News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Megvonták a szexuális visszaéléssel vádolt András yorki herceg titulusait és katonai címeit

A 62 éves hercegre, II. Erzsébet királynő fiára polgári per vár az Egyesült Államokban, miután egy amerikai nő szexuális támadás vádjával keresetet nyújtott be ellene.

Link másolása

hirdetés

Azonnali hatállyal megvonták csütörtökön András yorki hercegtől a brit királyi családban betöltött pozíciójából, illetve katonai múltjából eredő titulusait.

A 62 éves hercegre, II. Erzsébet királynő fiára polgári per vár az Egyesült Államokban, miután egy amerikai nő szexuális támadás vádjával keresetet nyújtott be ellene, és az illetékes New York-i bíróság a héten a herceg ügyvédeinek kifogásait elvetve szabad utat adott a bírósági eljárásnak.

A Buckingham-palota csütörtök este bejelentette, hogy András herceget a továbbiakban nem illeti meg az "királyi fenség" megszólítás, és nem tarthat igényt katonai titulusaira sem.

A rendelkezési jog e titulusok, valamint a herceg által számos katonai jótékonysági szerveződés élén betöltött védnöki címek felett András édesanyjára, vagyis az uralkodóra száll vissza. II. Erzsébet királynő államfői tisztségében formailag a brit fegyveres erők főparancsnoka.

A yorki herceg - Károly trónörökös öccse, aki a kilencedik a brit trónutódlási sorrendben - 22 évet töltött a brit királyi haditengerészet helikopterpilótájaként, és a Falkland-szigetekért Argentínával 1982-ben megvívott véres háborúban tényleges és veszélyes bevetéseken vett részt.

András herceg 2015 óta altengernagyi rendfokozatot viselt, emellett a brit királyi légierő (RAF), illetve a szárazföldi hadsereg nyolc különböző egységének volt tiszteletbeli vagy tényleges parancsnoka.

hirdetés

Csütörtökön az RAF, a királyi haditengerészet és a szárazföldi hadsereg 150 veteránja nyílt levélben kérte fel a királynőt András herceg katonai címeinek megvonására.

András hercegről már évekkel ezelőtt kiderült, hogy közeli üzleti és baráti viszonyt ápolt Jeffrey Epstein néhai amerikai pénzemberrel, aki fiatalkorú lányok sérelmére elkövetett szexuális visszaélések miatt többször is megjárta a börtönt. Epsteint 2019 nyarán ismét őrizetbe vették hasonló vádakkal, de nem sokkal később öngyilkosságot követett el börtöncellájában.

Jeffrey Epstein szexuális üzelmeinek egyik volt áldozata, a jelenleg 38 éves floridai Virginia Giuffre - akkori nevén Virginia Roberts - azon a címen terjesztette be keresetét, hogy Epstein 2001-ben és 2002-ben több alkalommal is szexuális kapcsolatra kényszerítette őt András herceggel.

Virginia Giuffre 2001-ben 17 éves volt, és a floridai törvények szerint akkor még kiskorúnak számított. A herceg a BBC televízió 2019 novemberében sugárzott interjúműsorában ugyanakkor kategorikusan tagadta, hogy valaha is szexuális kapcsolata lett volna Virginia Giuffre-val.

Kijelentette: arra sem emlékszik, hogy egyáltalán találkozott volna vele, és tagadta azt is, hogy bármit tudott volna Epstein bűncselekményeiről, mielőtt a néhai mágnást elítélték e bűncselekmények miatt.

Az interjú ugyanakkor hangos hazai és nemzetközi botrányt kavart, és a yorki herceg ennek hatására nem sokkal később visszavonult a brit királyi család magas rangú tagjaként végzett közéleti tevékenységétől, bár titulusait akkor még megtartotta.

A Buckingham-palota csütörtök esti közleménye szerint ugyanakkor András herceg a továbbiakban magánemberként kíván védekezni az ellene felhozott vádak ellen, és továbbra sem lát el közfeladatokat.

Mindez nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a yorki herceg nem vesz részt a királyi család képviseletében édesanyja idén esedékes platinajubileumi, vagyis a királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezendő nagyszabású ünnepi eseményeken sem.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Novák Katalin nem írta alá az ukrajnai annexiót elítélő nyilatkozatot – minden más közép-európai államfő viszont igen
„Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét” – áll a nyilatkozatban.

