A koronavírus-járvány, az ebből következő súlyos gazdasági visszaesés és a George Floyd rendőri erőszak általi halálát követő egyre szélesebb tüntetések érezhetően megrendítették a hivatalban lévő elnök iránti bizalmat. Szinte valamennyi nagy közvélemény-kutató intézet (Ipsos, YouGov, Rasmussen) felmérésében, amelyet a regisztrált vagy várható szavazók körében végeztek, a Trump működésével elégedetlenek mindenütt többségben vannak, és a negatív vélemények legalább 10%-kal ütik az elégedetteket.

Ekkora előnnyel, mint Joe Biden, egyetlen kihívó sem rendelkezett 1992 nyara óta, amikor Bill Clinton volt a vetélytársa az idősebb George Bush elnöknek. Ez a folyamat már márciusban elkezdődött, amikor Biden 8 pontos előnyre tett szert Trumppal szemben, és ez az előny tovább nőtt. Ráadásul a volt alelnök biztosra veheti, hogy ő kapja meg hivatalosan a demokrata párttól a hivatalos elnökjelöltséget, miután egyetlen komoly riválisa, Bernie Sanders visszalépett.

A Trump-hívek számának zsugorodása gyakorlatilag valamennyi demográfiai csoport között világosan észlelhető. Hosszú távon azonban az elnök gyengesége mindenekelőtt a női szavazók között lehet döntő jelentőségű  – írja a New York Times.

Már négy évvel ezelőtt is sokan azt hitték, hogy Trump nőellenes magatartása, az állítólagos szexuális zaklatásairól szóló hírek végzetesnek bizonyulnak Hillary Clintonnal szemben. Ez most bekövetkezett, mert a felmérések azt mutatják, hogy a női voksolók körében Trump 25 ponttal lemaradva kullog Biden mögött, szemben a négy évvel ezelőtt 14 pontos hátránnyal. Igaz a férfiak körében még mindig vezet 6%-kal, ugyanannyival, mint a 2016-os elnökválasztáskor.

Bár legfőbb bázisa, a felsőfokú végzettség nélküli fehér szavazók között az elnök még mindig 21 ponttal vezet, azonban feltűnő, hogy e körben is 10 ponttal esett vissza márciushoz és áprilishoz képest. Ráadásul kihívója e réteg 37%-ának bizalmát élvezi, miközben a felsőfokú végzettségű fehérek körében Biden 20 ponttal vezet, 8 ponttal többel, mint Hillary Clinton. Javult némiképp elfogadottsága a fiatal szavazók körében is, akik valószínűleg sosem lesznek a fő támaszai, hiszen a 78 éves volt alelnök a „normális élethez” való visszatérést ígéri. Figyelemre méltó viszont, hogy 7 ponttal vezet a 65 év felettiek között, annak ellenére, hogy a faji zavargások az idősebb generációt általában a republikánus felé szokták vezérelni. Bár az elmúlt hónapokban e rétegnél kissé visszaesett, mégis lényegesen erősebb Hillary Clintonnál, aki négy éve 5 pontos mínuszban volt az időseknél.

Ami a legutóbbi események fényében talán meglepő, hogy nem növelte jelentősen támogatottságát a színesbőrű szavazók között. Jelenleg 46% áll mögötte, nagyjából ugyanannyi, mint az előző két hónapban. Tehát a következő időszakban Bidennek leginkább a fiatal színesbőrűek megnyerésére kell koncentrálnia.

Persze öt hónap még nagy idő november első keddjéig, és Donald Trump akár meg is fordíthatja a verseny kimenetelét. A helyzet annyiban emlékeztet a négy évvel ezelőttihez, hogy Hillary Clinton akkor ért népszerűsége csúcsára, amikor előkerült egy 2005-és felvétel, amelyen Trump különösen durván nyilatkozott a nőkről és sértegette egy Irakban elesett amerikai muszlim katona családját. Csakhogy Trump akkor elsősorban Clinton e-mailjeinek és egészségi állapotának negatív híráradatával volt képes ledolgozni hátrányát. Joe Biden „maradj otthon”-kampánya azonban egyelőre Trumpnak a járvánnyal kapcsolatos hibáin tartja a figyelmet, és az elnök stábja egyelőre nem találta meg a fogást a volt elnökön.

Komoly létszámleépítésre kerül sor Románia legnagyobb vegyipari vállalatánál - írja a maszol.ro.

A cég márciusban már bejelentette, hogy amennyiben a gáz és a villanyáram ára nem csökken, akkor el kell küldenie dolgozókat. Augusztusban két hétre már leállította a termelést a borzești-i üzemében.

A Chimcomplexnek két gyára van: Borzești-en és Râmnicu Vâlceán. Tavaly 1900 embert foglalkoztattak, a most bejelentett leépítés több mint 20 százalékukat érinti.

Tavalyi árbevételük 2,2 milliárd, a nyeresége pedig 485 millió lej. Míg most az első negyedévben a bevételek kb. 10 százalékkal nőttek, aközben a profit 40 százalékkal csökkent. Tavaly az első felében 159 millió lejt költöttek vízre és energiára, idén ez erre az időszakra már 413 millió lej volt.

A postál beszámolója szerint a jövőben más román nagyvállalatoknál is számítani kell elbocsátásokra, mert állami támogatásban nem részesülnek és piaci áron kell az energiát megvásárolniuk.

