Beköszöntött a július és egyben a nyaralási főszezon is, ráadásul az újabb járványügyi enyhítésekkel még szabadabb lehet a nyár, mint eddig. A Fókusz utánajárt, hogy egy családnak mennyire kell mélyen a zsebébe nyúlni, ha a Balatonon, a Velencei-tónál vagy a Tisza-tónál szeretne vakációzni.
A Balatonon a stábnak nyilatkozó szállás- és étteremtulajdonosok elmondása szerint
- a szállásárakat nagyban meghatározza a szálláshely tóhoz való közelsége
- 15 ezer forinttól a csillagos égig terjedhet egy éjszaka ára
- júniusban és szeptemberben három-négy napot is el lehet tölteni azon az áron, amiért júliusban és augusztusban csak egy éjszakát adnak
- egy négyfős, kétgyerekes család egy jó minőségű vendéglátóhelyen 10 ezer forintból meg tud ebédelni.
A Fókusz a jelenleg elérhető legolcsóbb szálláshelyet Balatonfenyvesen találta egy szállásfoglaló oldalon, egy apartmant augusztus 2. és 8. között 108 ezer forintért adnak ki hat éjszakára ellátás nélkül két gyerek és két felnőtt részére. A legdrágább hotel Siófokon van, ahol több mint 1,3 millió forintot kérnek ugyanezért.
A Velencei-tónál a legolcsóbb apartman 162 ezer forintba kerül, a legdrágább hotel pedig Gárdonyban van, ahol 775 ezret kell fizetni ugyanekkor, ugyanennyi időre, ugyanekkora családra.
A Tisza-tónál egy négyfős családnak nagyjából 40-50 ezer forintos költséggel kell számolni. Az egyszerűbb házakat 25-30 ezer forintért lehet egy éjszakára kibérelni. Egy ebéd általában 2000 forintra, a vacsora 1500 forintra jön ki személyenként.
A legolcsóbb szállás augusztus 2-8. között Tiszafüreden található 94 500 forintért egy négyfős család számára hat éjszakára. A legdrágább hotel is ebben a városban van, 867 ezer forintot kell fizetni a családnak, ha ott szeretne megszállni.
VIDEÓ: A Fókusz riportja
Beköszöntött a július és egyben a nyaralási főszezon is, ráadásul az újabb járványügyi enyhítésekkel még szabadabb lehet a nyár, mint eddig. A Fókusz utánajárt, hogy egy családnak mennyire kell mélyen a zsebébe nyúlni, ha a Balatonon, a Velencei-tónál vagy a Tisza-tónál szeretne vakációzni.
A Balatonon a stábnak nyilatkozó szállás- és étteremtulajdonosok elmondása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Hegedűs Zsolt üzent az egészségügyi vezetőknek: Minden döntést átvizsgálnak
A TISZA Párt egészségügyi miniszterjelöltje arra kérte az ágazati vezetőket, hogy a kormányváltás alatt ne hozzanak elhamarkodott személyi vagy szerződéses döntéseket. A felálló új minisztérium áttekinti az átmeneti időszakban hozott összes jelentősebb kötelezettségvállalást.
Dr. Hegedűs Zsolt, a TISZA Párt egészségügyi miniszterjelöltje bejelentette, hogy a hatalomátvételt követően az új tárca át fogja tekinteni a vezetői személyi állományt, az intézmények működését és minden, az átmeneti időszakban kötött jelentősebb szerződést. A felhívás előzménye, hogy Hegedűs már korábban jelezte, a transzparencia jegyében több területen, így a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében is vizsgálatot indítana.
Az új kormányzat egy olyan rendszert vesz át, amely Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója szerint súlyos, rendszerszintű problémákkal küzd. Ehhez kapcsolódó fejlemény, hogy Hegedűs később az állami kórházakban működő fizetős magánellátás szabályainak felülvizsgálatáról is beszélt. A háttérben Takács Péter leköszönő államtitkár arról beszélt, hogy politikai elszámoltatástól tart, a Magyar Közlöny szerint pedig hetekkel a kormányváltás előtt Pósánné Rácz Annamária, Besesek Botond és Csákiné dr. Gyuris Krisztina helyettes államtitkárok is távoznak posztjukról.
