Menedék Egyesület: csak az Ukrajnából menekült gyerekeket támogatja külön az állam, a máshonnan érkező gyerekek mintha nem is léteznének
Amikor Magyarországra érkeznek akár bevándorló, akár ide menekülő családok, az egyik legnagyobb gond a gyerekekkel van. Hogyan lehet beilleszteni a nyelvet nem beszélő, adott esetben más hagyományokkal, kulturális gyökerekkel rendelkező gyermekeket a magyar oktatási rendszerbe? Egyáltalán, fel vannak-e erre készülve a hazai iskolák?
Bár a gyermekek elképesztően tanulékonyak és sok esetben nem kell sok támogatás, csak idő, hogy elsajátítsák a nyelvet (jellemzően a szüleiket jóval megelőzve), de természetesen minden segítség jól jön az iskolaköteles gyermekeket nevelő családoknak, hogy megfelelő iskolát találjanak és segítsék beilleszkedésüket.
A Menedék Egyesület ezt a tevékenységét hosszú évek óta végzi, sok tapasztalatot halmoztak fel ebben a munkában. A közismert politikai ellenszél az utóbbi időben tovább nehezítette munkájukat, holott az államnak segítenek, amennyiben állami feladat a közoktatás megszervezése.
Nemrég kiadtak egy filmet, amely bár elsősorban az érintett szülőknek szól, de érdemes megnézni, hogy kicsit tisztában legyünk, milyen háttérmunkát végez egy civil szervezet, amikor menekültekkel foglalkozik.
Például ilyet:
Ennek kapcsán beszélgettem az egyesület két munkatársával, Füredi Évával és Lakatos Zsomborral.
– Elkészült egy film, amit talán jó lenne, ha sokan látnának. Egyrészt azért is, hogy a hazai társadalom tisztában legyen, mi minden szükséges ahhoz, hogy egy iskoláskorú, menekült/bevándorló gyermek minél zökkenőmentesebben illeszkedjen be a hazai iskolarendszerbe, de azért is, hogy adott esetben az érintettekhez is eljusson, és ne féljenek gyermekeiket a magyar közoktatásba beíratni. Hol látható a kisfilm?
Füredi Éva: Elérhető a Youtube-on, megosztottuk a Menedék portáljain, elküldtük intézményeknek, a velünk kapcsolatban álló szülőknek, családoknak. A Menedék Egyesület együttműködik olyan iskolákkal, amelyekbe külföldi gyerekek járnak. Kollégáink magyarul tanítják őket, kiscsoportos közösségépítő foglalkozásokat tartunk. Ennek mind az a célja, hogy könnyebben beilleszkedjenek abba a közösségbe, amiben vannak, hogy a külföldiek és a magyarok is tudjanak egymással barátkozni.
Lakatos Zsombor: Ennek a filmnek az ide érkező külföldi szülők köre a célcsoportja. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága finanszírozta, és a terjesztésben is segített. Az anyag elkészítésével
Ez kötelező, onnantól kezdve, a 6 és 16 éves kor közötti gyermek, ha 3 hónapnál tovább tartózkodik legálisan Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos félelem talán sok szempontból lehet megalapozott is, ugyanis ez nem egy könnyű folyamat, és azt sem állítjuk, hogy az oktatási rendszer fel lenne erre készülve. Viszont ez még mindig sokkal jobb, mint otthon tartani a gyerekeket, ami a jogszabálynak is ellentmond, de még az online oktatás sem igazi megoldás, mert azt gondoljuk, hogy az ebben a korosztályban élő gyerekeknek nagyon fontos, hogy kortárs csoporttal együtt legyenek, nem beszélve arról, hogy az integrációt ennél jobban nem segíti semmi. Itt nem csak a nyelvtanulásról, beszélünk, bár az is nagyon fontos, de az iskolai oktatásban való rendszeres részvétel megkönnyíti a megismerkedést az itteni szokásokkal, a környezetbe való beilleszkedést. Mi ezért készítettük a videót. Voltak olyan kezdeményezések 2004 és 2015 között, amik segítették azt, hogy az ide érkező migránsok számára az iskolai integráció egy könnyebb folyamat legyen. Ezek nem átfogó kezdeményezések, hanem egyedi fejlesztések voltak, többségében EU-s pénzekből.