Forrás: 24.hu

A világ egyik legkülöncebb milliárdosa, a Tesla-tulajdonos Elon Musk a Twitteren elmélkedett az orosz-ukrán háború lehetséges végkimeneteléről. Az űrkorszakban is új időszámítást hozó dél-afrikai feltaláló egy olyan opciót vázolt fel a katonai konfliktus lehetséges lezárásaként, ami négy feltételt tartalmaz – majd szavazási lehetőséget is biztosított.

A lehetséges vég szerinte:

• a most elcsatolt régiókban valódi, ENSZ által ellenőrzött népszavazás lesz, és az oroszok távoznak onnan, ha ha ez az emberek akarata
• a Krím formálisan is Oroszország része marad, ahogy 1783 óta az volt („Hruscsov hibájáig”)
• a vízellátás biztosított lesz a Krímben
• Ukrajna semleges marad.

Ukraine-Russia Peace:

- Redo elections of annexed regions under UN supervision. Russia leaves if that is will of the people.

- Crimea formally part of Russia, as it has been since 1783 (until Khrushchev’s mistake).

- Water supply to Crimea assured.

hirdetés

- Ukraine remains neutral.

— Elon Musk (@elonmusk) October 3, 2022

Azt nem tudni, hogy miért pont ez a négy opció kering a világ hivatalosan leggazdagabb emberének fejében, mindenesetre az ukránokat sikerült alaposan felbosszantania velük. 12 órával posztolás után már több mint 2 millióan szavaztak, és 61 százalékon állnak a "nem"-ek. A tweethez közel 100 ezer hozzászólás is érkezett.

Ezek közül a legnagyobb port Andrij Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete kavarta, aki nem rejtette véka alá a véleményét:

— írta a tweet alá, majd folytatta is: „az egyetlen eredmény az lesz, hogy ezután egyetlen ukrán sem fogja megvenni a kibaszott szar Tesládat”.

Volodomir Zelenszkij hétfő éjjel egy "ellenszavazást" is indított, amiben azt kérdezi az emberektől, „Melyik Elon Muskot kedveli jobban?”. Válaszlehetőségként az ukránokat vagy az oroszokat támogatót adta meg. Magyar idő szerint kedd reggel jókora többségben van az ukránokat támogató Musk aránya.

110 embert küldenek el a Miskolci Fürdők Kft-től a magas energiaárak és az infláció miatt - írja az RTL.hu.

Két fürdő jövő héten zár be, kettő pedig már most sincs nyitva karbantartási és felújítási munkák miatt. A város próbálja máshol elhelyezni az elbocsájtott dolgozókat.

Bár népszerűek a fürdők, de az energiaárak növekedése és az infláció miatt annyira megnőttek a költségek, hogy a város a bezárás mellett döntött. Az üzemeltető cégnél emiatt csoportos létszámleépítés zajlik és az elküldött dolgozók már a felmondási idejüket töltik. Közülük többen a nyugdíj mellett dolgoztak.

Egyikük elmondta:

Az önkormányzat a város tagvállalatainál ajánlott munkát a most elküldötteknek, a többieket pedig segítik abban, hogy minél hamarabb új állást találjanak.

Miskolc mellett más településeken is gondok vannak a magas energiaárak miatt. Például Sárváron 500 millió forint többletköltséggel számolnak. Van, ahol kevesebb lesz a szolgáltatás vagy drágábbak a jegyek. A Fürdőszövetség azonban nem számít tömeges bezárásra vagy létszámleépítésre. A fürdők üzemeltetéséhez azonban a kormánytól várnak segítséget.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A tanárok és az oktatás helyzetét hosszútávú stratégiai kérdésként kell kezelni, de szükség van a tanárok béremelésére – erről beszélt Kövér László hétfő este a HírTV Napi Aktuális című műsorában. Az Országgyűlés elnöke elismerte, béremelésre szükség van, a pedagógusok jelenlegi fizetése ahhoz a munkához és felelősséghez képest, ami terheli és kötelezi őket, nem méltányos.

Hozzátette:

Felidézte: 2010 után a pedagógusok voltak az elsők, akikre az akkori ciklusban a Fidesz-KDNP-kormány gondolt. Közben egyfajta bérverseny alakult ki mind a piaci szereplők, mind a különböző állami szektorok között, és így relatíve a pedagógusok bérezése lemaradt az többi ágazathoz képest. „Ezt (a lemaradást) senki nem vitatja” – jelentette ki, a vita abban van, hogyan és milyen ütemben, feltételek mellett tud a kormány mindenki számára megnyugtató módon változtatni. Úgy vélte, ezen a helyzeten semmilyen sztrájk nem fog tudni segíteni és nem lehet a meglévő jogszabályokat félretenni, egy nem létező jogi kategóriával élve polgári engedetlenségi akciót indítani a gyerekeink rovására.

Kövér László szerint rövid távú megoldást senki sem várhat a kérdésben, rövid távon – amennyire a kormány lehetőségeiből adódik –, „tűzoltó jelleggel” orvosolják azokat az anomáliákat, amik ilyen mértékű bérlemaradásból fakadnak. Hosszú távon azonban olyan megoldást kell találni, amiben az aktuális bérszínvonal mellett – ki-ki a saját szakmájában – igazságosnak és méltányosnak tartsa a keresetét.