Hegedűs Zsolt egy friss bejegyzésben fejtette ki álláspontját. Szerinte „a kormányváltással járó átmeneti időszakban kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működésének, valamint a betegellátás biztonságának és folyamatosságának megőrzését.” Kifejtette, hogy
a hatalomátvételt követően a felálló egészségügyi minisztérium szakmai, korrekt és átlátható módon át fogja tekinteni az ágazati irányításban, az egészségügyi államtitkárságon, a kórházakban, valamint a háttérintézményekben dolgozó vezetői személyi állományt,
a vezetői feladatokat, az intézményi működést, továbbá az átmeneti időszakban meghozott jelentősebb döntéseket és szerződéses kötelezettségvállalásokat.
Szándékunk az, hogy az ágazati irányításban dolgozó szakemberekre, vezetőkre és munkatársakra a továbbiakban is számítsunk.
Éppen ezért fogalmazott meg egy konkrét kérést. „Ezért tisztelettel kérjük, hogy ebben az átmeneti időszakban senki ne hozzon elhamarkodott döntést, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az intézmények működését, illetve a betegellátás folyamatosságát veszélyeztetheti.”
A leendő miniszter szerint „különösen fontosnak tartjuk, hogy az intézményirányítási vagy államigazgatási szerepkörben dolgozó vezetők esetleges személyi döntései, valamint az átmeneti időszakban kötött szerződések és kötelezettségvállalások rendezett, átlátható, szakmailag indokolt és egyeztetett keretek között történjenek meg.”
Elvárásunk, hogy ezek a döntések minden esetben az egészségügyi ellátórendszer működőképességét, a betegellátás biztonságát és a közérdeket szolgálják, ne pedig egyedi vagy lobbiszempontok érvényesítését.
Hegedűs Zsolt úgy véli, az egészségügyi rendszer stabilitása közös érdekünk, amely ebben az időszakban fokozott körültekintést és felelősségteljes együttműködést kíván.
A bejegyzés végén köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik ebben a helyzetben is a betegek biztonságát, az intézmények működőképességét és az ágazat stabilitását helyezik előtérbe.
Dr. Hegedűs Zsolt, a TISZA Párt egészségügyi miniszterjelöltje bejelentette, hogy a hatalomátvételt követően az új tárca át fogja tekinteni a vezetői személyi állományt, az intézmények működését és minden, az átmeneti időszakban kötött jelentősebb szerződést. A felhívás előzménye, hogy Hegedűs már korábban jelezte, a transzparencia jegyében több területen, így a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében is vizsgálatot indítana.
Az új kormányzat egy olyan rendszert vesz át, amely Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója szerint súlyos, rendszerszintű problémákkal küzd. Ehhez kapcsolódó fejlemény, hogy Hegedűs később az állami kórházakban működő fizetős magánellátás szabályainak felülvizsgálatáról is beszélt. A háttérben Takács Péter leköszönő államtitkár arról beszélt, hogy politikai elszámoltatástól tart, a Magyar Közlöny szerint pedig hetekkel a kormányváltás előtt Pósánné Rácz Annamária, Besesek Botond és Csákiné dr. Gyuris Krisztina helyettes államtitkárok is távoznak posztjukról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Mihály a Tisza gazdaságpolitikájáról: Örömmel támogatjuk, ha először is tudjuk, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt
A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy interjúban figyelmeztette az új kormányt, hogy a hitelminősítők türelme véges. Szerinte a kabinetnek legkésőbb ősszel egy hiteles költségvetési pályát kell bemutatnia, különben negatív piaci reakciók várhatók.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a gazdaságpolitikai kilátásokról, a jegybank megújításáról és elődje, Matolcsy György örökségéről.
A Goldman Sachs forinterősödést jósló prognózisával kapcsolatban Varga Mihály óvatosságra intett. Bár elismerte, hogy a választások óta a piacokon erőteljes forinterősödés és hozamcsökkenés figyelhető meg, szerinte az árfolyam jövőbeli alakulása nagyban függ az új kormány lépéseitől. „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel” – fogalmazott. Úgy látja, a monetáris politikának reagálnia kell az új helyzetre, és bár a forint erősödése segíti az inflációs cél elérését, a kulcskérdés az, hogy az új kabinet miként használja fel a piaci bizalmat.
Ha tisztul a helyzet, amelyben a piac indokolatlan elvárásokat is támaszt az új kormánnyal szemben, akkor lehet megítélni, milyen árfolyamra számíthatunk az év további részében.
A befektetők által elvárt magas kamatprémium csökkentésének feltételeiről szólva öt tényező összhangját emelte ki: a költségvetési, a monetáris, a jövedelem- és a strukturális politikát, valamint a geopolitikai helyzet konszolidációját. Hangsúlyozta, hogy ebből legalább három a kormány felelősségi körébe tartozik. „Ebből az ötből legalább három a kormány térfelén van” – mondta, hozzátéve, hogy a monetáris politika csak ideig-óráig képes ellensúlyozni a túlságosan laza költségvetési politikát. Az MNB másodlagos mandátumáról, a kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról is beszélt, de feltételekhez kötötte azt.
„További mandátumunk a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ennek is örömmel teszünk eleget, ha először is tudjuk, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt”
– jelentette ki.
A költségvetés helyzetével kapcsolatban az őszre várja az igazság pillanatát, amikor az új kormány bemutatja a középtávú terveit.
„Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát”
– mondta. Varga Mihály szerint a befektetők is magasnak tartják a hiányt, amit a GDP 5 százaléka körül kellene tartani. Figyelmeztetett, hogy a hitelminősítők türelme véges. „Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott. A jegybankelnök szerint vannak területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek, ide sorolta a közszolgáltatásokat, a vállalati támogatásokat és egyes jóléti, például sportcélú kiadásokat.
Az elmúlt egy év eredményeiről szólva kiemelte, hogy a devizatartalék 44 milliárd euróról 60 milliárd fölé emelkedett, az infláció pedig 5 százalékról 1,8 százalékra csökkent. Ezt a teljesítményt azért kezdték kommunikálni, mert helyre kell állítani a jegybank sérült presztízsét.
Olyan jegybankba érkeztem, amelynek presztízse – fogalmazzunk úgy – jelentősen sérült, azt helyre kell állítani.
Ugyanakkor elismerte, hogy az erős forint komoly kihívást jelent az exportáló vállalkozásoknak. „Ez olyan erősödés, amely a reálgazdaságra nézve komoly kérdéseket vet fel” – állapította meg. A magas kamatfelár szükségességét az ország finanszírozásának biztosításával indokolta. „A jegybank az ország finanszírozását biztosítja a pozitív reálkamattal” – jelentette ki, hozzátéve, hogy erre addig van szükség, amíg a kockázatok, a hiány és az államadósság nem csökkennek.
Az inflációs kilátásokról azt mondta, az emelkedő energiaárak miatt az év második felében gyorsulhat az áremelkedés. „Azt az állításunkat fenntartjuk, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet” – prognosztizálta.
A jegybank jelentős, 1373 milliárd forintos tőkehiányával kapcsolatban elmondta, a törvény lehetőséget ad a középtávú rendezésre, és a negatív saját tőke nem hátráltatja a működést. A feltőkésítés időpontjáról a Költségvetési Tanácsnak (KT) kell döntenie, amelyben ő kisebbségben van. „Kétharmad-egyharmad arányban kisebbségben lévő tag vagyok” – jegyezte meg. A KT korábbi, kiigazítást sürgető álláspontját utólag helyesnek látja. „Sajnálom, hogy az élet minket igazolt” – mondta.
A Matolcsy-korszak örökségét firtató kérdésre válaszolva finoman bírálta elődje gazdaságpolitikáját.
A korábbi monetáris politika középpontjába a növekedés került, holott a jegybanknak nem ez a dolga.
Kijelentette, hogy a jegybank mérlegét szűkíteni kell, és nem terveznek a korábbiakhoz hasonló növekedési hitel- vagy kötvényprogramokat. A Matolcsy-korszakban kirobbant botrányokról, így a túlárazott ingatlanfejlesztésekről és a 266 milliárd forintos MNB-alapítványok ügyéről elmondta, hogy az MNB az ÁSZ megállapításai alapján feljelentést tett, és az ügy már az igazságszolgáltatásnál van. Az alapítványoknál új vezetést neveztek ki a vagyonmentés érdekében. „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van” – mondta, de a veszteségek mérlegelése után a mentés mellett döntöttek.
Varga Mihály megerősítette, hogy
a jegybank alaptevékenységéhez nem szükséges ingatlanokat, így a balatonakarattyai oktatási központot és a Bölcs Vár épületét is értékesíteni fogják. Az MNB-nek szerinte nem feladata az üdültetés.
„Az MNB-nek nem feladata, hogy megoldja a kollégák üdültetését” – szögezte le. A székház felújításán és az alapítványokba kiszervezett vagyonon túl a jegybank felduzzasztott létszámát is örökségként említette. „Indokolatlan a hatszáz fős bővülés, ha tevékenységünket az alapfeladatokra szűkítjük, nincs szükség ekkora stábra” – mondta, hozzátéve, hogy a nyáron már végrehajtottak egy 15 százalékos leépítést.
A magántőkealapok tulajdonosainak átláthatóságával kapcsolatban Varga Mihály elmondta, a jogszabályok adottak, és az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed ezekre az alapokra is. Ugyanakkor csodára nem számít, és megjegyezte, hogy a sajtó eddig is jó munkát végzett a tulajdonosok felderítésében. „A sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai” – zárta gondolatait.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a gazdaságpolitikai kilátásokról, a jegybank megújításáról és elődje, Matolcsy György örökségéről.
A Goldman Sachs forinterősödést jósló prognózisával kapcsolatban Varga Mihály óvatosságra intett. Bár elismerte, hogy a választások óta a piacokon erőteljes forinterősödés és hozamcsökkenés figyelhető meg, szerinte az árfolyam jövőbeli alakulása nagyban függ az új kormány lépéseitől. „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel” – fogalmazott. Úgy látja, a monetáris politikának reagálnia kell az új helyzetre, és bár a forint erősödése segíti az inflációs cél elérését, a kulcskérdés az, hogy az új kabinet miként használja fel a piaci bizalmat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán bejelentése: A felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében tíz évre visszamenőleg meg fogjuk vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását
A leendő miniszter komoly változásokat helyezett kilátásba a finanszírozás területén. A Tisza Párt a már megszerzett jogok megőrzését ígéri, de a források felhasználásánál teljes átláthatóságot vár el.
Tarr Zoltán szerint a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását, és egyértelművé tette, hogy a párt nem avatkozik be a határon túli közösségek belső politikai életébe. Állítása szerint a már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik.
A TISZA Párt vezetője, Magyar Péter az elmúlt hetekben több határon túli magyar szervezet képviselőjével is egyeztetett. A megbeszélésekről szóló beszámolók szerint a leendő miniszterelnök átláthatóságot és elszámoltathatóságot várt el a támogatásoknál; az RMDSZ esetében pedig azt írta, garanciát kapott arra, hogy a szervezet tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelmekbe való beavatkozástól. A találkozók sora a felvidéki Magyar Szövetség elnökével, Gubík Lászlóval is folytatódott.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, Pásztor Bálintnak Magyar Péter azt is jelezte, nem fogják elfogadni, ha a vajdasági magyar média Fidesz-propagandát közvetít.
Magyar Péter szerint „nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”
A párt már korábban is hangsúlyozta a kapcsolatépítés új stílusát, amikor nagyváradi látogatásukkor közölték, nem szavazatokért mennek a közösséghez.
Tarr Zoltán a posztjában azt írja, a „TISZA a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik.” Kijelentette, ragaszkodnak a már korábban is hangoztatott álláspontjukhoz. „Tartjuk magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvünkhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintjük, így abba nem avatkozunk be.”
Ennek szellemében, állítja, minden híreszteléssel ellentétben „semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak.”
A politikus szerint a leendő miniszterelnök, Magyar Péter a határon túli pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette, hogy a kapcsolatokat új alapokra kívánják helyezni. Úgy fogalmazott, „kapcsolatainkat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezzük.”
Tarr Zoltán szerint a külhoni közösségek ügye kiemelt fontosságú lesz számukra. „A határon túli magyarság érdekeinek, kulturális identitásának védelme nem mellékes feladat, hanem mindennapi munkánk alapját képezi” – írja.
Garanciát vállalt arra, hogy a már létező vívmányok nem sérülnek: „A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrizzük.”
Ezzel párhuzamosan komoly változásokat helyezett kilátásba a finanszírozás területén. „Ugyanakkor alapvető változásokat várunk el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.” A posztot egy konkrét ígérettel zárta: „A felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.”
Tarr Zoltán szerint a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását, és egyértelművé tette, hogy a párt nem avatkozik be a határon túli közösségek belső politikai életébe. Állítása szerint a már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik.
A TISZA Párt vezetője, Magyar Péter az elmúlt hetekben több határon túli magyar szervezet képviselőjével is egyeztetett. A megbeszélésekről szóló beszámolók szerint a leendő miniszterelnök átláthatóságot és elszámoltathatóságot várt el a támogatásoknál; az RMDSZ esetében pedig azt írta, garanciát kapott arra, hogy a szervezet tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelmekbe való beavatkozástól. A találkozók sora a felvidéki Magyar Szövetség elnökével, Gubík Lászlóval is folytatódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Mihály: A sajtó jól tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai
Az MNB-elnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy az uniós szabályok miatt át kell alakítani a tényleges tulajdonosi nyilvántartást. A változás több ezer milliárd forintnyi, részben állami eredetű vagyont érint.
„Csodára nem kell számítani” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magántőkealapok átláthatóságáról, jelezve, hogy bár a jegybank a transzparenciára törekszik, a változások fokozatosan jönnek. A jegybankelnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a 2027. július 10-től alkalmazandó, új uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének teljes, koncepcionális átalakítására van szükség Magyarországon.
Varga ugyanakkor elismerte a sajtó eddigi munkáját is.
„A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.
Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott.
Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi vagyon került olyan magántőkealapokba, amelyek végső, tényleges tulajdonosainak kilétét homály fedte.
A Transparency International Magyarország 2024-es adatai szerint a magántőkealapok mintegy 4500 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, amelyből 1311 milliárd forint volt állami forrás.
A Válasz Online korábbi elemzése szerint az új kormány akár 2000 milliárd forintnyi állami pénz felett szerezhetné vissza az állami kontrollt ezekben a struktúrákban.
A mostani bejelentés egy kétlépcsős folyamatot vázol fel. Az első, hazai szabályozásból fakadó határidő 2026 júliusa lehet, amikor a már működő, zártkörű befektetési alapoknál megkezdődik az első tényleges tulajdonosi adatszolgáltatási időszak. A második, Varga által is említett fordulópont 2027. július 10., amikor az Európai Unió új, egységes pénzmosásellenes csomagja érdemben alkalmazandóvá válik. Ez szigorúbb ügyfél-átvilágítást és a tényleges tulajdonosi adatok egységesebb kezelését írja elő, de az uniós bírósági gyakorlat alapján a teljes, korlátlan lakossági hozzáférés helyett inkább a jogos érdek alapján történő, célzott betekintés várható.
Amikor Varga Mihály átvette a Magyar Nemzeti Bank vezetését, a klasszikus jegybanki feladatokhoz való visszatérést tűzte zászlajára. A Matolcsy-korszak működését több ügy is kísérte, például a jegybanki alapítványok körüli ingatlanügyletek, amelyekkel kapcsolatban egy volt MNB-alkalmazott rendszerszintű visszaélésekről beszélt.
A jegybankelnök a közelmúltban fogadta a Tisza Párt gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást. Kármán beszámolója szerint a találkozón többek között az euró bevezetéséről is egyeztettek.
„Csodára nem kell számítani” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magántőkealapok átláthatóságáról, jelezve, hogy bár a jegybank a transzparenciára törekszik, a változások fokozatosan jönnek. A jegybankelnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a 2027. július 10-től alkalmazandó, új uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének teljes, koncepcionális átalakítására van szükség Magyarországon.
Varga ugyanakkor elismerte a sajtó eddigi munkáját is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
