Megverték az ATV riporterét, falhoz szorították a Jobbik képviselőjét Pécsen

Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.

és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.

Délkelet-Ázsiában különösen jelentős a növekedés: május 5. és május 26. között 17,3 százalékról 68,7 százalékra emelkedett az XFG aránya. Európában ugyanebben az időszakban 10,6 százalékról 16,7 százalékra nőtt, Amerikában pedig 7,8 százalékról 26,5 százalékra.

Az Egyesült Királyságban a variáns június végére az angliai esetek 30 százalékát tette ki – írta meg a The Independent. Az ottani egészségügyi hatóságok továbbra is nyomon követik az új törzsek terjedését.

„Normális, hogy a vírusok idővel mutálódnak és változnak” – mondta Dr. Alex Allen, az UKHSA epidemiológiai tanácsadója.

Az XFG a WHO szerint a korábbi LF.7 és LP.8.1.2 variánsok keveréke. Az első mintát január 27-én vették. A szervezet „alacsonynak” minősítette az új variáns kockázatát, és közölték: a jelenlegi adatok nem utalnak arra, hogy az XFG súlyosabb betegséget vagy több halálesetet okozna, mint a többi ismert variáns.

Dr. Kaywaan Khan háziorvos azt mondta,

A szakértők hangsúlyozták, hogy az új törzs nem tűnik veszélyesebbnek a korábbiaknál, és a jelenlegi Covid-vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos lefolyás ellen.

A WHO szerint a variáns terjedésének mértékét nehéz pontosan meghatározni, mert a tesztelések száma világszerte jelentősen csökkent a járvány csúcspontjához képest.

Forrás: Economx

Szerdán az Európai Parlamentben a szociáldemokrata frakció kezdeményezésére vitát tartottak a Pride-ról. Az eseményen több mint 70 képviselő vett részt személyesen, számolt be róla a hvg.hu.

Marie Bjerre, a soros dán EU-elnökség képviseletében hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban nincs helye a szexuális orientáción alapuló diszkriminációnak. Magyarországról szólva azt mondta, napirenden tartják a magyar demokrácia helyzetét, és ismét a tagállamok elé idézik a kormányt. Kiemelte: „A következő meghallgatás októberben lesz, és bízhatnak abban, hogy a dán elnökség alatt ez a döntés a legnagyobb figyelmet kapja. Ennek része a kisebbségek védelme és az LMBTQ-kisebbséghez tartozók védelme is.”

A vitában felszólalt Dobrev Klára is, aki szerint „elkezdődött az Orbán-rendszer utolsó nyara.” A Demokratikus Koalíció politikusa emlékeztetett arra, hogy a Pride idején „sok százezer ember nevetett az arcukba azon a napon, boldogan, felszabadultan, és nem kértek a tiltásból.” Ugyanakkor kritikát fogalmazott meg az ellenzéki jobboldallal szemben is: „Az ellenzéki jobboldal is megpróbálta elsunnyogni, és nem mozgósított a Pride-ra, és tényleg megdöbbenve látom, hogy másodszorra vitázunk az Európai Parlamentben a magyar LMBTQ-emberek jogairól, és másodszor is hiányoznak a Tisza Párt képviselői erről az ülésről. Ez így nem fog menni.”

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy ismét Magyarország került a középpontba. „Nem unják-e még?” – tette fel a kérdést. Kifogásolta, hogy miközben a hatóságok törvénytelennek nyilvánították a Pride-ot, „a családvédő hazafiak törvényes megmozdulását akadályozták meg.”

A Fidesz részéről László András is felszólalt, aki a Pride-ot külföldről vezényelt politikai provokációnak nevezte.

A vita egyik legerősebb pillanata Hilde Vautmans belga liberális képviselőhöz kötődik. Ő maga is jelen volt a budapesti Pride-on, és elmondása szerint olyan nagyszülőkkel találkozott, akik az LMBTQ-közösséggel együtt meneteltek. Hozzátette:

A hvg.hu szerint a képviselő angolul úgy fogalmazott: „fucked off Orban”, amit a hivatalos tolmács is így fordított le.

A kormány bejelentése szerint új, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelt kaphat az, aki első lakásához kéri a pénzt. Ez mintegy harmada a piaci kostrukciójú hiteleknek. Tíz százalék önerőt kérnek, és az ingatlan értéke 100 millió forint alatt kell legyen. Ősztől bárki kérheti a kedvezményes hitelt.