Most az orosz-ukrán háború miatt nagyon nagy számban érkeztek gyerekek a szomszédos Ukrajnából, aminek kapcsán március első napjaiban állandó intézkedések is megjelentek, amik legalább egy keretet adnak valamiképpen. Bár ez célzottan csak az ukrán gyerekekre vonatkozik, de legalább valami motivációt vagy hátteret jelent abban, hogy az integrációt próbálják segíteni az iskolákban. Én azt gondolom, hogy nagyon fontosak lennének a módszertani fejlesztések, amik sok esetben nem jelennek meg a pedagógusképzésben, illetve sajnos limitáltan érhetőek csak el. A fővárosban talán jobb a helyzet, mint mondjuk a vidéki településeken.
– Most is csak az Ukrajnából érkezett gyerekekre ad az állam támogatást? Tehát ha valaki Szíriából érkezik, akkor azt ebből a támogatásból nem lehet megoldani, azt más forrásokból kell?
Lakatos Zsombor: Igen. 2016-ig létezett az integrációt segítő normatíva a külföldi tanulók után, de ez megszűnt. Tehát
a mostani támogatás is kizárólag az Ukrajnából érkezett menedékes gyerekek kapcsán vehető igénybe. Tehát ebből, mondjuk a Szíriából vagy Afganisztánból érkezett gyerekeknek nem lehet különórákat biztosítani.
– Abból a szempontból, hogy minden gyereket megillet a kortárs közösségben való élet és a tanulás joga, nem is kellene megkülönböztetni a menekült és bevándorló gyerekeket. Ez a program rájuk is kiterjed?
Lakatos Zsombor: Magyarországon sokkal több bevándorló gyerek van, főleg, ha a 2022 előtti adatokat nézzük, mint amennyi menekült gyerek. Most nehezebb tisztán látni, mivel az Ukrajnából érkezők esetében nehezen látható, hogy hányan érkeznek, hányan maradnak itt, hányan vannak benne a közoktatásban. Januárban jelentek meg az oktatási államtitkárságtól számok arról, hogy hányan vannak az oktatásban, de a bevándorló gyerekek száma alapvetően több. Jól látja, hogy ezek a kihívások, problémák, ugyanúgy megjelennek egy nem magyar anyanyelvű bevándorló gyereknél, mint mondjuk egy menekült nem magyar anyanyelvű gyereknél, mert ezek elsősorban nyelvi kihívások és interkulturális kihívások. Persze egy menekültnél, ehhez még sok szociális természetű dolog is hozzárakódhat, hiszen sok esetben mindent hátra kell hagyni a menekülés során.
– Hogyan találják meg önöket? Megérkezik a menekült, a bevándorló, megáll Magyarország közepén, honnan fogja tudni, hogy van a Menedék Egyesület? A hivatalnokok mondják nekik, hogy van egy ilyen lehetőség, forduljanak oda, vagy csupán szerencse kérdése, hogy eljutnak-e önökhöz?
Füredi Éva: A határnál a Menedék Egyesületnek vannak szórólapjai. De akár más szervezetek, akik jelen vannak a határnál, ők ismerik a Menedék Egyesületet, és részben általuk, részben ajánlás által találnak meg bennünket.
Lakatos Zsombor: Ameddig a menekültügyi rendszer működött Magyarországon, jelen voltunk az összes táborban, az összes befogadó állomáson ott volt a Menedék. Mivel a menedék most már 28. éve létezik Magyarországon, így a menekültügyben jelenlévő szervezetek, elég jól tudják, hogy vagyunk, tehát sok esetben így küldik az embereket hozzánk.
