Mennyi az esélye, hogy a Hold egyszer tényleg a Földnek ütközik, mint a Moonfall című filmben?
A csütörtökön bemutatott Moonfall című katasztrófafilmben egy titokzatos erő a Föld irányába mozdítja el a Holdat. A történet szerint a bolygónkat évmilliárdok óta kísérő égitest heteken belül a Földbe csapódik, az emberiség pedig kétségbeesetten próbálja menteni a menthetőt. A Live Science tudósok segítségével járta körbe, mekkora eséllyel térítheti el pályájáról a Holdat valami - ráadásul úgy, hogy egyenesen a Földbe csapódjon.
A filmmel ellentétben a Hold egyáltalán nem egy idegenek által épített, mesterséges megastruktúra. Valójában egy sziklás, szilárd test, melyet vékony, exoszférának nevezett gázréteg vesz körül. A szomszédos égitest korát 4,5 milliárd évre becsülik, vagyis a Földdel egyszerre keletkezhetett.
Egy széles körben elfogadott hipotézis szerint a fiatal Föld és egy másik, lényegesen kisebb bolygó összeütközése után alakulhatott ki a sziklás törmelékből. Egy másik vélemény szerint ugyanakkor mind a Föld, mind pedig a Hold két, a Marsnál megközelítőleg ötször nagyobb égitest ütközése után alakult ki.
A Hold bolygónktól mintegy 385 ezer kilométerre kering, átmérője pedig egynegyede a Földének. A felszínéről készült felvételek alapján a Holdat rengeteg kráter borítja, melyek zömmel évmilliárdokkal ezelőtti becsapódások eredményei. Mára azonban a legtöbb bolygóképző sziklás törmelék eloszlott a Naprendszerben, ezért a meteortalálatok száma is jelentősen csökkent.
A Földközeli Objektumokat Vizsgáló Központ (CNEOS) olyan aszteroidákat és üstökösöket követ nyomon, melyek 1,3 csillagászati egységnél, vagyis 194,5 millió kilométernél közelebb haladnak el a Föld mellett. A NASA égisze alatt működő központ közel 28 ezer ilyen égitestet tart számon.
Paul Chodas, a CNEOS vezetője szerint általánosságban elmondható, hogy egy aszteroida nagyobb eséllyel csapódik a Földbe, mint a Holdba. Ennek magyarázata pedig bolygónk jóval nagyobb tömegében és a sokkal erősebb gravitációban rejlik. Míg azonban a Földet fenyegető minősítést a legalább 140 méter átmérőjű űrkőzetek kaphatják meg, addig
Szerencsére azonban a Naprendszer eddig ismert egyetlen aszteroidájának mérete sem közelíti meg a Holdét. A legnagyobb ismert aszteroidánál 70-szer nagyobb a Hold, tetejébe ez is a Jupiter és a Mars közötti aszteroidaövben kering. Vagyis jelenlegi ismereteink szerint kizárható, hogy a Naprendszerből származó űrkőzet módosítsa a Hold pályáját.
Szerencsére ugyanez elmondható arról a SpaceX hordozórakétáról is, mely előreláthatólag március 4-én csapódik majd a Holdba. A 4,4 tonna súlyú rakéta a számítások szerint 9288 km/h sebességgel éri majd el a szomszédos égitest túlsó oldalát. A szakértők szerint nem áll fenn a veszélye, hogy Elon Musk szerkezete befolyásolja a Hold pályáját. Ennek ellenére figyelemmel kísérik a még 2015-ben fellőtt rakéta útját.
