HÍREK
A Rovatból

Megvan, hová lett a magyarok pénze

A gyengülő forint és az infláció hatására sokan inkább állampapírokba fektették a megtakarításaikat.

Link másolása

A bankbetéteknek hátat fordító lakosság az értékpapírpiacon keresett helyet a pénzének az ijesztő inflációs adatok láttán. Az állampapír-eladások és a befektetési alapok nyertek sokat az árak emelkedésén – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Utoljára a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megjelenését követő hisztéria mozgatta meg annyira a lakossági megtakarításokat, mint amennyire a most januárban a tetőző infláció - egyebek között ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Összesen 463 milliárd forintnyi friss pénz landolt az értékpapírpiacon, ennél több csak egyetlen egyszer került oda, amikor 2019 júniusában elindult a “szuperállampapír” MÁP+. Ugyancsak januárban rekord összeg, 333,5 milliárd forint távozott a háztartási betétszámlákról.

Ez a pénz jelentős részben az értékpapírszámlákra került.

Így január végére a magyarországi kibocsátású értékpapírokban lévő lakossági megtakarítás értéke meghaladta a 18 ezer milliárd forintot.

A családok a 2022-ben átlagosan 14,5 százalékos, majd az év vége felé már a 25 százalék felé száguldó áremelkedés láttán gyorsan felismerték, hogy a néhány bank kivételével jóformán semennyit sem kamatozó bankbetétekben elértéktelenedik a pénzük, így sokan kaptak az alkalmon, hogy a január közepétől már akár 16 százalékos kamattal vásárolható Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektessék be a pénzüket.

Összesen 336,8 milliárd forint friss pénz került az állampapírokba az év első hónapjában, ezzel a háztartások állománya ismét történelmi rekordra ért, 10 468,3 milliárd forintjuk volt a magyar állam által kibocsátott papírokban. A friss pénzből elég sok - mintegy 110 milliárd forint - rövid lejáratú kincstárjegyekbe ment, ami azt mutatja,

a befektetési tanácsadók a rövid lejáratú befektetést kereső ügyfeleknek gyakran ajánlanak rövid lejáratú állampapírokat, például diszkontkincstárjegyeket.

A PMÁP is jól fogyott mindemellett, a két 500 milliárd forint értékben meghirdetett sorozat közül az egyik már teljesen elkelt, ezért 150 milliárd forint értékben rábocsátást hirdetett meg belőle az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Ismét felvirágzott a banki kötvények korszaka a kisbefektetőknél. Utoljára a 2008-2009-es válság idején lendült fel az ilyen hitelpapírok értékesítése, volt, amikor 700-800 milliárd forint között volt a lakosságnál lévő állomány. A kötvények azonban az évek során lejártak, 2018 végére már a 40 milliárd forintot sem érte el a lakossági kézben lévő banki kötvények értéke.

A trend tavaly nyár végén és ősszel fordult meg, a bankok ismét elkezdték értékesíteni a magasabb kamatozású kötvényeket, ennek az lett az eredménye, hogy fél év alatt megháromszorozódott a lakosságnál lévő banki kötvényállomány, amely január végére már elérte a 200 milliárd forintot. Ennek az állománynak valamivel több mint a fele devizakötvény, vagyis

a jelek szerint az eurós, dolláros befektetőknek is kínálnak jól kamatozó értékpapírt a hazai hitelintézetek.

Jelzálogleveleket a lakosság még mindig nem vásárol, és a vállalati kötvénypiacon is csak lassan nő a kisbefektetők állománya, 34 milliárd forint volt januárban. A befektetési alapok annál népszerűbbek, az év első hónapjában 119 milliárd forint lakossági megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya 6136,1 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Extra öröm a kisbefektetőknek, hogy csaknem 70 milliárd forintnyi hozamot is kerestek ebben a hónapban az alapokkal.