Link másolása

hirdetés

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

Novák Katalin neve nem szerepel az aláírók között, és a magyar köztársasági elnök hivatalos oldalán sincs nyoma a nyilatkozatnak.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét.

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

hirdetés

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Putyin akár Hirosima-léptékű csapást is mérhet Ukrajnára az elemzők szerint
A taktikai fegyverek jelentős pusztítást okozhatnak – mint azt Hirosimában is láthattuk.
Fotó: DeSa81/Pixabay - szmo.hu
2022. október 02.


Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.

„Hazánk területi integritásának veszélye esetén, valamint Oroszország és népünk védelme érdekében minden rendelkezésünkre álló fegyverrendszert felhasználunk. Ez nem blöff” - figyelmeztetett az orosz elnök múlt heti beszédében.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az orosz fegyverrendszerek 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófejet tartalmaznak, amelyek közül körülbelül 1900 „nem stratégiai” robbanófej, más néven taktikai nukleáris fegyver. Oroszország legerősebb stratégiai nukleáris robbanófejei 500-800 kilotonnás robbanóanyag-tartalmukkal egész városok elpusztítására is alkalmasak lehetnek.

Ám a taktikai fegyverek is elegendőek ahhoz, hogy jelentős pusztítást okozzanak – amint azt a világ 1945-ben is megtapasztalhatta, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott le Hirosimára és Nagaszakira Japánban.

hirdetés

A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolására (ICAN) nevű szervezet szerint Európában az atomfegyverek használata jóval nagyobb veszéllyel fenyeget, mint 1945-ben Japánban, amely kisebb lélekszámú és viszonylag elszigetelt volt.

Európában ma „egyetlen nukleáris detonáció valószínűleg civilek százezreit ölné meg, és sokkal többen megsérülnének; a radioaktív csapadék több országban is nagy területeket szennyezhetne be”

– olvasható az ICAN honlapján.

„A segélyszolgálatok nem tudnának hatékonyan reagálni, és a széles körben elterjedt pánik tömeges migrációt és súlyos gazdasági zavarokat váltana ki. A többszörös detonáció természetesen még ennél is rosszabb lenne” – tették hozzá.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Az MSZP felszólította Ujhelyi Istvánt, hogy adja vissza EP-képviselői mandátumát, és fizesse ki tartozását
A képviselő rendkívüli nyílt levélben jelentette be ma délelőtt kilépését.

Link másolása

hirdetés

Az MSZP felszólította európai parlamenti képviselői mandátumának visszaadására Ujhelyi Istvánt, majd hozzátették, hogy rendezze tartozásait a szocialista párt felé - írja az MTI.

Már korábban beszámoltunk róla, hogy Ujhelyi rendkívüli nyílt levélben jelentette be kilépését a pártból, vasárnap délelőtt.

hirdetés
A vasárnap eljuttatott közleményükben az MSZP azt írta: „csalódva, de barátsággal” gondolnak Ujhelyi Istvánra, és arra kérték, hogy „rendezze a szocialista párt felé az elmúlt években felhalmozott jelentős tartozását”.

Egyben felszólították az európai parlamenti képviselői mandátumának visszaadására, amelyet a Magyar Szocialista Párttól kapott. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az MSZP nevének sikertelen megváltoztatása, a visszavont népszavazási kezdeményezése és a feladott pártelnöki ambíciója után Ujhelyi István úgy döntött, kilép a pártból.

Ujhelyi István - aki 2019-ben az MSZP és a Párbeszéd közös listájáról jutott az EP-be - mély kiábrándultsága miatt lépett ki a pártból.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az oroszok Ukrajnából, miközben elvesztették Limant is
Zelenszkij elnök szerint az ukránok „Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak!”

Link másolása

hirdetés

A Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében.

Délután fél egyre "Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak" - fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy

Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét

A brit hírszerzés közölte: a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat - írták.

hirdetés

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy

az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - arra mutattak rá, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében.

"Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével" - írták az intézet elemzői.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: