Miklós Péter történész, a Tornyai-múzeum igazgatója azt mondta, a magyar államisággal egyidős megyerendszer az önkormányzatiság és az autonómia egyik legrégebbi megnyilvánulása.
A mai Csongrád megye területén három eltérő entitás létezett a modern korban: Csongrád, Csanád és Torontál megye, és az előbbi kettő egyidős a magyar államisággal. Ez az ezeréves múlt is indokolja az 1950-ben megszüntetett Csanád vármegye nevének újbóli felvételét.
A megye mai területének jelentős része az egykori Csongrád megye adja. 1950-ben ehhez csatolták a modern korban makói székhelyű Csanád megye mintegy felét, valamint a csaknem 10 ezer négyzetkilométeres egykori Torontál vármegye egy kis részét - közölte a történész.
Gémes László, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke elmondta, a megyei önkormányzat egy hat centiméter átmérőjű bronzérmével emlékezik meg a névváltásról.
Az érme előlapján Csongrád-Csanád megye címere látható a régió elnevezésével, hátlapján pedig a megye korvonala szerepel az egykori és mai megyeszékhelyekkel, valamint a megyék pajzsaival. Egy térkép is készül, amelyen a mai megye mellett a korábbi megyehatárok is láthatók - tette hozzá.
Trianon századik évfordulójától, június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz - jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott hétfőn Szegeden.
A kormánymegbízott a sajtótájékoztatón azt mondta: Trianon igazságtalan békediktátuma száz évvel ezelőtt mély sebet ejtett hazánkon, és ez talán soha nem fog begyógyulni. Bár a végleges felépülés nem jöhet el számunkra, de némi gyógyírt jelenthet - legalábbis nekünk, Csongrád megyeieknek -, hogy Trianon századik évfordulóján szűkebb otthonunk neve immár Csongrád-Csanád megye lesz - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rétvári Bence: Megdöbbentő volt, ahogy Magyar Péter a saját támogatóit hordta le egyenként kommentekben
Érkeznek az ellenzéki reakciók Polgár Judit bejelentésére. Bóka János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese „színjátéknak” nevezte a köztársasági elnök keresését, Rétvári Bence KDNP-s kollégája szerint Magyar első, de nem az utolsó látványos kudarcát szenvedte el.
„Magyar Péter első látványos kudarca” – így értékelte a Fidesz és a KDNP, hogy Polgár Judit sakknagymester hétfőn visszautasította a köztársasági elnöki tisztségre való felkérést. A nagyobbik frakció azt írja:
„Magyar Péter mattot adott saját magának.”
Bóka János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Facebookon reagált a hírre.
„Polgár Judit az egyetlen jó döntést hozta. A kialakult méltatlan helyzetért a felelősség Magyar Pétert terheli. A színjáték további felvonásaiban sem veszünk részt” – írta a politikus, miután Polgár Judit bejelentette döntését.
Hasonlóan reagált Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is, aki szerint Magyar Péter első látványos kudarcát szenvedte el. Majd később egy hosszabb posztban azt írta
„A legmegdöbbentőbb azt volt látni, ahogyan a saját támogatóit hordta le egyenként kommentekben, akik kritizálni merték. Mert őt csak támogatni lehet.”
Rétvári szerint: „Ilyen nyersen még nem látták a Tiszások Magyar Péter meggondolatlan, indulatos és agresszív hatalomgyakorlását. És ez még csak a kezdet!”
A KDNP-frakcióvezetője emellett hangsúlyozza: „Magyar Péter jön egy személyes bocsánatkéréssel Polgár Judit felé, amiért ilyen kellemetlen és vállalhatatlan helyzetbe hozott egy nemzeti ikont!”
A Mi Hazánk frakcióvezetője, Toroczkai László egyelőre nem reagált.
A jelölési folyamatot ért kritikákra reagálva Magyar Péter miniszterelnök hétfőn azt írta, a TISZA Párt nem társadalmi konzultációt, csupán ajánlásokat kért az emberektől. Hozzátette, „legalább 10 komolyan vehető jelölt érkezett, de a döntést végül a TISZA frakciójának és az Országgyűlésnek kell meghoznia.” Majd kommentekben szállt vitába támogatóival.
Később Polgár Judit bejelentette visszalépést, azzal indokolva, hogy bár nagyra tartja a miniszterelnök gesztusát, de „nem érez magában elég erőt ahhoz, hogy magára vállalja egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét.”
Ezután Magyar elismerte, hogy kommunikációs hibákat követett el, amit izgalmával magyarázott. A kormányfő elnézést kért - Polgár Judittól is - és vállalta a felelősséget a helyzet miatt.