A kisbefektetők a Covid-járvány óta egyre bátrabban tőzsdéznek az MNB statisztikái szerint. A nagy mínuszok idején sokan beszálltak, novemberben, decemberben és januárban pedig az árfolyamok időszakos emelkedését kihasználva kiszálltak a részvényekből. Az év első hónapjában 30 milliárd forintot vettek ki a magyar részvénypiacról, miközben a januári rali 55,7 milliárd forintos nyereséget hozott nekik.

Az első hónap végén így is 1225,5 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek részvényekben, ami közel jár a történelmi rekordhoz. Nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 583,6 milliárd forintot tartottak a háztartások, egyéb vállalatok papírjaiban 12,1 milliárdot.

A lakosság kedvencei egyértelműen az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis köznyelven szólva a bankok részvényei, azon belül is az OTP papírja.

Január végén csaknem 630 milliárd forintnyi bankrészvény volt a kisbefektetők számláin.

A bankpapírokkal hatalmas spekuláció folyik az adatsorok szerint. Tavaly februárban és márciusban az orosz-ukrán háború kitörése után 210 milliárd forint friss lakossági megtakarítás ment bankrészvénybe Magyarországon. Novemberben, az árfolyamok emelkedése láttán több mint 30 milliárd forintot vettek ki a befektetők, a januári tőzsdei emelkedések idején is 23,5 milliárd távozott. A bent maradó kisbefektetők is jól spekuláltak, novemberben több mint 106 milliárd, az idén januárban csaknem 44 milliárd forint nyereségük lett a bankrészvényeken.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Idén sem marad el az óraátállítás – ekkor fogunk egy órával többet aludni az éjjel
Nincs meglepetés a dátumban: idén is október végén lesz a nap, amikor hirtelen egy órával korábban fog sötétedni.
Fotó: Pasja1000 / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. szeptember 27.


Link másolása

Évről-évre felmerül, hogy az adott esztendő lesz az utolsó, amelyikben még egy órával előre-, illetve hátratekerjük óráinkat (már amelyiket még manuálisan kell), de valahogy mindig elmarad a közös EU-s döntés a sokak által gyűlölt átállítás eltörléséről.

Így idén ősszel is egy órával vissza fogjuk állítani az órákat, ennek pedig a pontos dátuma is megvan már:

október 29-én, vasárnap hajnali három órakor fognak az időmérők kettőre ugrani, azaz ezen az éjszakán aludhatunk egy órával tovább.

Nincs tehát meglepetés, az óraátállítás idén is október utolsó vasárnapjának hajnalára esik. Az alvásunk meghosszabbításának örömét némileg beárnyékolja, hogy október 29-én este (sőt: késődélután) így már egy órával korábban fog sötétedni. Aznap már 16:31-kor elkezd lenyugodni a nap.

Az óraátállításról és annak hatásairól egyébként sokféle vélemény és tanulmány létezik, de egyre többen azt állítják, hogy ez a rendszer ma már elavult és szükségtelen – írja a Napi.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Itt a döntés: Azonnali jogvédelmet kapott Budapest a kormányzati elvonásokkal szemben
A Fővárosi Ítélőtábla végzése megtiltotta az államnak, hogy több pénzt emeljen le Budapest számlájáról, mint amit forrásként biztosít.

Link másolása

Érvényt szereztünk a budapestiek akaratának, a bíróság azonnali jogvédelmet adott Budapestnek a kormányzattal szemben - írta Karácsony Gergely szerdán a Facebook-oldalán. A főpolgármester szerint a Budapest-ellenes kormányzati sarcpolitika igazságtalan és káros.

A Fővárosi Ítélőtábla szerdai végzésével azonnali jogvédelem keretében megtiltotta az államnak, hogy Budapest számlájáról több pénzt emeljen le, mint amit forrásként biztosít a városnak.