A hitelt 25 évre lehet felvenni, és a végén kb. 71 milliót kell visszafizetni. De ha van ennyi pénze, akkor azt állampapírba téve 228 milliót kaphat a végén kézhez azonos futamidő alatt. Azaz több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát (feltéve, ha a feltételek nem változnak) - a Bankmonitor számítása szerint.

Ha tehát a kamattámogatott konstrukciót felveszi, és a megtakarítását inkább államkötvénybe fekteti, az megnégyszerezheti vagyonát az adófizetők pénzén.

Az RTL Híradó által kérdezett szakértő szerint azok járhatnak jól, akiknek magas a fizetése, és amúgy is tehetősek. A maximális összeg havi törlesztő összegét ugyanis csak az tudja bevállani, aki az átlag felett keres - mondta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A 21 Kutatóközpont friss, reprezentatív kutatása azt mutatja, hogy bár sokan kormányváltást szeretnének, még a Tisza Párt támogatóinak egy része sem biztos abban, hogy ezt kizárólag Magyar Péter pártjával kellene megvalósítani. A felmérés szerint a választók fele szeretné, ha új kormány alakulna, 28 százalék viszont kitartana a jelenlegi mellett. A bizonytalanok aránya is jelentős, 21 százalékuk nem tudott vagy nem akart dönteni a kérdésről, írja a Telex.

A kutatás készítői kizárólag azokat kérdezték tovább, akik kormányváltást szeretnének vagy bizonytalanok, hiszen számukra releváns, hogy milyen összetételű ellenzékben gondolkodnak. A megkérdezettek között megoszlottak a vélemények: 30 százalék szerint jó lenne, ha a Tisza Párt önállóan szerezné meg a parlamenti többséget, 31 százalék pedig inkább más ellenzéki pártokkal közösen látná őket többségben.

Ugyanakkor abban sincs teljes egyetértés, hogy kik induljanak el egyéni körzetekben a következő választáson. A válaszadók 35 százaléka szerint mindenkinek joga van elindulni a saját körzetében, 23 százalék csak a Tisza jelöltjeit látná szívesen, 14 százalék pedig a 2022-ben győztes ellenzéki képviselők indulását támogatná, méghozzá úgy, hogy ellenük a Tisza ne állítson saját jelöltet. 28 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani erről.

Magyar Péter korábban egyértelműen kijelentette: a Tisza Párt nem kíván együttműködni más ellenzéki formációkkal, és az ország mind a 106 egyéni választókerületében önállóan készül indulni. A 2022-ben mandátumot szerzett ellenzéki képviselők közül többek már jelezték, hogy nem indulnak újra – köztük Jámbor András, Hajnal Miklós, Orosz Anna és Tóth Endre. Mások, például Tordai Bence, Hadházy Ákos, Varju László vagy Szabó Szabolcs azonban ismét elindulnának, függetlenül attól, hogy mit dönt a Tisza Párt.

A parlamentbe jutás esélyeit illetően a válaszadók szerint a Fideszen és a Tisza Párton túl még három pártnak lehet esélye az 5 százalékos küszöb átlépésére: a Mi Hazánk Mozgalomra 40 százalék számít, a Demokratikus Koalícióra 25 százalék, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 22 százalék. Ugyanakkor sokan nem tudtak vagy nem akartak jóslatokba bocsátkozni, a megkérdezettek 42 százaléka nem nyilvánított véleményt.

A Tisza Párt szavazóinak válaszaiból is látszik, hogy a választók gondolkodása még formálódik. 46 százalékuk kizárólag a Tisza jelöltjeit szeretné látni a választáson, 28 százalék minden indulónak lehetőséget adna, 18 százalék pedig a 2022-es ellenzéki győzteseket támogatná. A sok bizonytalan válasz azt mutatja, hogy ezek a kérdések még nem alakultak ki teljesen a fejekben.

A kutatás 2025. június 24. és 27. között készült, ezer fős mintán, hibrid módszerrel. Az online kérdőívet a résztvevők SMS-ben kapták meg, a 65 év felettieket pedig telefonon kérdezték. Az adatok súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, így a felmérés reprezentatív a teljes lakosságra nézve. A hibahatár általánosan ±3 százalékpont, de részminták esetében ennél nagyobb is lehet.