Füredi Éva: És az iskolák is szoktak ajánlani bennünket a családoknak.
– Ez csak Budapesten működik, vagy máshol is?
Lakatos Zsombor: Ahogy az előbb is említettem, a 2018-as évek előtt, a Menedék a nagyobb befogadó állomások környékén mindenhol jelen volt. Aztán 2018 után ez eléggé Budapestre szűkült, majd amikor kiszélesedett a háború 2022-től, onnantól kezdve egyrészt Kelet-Magyarországon, Nyírbátor környékén van a menedéknek három alkalmazottja, továbbá Nyugat-Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében szintén jelen vagyunk. Ez biztos, hogy nem akkora elérés, mint egy nagy egyházi szervezetnél, ami minden településre kiterjed. Viszont alakítottunk mobil csoportot is, tehát ha beérkezett hozzánk egy jelzés, akkor megpróbáltunk elmenni az adott településre és ott felmérni a teendőket.
– Az, hogy nincsenek már menekülttáborok, azt jelenti, hogy már nem jönnek menekültek az országba akkora számban?
Lakatos Zsombor: Az látható, hogy
Mára jószerivel majdnem teljesen megszűnt, főleg onnantól kezdve, hogy a Covid alatt az országa való belépést is lehetetlenné tették. Tehát maga a menekültügy leépült, és ebben a helyzetben érkezett az ukrán menekülthullám, aminek az ellátása kevésbé a menekültügy keretében történik, sokkal inkább a katasztrófavédelem, a nagy egyházi szervezetek, és kisebb civil szervezetek foglalkoznak a helyzettel.
– Arra van számítás, hogy hány gyerek eshetett ki ebből az ellátásból azáltal, hogy leépítették az állami menekültügyet?
Füredi Éva: Az iskolakötelezettség érvényes mindenkire.
– Ezt értem, elsősorban az integráció támogatására gondolok. A nyelvi felzárkózás támogatására, segítségre, amit önök csinálnak. Ha szűkülnek a lehetőségek, akkor szűkül az elérés. Tehát, hányan lehetnek azok, akik azáltal nem kerülhettek rá a radarra, mert maga a rendszer eltűnt?
Lakatos Zsombor: Nem biztos, hogy a nagy központosított táborok lennének a jó megoldás a menekültügyben, de addig erre jobban volt rálátás. Ahogy az egyesület igazgatója többször is nyilatkozta, egy ekkora hullámot, mint ami 2022-ben érkezett, a korábbi teljes létszámban felálló menekültügy sem tudott volna kiszolgálni. Sok terület most annyira nem átlátható, hogy számokat biztosan nem tudnék mondani.
– A legtöbb menekülő vagy bevándorló valószínűleg Budapestet veszi célba, de mi a teendő azokkal, akik kisebb településeken vannak?
Füredi Éva: Több helyen jelen vannak az egyházi intézmények, aztán a Vöröskereszt, ugye nekik több helyen van lefedettségük, ők más típusú szolgáltatást adnak, de így tudnak plusz segítséget kérni.
Lakatos Zsombor: Azt gondolom, hogy az, amit mondott, az korábban helytálló volt, hogy a legtöbb külföldi Budapesten volt. Most főleg az ideérkező ukránok miatt ezt elég nehéz megmondani. Valószínűleg Budapesten nagyon sokan vannak, de a keleti országrészben ugyanúgy. A kisebb településeken, sok esetben akár a településhatáron kívül elhelyezve, ahonnan nagyon nehéz hozzáférni különböző szolgáltatásokhoz, tehát biztos, hogy ők nehéz helyzetben vannak.