„Érvényesítettük hát a bíróságon a budapestiek érdekét, örömmel tölt el, hogy Magyarország, ha nyomokban is, de mégiscsak jogállamot tartalmaz” - fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony azt írta, hogy a kormány az elmúlt években több mint 220 milliárd forintot vett el Budapesttől, „több sarcot kell befizetnie a az államnak, mint amennyi támogatást kap”.

A mostani bírósági végzés Karácsony közlése alapján azon alapul, hogy a kormányzati elvonás a közérdek súlyos sérelmével jár.

A főpolgármester még júniusban jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat közigazgatási pert indított a Magyar Államkincstár ellen a szolidaritási adó miatt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Leplezd le Orbánt!” címmel hozott ki egymillió példányban „a kormány hazugságait feltáró” füzetet a DK
Molnár Csaba egy szerdai sajtóbeszélgetésen azt is elmondta, hogy a DK az EP-választáson egyedül indul, az önkormányzati választáson viszont kész Budapesten és a vidéki településeken is a helyi ellenzéki erőknek legmegfelelőbb együttműködésre.

Link másolása

Szeptember 29-én Dobrev Klára budapesti rendezvényével indítja a DK a választási programajánlatára fókuszáló országjárását.

Minderről Molnár CSaba beszélt szerdán egy sajtóbeszélgetésen, ahol elmondta, hogy minden állomáson más szakpolitikai kérdést elemeznek ki, és bemutatják „az Orbán-kormány hazugságaival foglalkozó kiadványt” is, amelynek címe ez lett:

„Leplezd le Orbánt!”

A Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, EP-delegációvezetője, egyben a párt árnyékkormányának kancelláriaminisztere szerdán egy sajtóbeszélgetésen ismertette a Gyurcsány Ferenc által vezetett párt terveit a jövő évi EP, illetve önkormányzati választásra.

Molnár azt is elmondta, hogy a DK az EP-választáson egyedül indul, az önkormányzati választáson viszont kész Budapesten és a vidéki településeken is a helyi ellenzéki erőknek legmegfelelőbb együttműködésre.

(via 24.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Orosz katona: kiderült, hogy a nácik a mi sorainkban vannak
Az oszét származású Arszen Temirajev szerint orosz katonai rendőrök nemzetisége miatt bántalmazták őt és társait.

Link másolása

A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háborúban az agresszor Oroszország kormányzatának elsődleges célja Ukrajna „nácítlanítása” volt (és tulajdonképpen még ma is az). Az állami propaganda folyamatosan azt sulykolja, hogy az egykori szovjet tagköztársaság és katonsaságának vezetése (de tulajdonképp lakossága is) teli van nácikkal, akiket el kell távolítani.

Ezt a propagandát kapta Arszen Temirajev, az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia–Alánia Köztársaságból származó mozgósított katona is, aki most nyilvánosan is megszólalt. Temirajev azt állítja,

az orosz katonai rendőrök megverték őt és két másik katonát az oroszok által elfoglalt Zaporizzsjai területen.

Arról a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) is írt már, hogy a soknemzetiségű orosz hadseregen belül etnikai feszültségek ütötték fel a fejüket.

Temirajev is azt állította, hogy a katonai rendőrök a bántalmazás előtt az etnikai hovatartozásukról kérdezték őket, és azt állították, hogy „Oroszország az oroszoké” – írja jelentésében az ISW.

A katonákat gyerekek szexuális bántalmazásával vádolták meg, amit az oszét katona tagadott. Mint mondta,

azt hitte, hogy „a nácik a másik oldalon vannak, de kiderült, hogy nálunk vannak”.

Szergej Menyailo, az Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság vezetője megerősítette az incidenst, és jelentette azt a felsőbb katonai hatóságoknak.

Az etnikai incidensek híre nem jön jókor az orosz hadseregnek, a térségben ugyanis Ukrajna védelmi sikereket ért el – hangsúlyozza az ISW.

(Index)

Link másolása
KÖVESS MINKET: