béla szerint nem szabad csupán az immunrendszerünkben bízni a következő hullámban, mert az erős immunrendszerű embereknél is lehet súlyos lefolyása a vírusnak.

„Az immunrendszer kétféleképpen hat. A gyenge immunrendszer is rossz, hiszen akkor a vírus szinte az összes szervet megbetegíti. A túl erős immunrendszer, ami fiatal sportolóknál és középkorúaknál szokott előfordulni, egy úgynevezett citokinvihart hoz létre, és ennek következtében lesz jelentős szervi károsodás vagy életveszélyes szervi megbetegedés. Tehát senki ne bízzon az immunrendszerében!” - emelte ki a rektor.

Mindenképpen jót tett az ellenzéknek az előválasztás folyamata, mert egyesült támogatottságuk nőtt az előző hónapokhoz képest – derül ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából, amit a hvg.hu idéz.

– mutatja a kutatás. Szeptemberhez képest az ellenzék 1 százalékot erősödött, míg a kormánypártok 2 százalékkal gyengültek.

Látványos a különbség, ha a területi megoszlást nézzük: a kutatás szerint a fővárosban az ellenzéket 58, a kormánypártokat 24 százalék támogatja.

A megyeszékhelyeken jelenleg 43-33-ra vezet az ellenzék, a többi vidéki várost magában foglaló településcsoportban viszont megfordulnak az erőviszonyok: a Fidesz–KDNP 38, az ellenzéki lista 34 százalékon áll. A falvakban valamivel még nagyobb a kormánypárti előny: 39 százalékukkal szemben az ellenzék 32 százalékot kap a választóktól – írja a portál.

A választókorú népességben a pártok közül a Demokratikus Koalíciónak 11-ről 13 százalékra bővült a támogatottsága. A Jobbik egy százalékot csökkent, most 11 százalékon áll. Az MSZP-nek minimálisan, 5-ről 6 százalékra emelkedett a támogatottsága az elmúlt egy hónapban. A Momentum maradt 4, az LMP 2 százalékon. A Párbeszéd 1-ről 2 százalékra bővítette táborát, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt továbbra is 1-1 százalékos. A pártnélküliek aránya 25 százalék.

Ezt a listát továbbra is magasan a Fidesz vezeti:

A biztos pártválasztóknál a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll 19, a harmadikon a Jobbik, 14 százalékkal.

A kutatást október 11. és 19. között végezték, ezer fő megkérdezésével.

Szerdán a benzin átlagára átlépte az 500 forintos határt, a gázolaj literenkénti ára pedig jelenleg 512 forinton áll. Azt hihetnénk, hogy ezzel most egy időre megáll a folyamatos növekedés, de erre kár számítani: pénteken újabb áremelés várható – írja a Telex a holtankoljak.hu információi alapján.

Ezzel a 95-ös benzin átlagára eléri az 506 forintot literenként, a gázolajé pedig az 517 forintot. A brutális áremelkedéssel kapcsolatban a kormány egyelőre kivár, bár Orbán a parlamentben arról beszélt, hogy nem zárják ki az árbefagyasztás lehetőségét sem. Ahogyan mi is írtunk róla, az ATV Híradó megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központot, miért rekordmagasak az üzemanyagárak.

– szólt a válasz.

A Napi.hu gondozásában idén először jelent meg a legtöbbet jótékonykodó magyarok listája. Az adakozó kedvű vállalkozók, üzletemberek és közéleti személyiségek nagy része nem meglepő módon a 100 leggazdagabb honfitársunk listájáról kerül ki.

A lista szereplői közül a legtöbben a motivációkról is beszélnek, ezzel is népszerűsítve az adakozást az emberek körében.

A képzeletbeli lista második helyén Gattyán György, a Docler Csoport alapítója, tulajdonosa áll, aki 2021-ben 500 millió forintot adott jótékonysági célokra. Gattyán György a koronavírus-járvány kitörése óta az egészségügyet és a krízis által erősebben sújtott társadalmi csoportokat támogatja kiemelten.

A képzeletbeli 3. helyen Szíjj László, a Duna Csoport tulajdonosa áll, aki 400 millió forintnál többet szánt idén vagyonából jótékonykodásra.

– mondta el a vállalkozó motivációiról.

A negyedik helyen Paár Attila építőipari nagyvállalkozót, a WHB csoport vezetőjét találjuk, míg az ötödik hely Hermann Kamilláé, az Indotek Group partneréé lett.

(via Index)

2016-tól éveken át együttműködött a magyar titkosszolgálattal a Migration Aid nevű menekülteket segítő civil szervezet – ezt a HVG újságítója írta most megjelenő könyvében.

A Migration Aid vezetőjéről a 2018-as választások előtt egy hangfelvétel szivárgott ki, ami azonnal kampánypánytémává vált. Azzal gyanúsították őket, hogy Soros György állhat mögöttük. Dezső András ugyanakkor arról is ír, hogy a hangfelvétel megrendelése mögött magyar politikai körök állhattak.

A menekülteket segítő szervezet vezetőjéről a 2018-as választások előtt egy hangfelvétel szivárgott ki, a titkos hangfelvételekre hivatkozva az azóta megszűnt kormánypárti Magyar Idők azt írta róluk, hogy illegális adatbázist építenek a menekültekről. A megjelent információkat azonnal kampánytémává tette a kormánypárt a közelgő országgyűlési választások előtt.

Siewert András, a Migration Aid vezetője a cikk megjelenése után azt állította, hogy egy magát üzletembernek mondó férfi hívta gyanús találkozóra, ott készült a felvétel. Számítottak arra, hogy lehallgatják őket, ezért valótlan információkat mondtak. Sőt az alkotmányvédelmi hivatalt is értesítették.

Siewert most azt mondta az RTL Híradójának a titkosszolgálattal kötött megállapodásukról, mert ismét felerősödtek azok a hangok, amik a Migration Aid-et az úgynevezett "Soros-hálózat" részeként emlegetik.