Nekünk, egy 30 fős civil szervezetként nincs ekkora elérésünk. Persze, ahogy Évi mondta, ettől függetlenül léteznek azért máshol is olyan civil szervezetek, akik ezt próbálják támogatni. Azt gondolom, hogy ebben azért nagyon fontos lenne az állami szerepvállalás, koordináció.
– Jellemzően mi az, amit egy család kaphat önöktől?
Füredi Éva: Komplett szociális munkát tudunk biztosítani a hozzánk forduló családoknak. Például ha valaki munkát keres, a mi szociális munkatársunk segít neki a munkakeresésben. Ehhez sokszor kell interkulturális közvetítőt vagy tolmácsot hívni. Aztán van, aki lakhatást keres. Ez jelenleg nagyon nehéz. Szerintem ez az egyik legnagyobb probléma, főleg az ukránok kapcsán. Mi albérletkeresésben tudunk segíteni, mert nekünk lakhatási programunk nincs. Ez pénz nélkül nagyon nehéz. Erre van ott a katasztrófavédelem, hogy ha valaki egyáltalán nem tud fizetni, őket különböző szállásokon elhelyezik.
Van, hogy a gyerekeknek valamilyen tanulási nehézségük van, ilyenkor sokszor önkéntesek bevonásával, mentorálással, korrepetálással tudunk segíteni. Van sok gyerekeknek, fiataloknak, nőknek szóló programunk, amikor bizonyos rendszerességgel különböző tematikájú összejöveteleket szervezünk. Vannak magyar nyelvóráink, lehet nálunk különböző szinteken magyarul tanulni, most már van online is és személyes jelenléttel is. Az online-ba be tudnak azok is csatlakozni, akik esetleg nem Budapesten vannak. Végül különböző dokumentációk intézésében, például tartózkodási, letelepedési engedély megszerzéséhez segítünk eligazodni a magyarországi bürokráciában.
Lakatos Zsombor: Annyit tennék még hozzá, hogy jogi tanácsadást bár folytatunk, de alapvetően a jogi segítségnyújtást elsősorban a Helsinki Bizottság biztosítja. Nálunk elsősorban tanácsadás van, és valamelyest a pszichoszociális jólléttel is próbálunk foglalkozni a gyerekeknél. Együtt dolgozunk gyermekpszichológusokkal, de itt is, ha valakinek komoly terápiára van szüksége, illetve a felnőtteknél, ha valaki rászorul, akkor őt elsősorban a Cordelia Alapítványhoz közvetítjük.
Füredi Éva: És ugye ehhez tartozik még az iskolai integráció segítése, amiről eddig beszéltünk, az is a csomagnak a része. Persze nyári táborokat is szoktunk szervezni.
Lakatos Zsombor: Ez a szolgáltatás rész, de azért az is fontos, hogy a Menedék egy kutató intézményként is működik, és az egyesületen belül van egyfajta szakpolitikai tevékenység is, tehát mindenképpen szeretnénk hatással lenni az itthoni szakpolitikára, mert azt gondoljuk, hogy már elég régóta és elég sokat dolgoztunk abban, hogy ehhez szakértően hozzá tudjunk szólni.
– Kíváncsi a kormányzat az önök véleményére?
Lakatos Zsombor: 2010 előtt ez elég aktív volt, tehát voltak ilyen konzultációk.
Az utóbbi időben mintha megint indulna talán valami nyitottság kormányzati oldalról.
– Már csak egy kérdésem van, ez pedig egy szó, az, hogy: miből?
Lakatos Zsombor: A legnagyobb háttér, amiből működünk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a szponzorációja, de vannak más nemzetközi szervezetek is, akikkel kapcsolatban vagyunk. Itt nem adományok érkeznek, hanem projekteket valósítunk meg. Aztán vannak olyan EU-s projektek, elsősorban talán inkább a kutatások terén, amiket nemzetközi konzorciumban valósítunk meg, és persze valamekkora rész magánadományokból érkezik, de ez azt hiszem talán a legkisebb hányada a forrásainknak.