„Magyar Péter első látványos kudarca” – így értékelte a Fidesz és a KDNP, hogy Polgár Judit sakknagymester hétfőn visszautasította a köztársasági elnöki tisztségre való felkérést. A nagyobbik frakció azt írja:
„Magyar Péter mattot adott saját magának.”
Bóka János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Facebookon reagált a hírre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forsthoffer Ágnes: Nem fogadtam el a fényűző, többszáz négyzetméteres elnöki rezidenciát
Forsthoffer Ágnes a közösségi oldalán számolt be az elmúlt 72 napos házelnöki tevékenységéről és a juttatásairól. A politikus a rezidencia mellett a magáncélú szolgálati autóról is lemondott, és ősszel egy 70 négyzetméteres lakásba költözik.
Hétfőtől az Alaptörvény rendelkezései alapján átmeneti időre Forsthoffer Ágnes gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és jogköreit. A házelnök erről egy hétfői Facebook-posztban adott számot, amelyben az elmúlt 72 napos tevékenységét is összegezte. Az Országgyűlés élén ezalatt dr. Hallerné dr. Nagy Anikó helyettesíti.
„Holnaptól az Alaptörvény rendelkezései alapján átmeneti időre gyakorlom a köztársasági elnök feladat- és jogköreit.”
Forsthoffer Ágnes a bejegyzésében felidézte, hogy a jelölését követően, április végén intenzív közjogtanulásba kezdett. Ezzel kapcsolatban közzétett akkori mondatát is megismételte: „Tudom, hogy nem tudok mindent, ezért minden percben készülök életem legnagyobb kihívására.” Azt írta, voltak, akik gúnyolódtak ezen, és gyenge pontként rótták fel neki, hogy nem jogász, de ez még alázatosabbá tette a feladat iránt, és a mai napig folyamatosan bővíti ismereteit.
A tisztséggel járó juttatásokról azt közölte, hogy
nem fogadta el a felkínált „fényűző, többszáz négyzetméteres elnöki rezidenciát”, helyette „őszre várható, hogy lesz egy 70 m²-es szolgálati lakásom.”
Hozzátette, hogy nem vette át a magáncélú használatra felkínált személygépjárművet sem. Támogatta a képviselők fizetésének jelentős csökkentéséről szóló törvényt, ami az ő esetében 35 százalékos mérséklést jelent.
Ez szerinte „az adófizetők pénzéből éves szinten több, mint 28.000.000 Ft megtakarítást eredményez.”
A hivatali működésről azt írta, a párbeszédben hisz. Bekérte a munkatársak javaslatait a hivatal működésére, és a beérkezett több mint száz válasz alapján egy modern szolgáltató hivatal és emberséges munkahely megteremtésén dolgozik.
A frakciók véleményét is kikérte, és a beérkezett észrevételeket igyekeztek a lehető leggyorsabban megvalósítani.
Az üléstermi konfliktusokat igyekezett mindig emberi módon és objektíven kezelni, de úgy látja, a jelenlegi szabályok nem adnak elég hatékony eszközt az elnöklő kezébe. „Megítélésem szerint azonban a házszabály és az Országgyűlésről szóló törvény fegyelmi jogkörre vonatkozó rendelkezései nem adnak kellően hatékony eszközt az elnöklő kezébe” – fogalmazott.
Jelezte: „Ősszel azonban több szempontból is szükség lesz a házszabály finomhangolására.”
Célként a munka hatékonyságát és reális fegyelmi szankciók megállapítását jelölte meg. Az ülés menetét megzavaró videózással kapcsolatban közölte: „Írásbeli figyelmeztetést küldtem az érintett képviselőknek.”
A képviselői hiányzásokkal kapcsolatban Forsthoffer leszögezte:
„Június hónapot illetően az indoklás nélküli hiányzásokat már nem tudtam elfogadni, ezért bizonyos esetekben sor fog kerülni képviselői illetmény csökkentésre.”
Végül megerősítette az államfői feladatok átvételét és a helyettesítés rendjét: „Ezalatt dr. Hallerné dr. Nagy Anikó helyettesít az Országgyűlés élén.”
Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői szerepvállalásának közvetlen előzménye az Alaptörvény 17. módosítása volt, amelyet a parlament sürgősségi eljárásban fogadott el. A jogszabály megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, és a hatályba lépésének napját hétfőre tűzte. Az Alaptörvény értelmében az államfő megbízatásának idő előtti megszűnése esetén a feladat- és jogköröket az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Hétfőtől az Alaptörvény rendelkezései alapján átmeneti időre Forsthoffer Ágnes gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és jogköreit. A házelnök erről egy hétfői Facebook-posztban adott számot, amelyben az elmúlt 72 napos tevékenységét is összegezte. Az Országgyűlés élén ezalatt dr. Hallerné dr. Nagy Anikó helyettesíti.
„Holnaptól az Alaptörvény rendelkezései alapján átmeneti időre gyakorlom a köztársasági elnök feladat- és jogköreit.”
Forsthoffer Ágnes a bejegyzésében felidézte, hogy a jelölését követően, április végén intenzív közjogtanulásba kezdett. Ezzel kapcsolatban közzétett akkori mondatát is megismételte: „Tudom, hogy nem tudok mindent, ezért minden percben készülök életem legnagyobb kihívására.” Azt írta, voltak, akik gúnyolódtak ezen, és gyenge pontként rótták fel neki, hogy nem jogász, de ez még alázatosabbá tette a feladat iránt, és a mai napig folyamatosan bővíti ismereteit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már nem újszülött, egészséges kislányt hagytak az egyik budapesti babamentő inkubátorban
Prof. Dr. Nagy Anikó közölte, hogy hétfőn egy csecsemőt helyeztek el az intézmény Üllői úti babamentő inkubátorában. Az egészséges, 4400 grammos kislány a 18. baba, akit 2009 óta így bíztak a kórházra.
Hétfőn egy csecsemőt helyeztek el a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Üllői úti babamentő inkubátorában. A kislány az első orvosi vizsgálatok alapján egészséges, de a kórház Facebook-közleménye szerint nem újszülött.
A 4400 grammos, 56 centiméteres gyermekkel együtt 2009 óta már 18 babát bíztak az intézményre ezen a módon.
Az esetről Prof. Dr. Nagy Anikó, az intézet főigazgató főorvosa számolt be egy posztban. Azt írta, „a mai napon a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Üllői úti babamentő inkubátorába csecsemőt helyeztek el. Nagy szeretettel vigyázunk rá, gondos ápolásban, folyadékpótlásban és táplálásban részesül” - írta.
A most használt Üllői úti babamentő inkubátor viszonylag új, idén márciusban helyezték üzembe a kórház központi telephelyén.
Az Üllői úti egység átadásakor az volt a cél, hogy egy forgalomtól távolabbi, védettebb helyen is biztosítsanak lehetőséget a csecsemők anonim és biztonságos elhelyezésére.
A vonatkozó eljárásrend szerint hat hét elteltével megindulhat az örökbeadás, ha a szülő nem jelentkezik a gyermekért.
Magyarországon az első babamentő inkubátor 1996-ban kezdte meg működését, a rendszer célja a csecsemőgyilkosságok megelőzése és a gyermekek életének megmentése.
Hétfőn egy csecsemőt helyeztek el a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Üllői úti babamentő inkubátorában. A kislány az első orvosi vizsgálatok alapján egészséges, de a kórház Facebook-közleménye szerint nem újszülött.
A 4400 grammos, 56 centiméteres gyermekkel együtt 2009 óta már 18 babát bíztak az intézményre ezen a módon.
Az esetről Prof. Dr. Nagy Anikó, az intézet főigazgató főorvosa számolt be egy posztban. Azt írta, „a mai napon a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Üllői úti babamentő inkubátorába csecsemőt helyeztek el. Nagy szeretettel vigyázunk rá, gondos ápolásban, folyadékpótlásban és táplálásban részesül” - írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Polgár Judit visszalépése után a Tisza-frakció a magyar emberektől várja a javaslatokat
A Tisza Párt frakciója bejelentette, hogy a nyilvánosságtól vár javaslatokat az új államfő személyére. A párt közleménye szerint csak olyan jelöltet támogatnak, aki képes a nemzet egységének megteremtésére.
A Tisza Párt frakciója hétfő este reagált Polgár Judit döntésére, miután a sakknagymester bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki jelöltséget. „A Tisza-frakció sajnálattal, de tisztelettel tudomásul veszi Polgár Judit döntését” – közölte a párt sajtóosztálya a Telexszel. Hozzátették, képviselőik továbbra is azt gondolják, hogy Polgár Judit minden szempontból alkalmas lett volna köztársasági elnöknek.
A frakció most nyitott javaslatgyűjtést indít, és várja a javaslatokat „civilektől, pártoktól, a magyar emberektől, hogy kit és milyen értékek alapján tartanak megfelelő jelöltnek”.
A képviselőcsoport azt is leszögezte, hogy továbbra is csak olyan jelöltet támogatnak, „aki független a pártpolitikai küzdelmektől és képes megteremteni és képviselni a nemzet egységét”. A végső döntést az Országgyűlés hozza meg, ahol a Tiszának kétharmados többsége van, így a frakció döntése a parlament döntése is lehet.
Az államfői szék azután üresedett meg, hogy Sulyok Tamás szombaton aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amivel a megbízatása hétfőn 0 órától megszűnt. Feladatát ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes vette át.
Polgár Judit neve vasárnap merült fel, miután a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben őt javasolta köztársasági elnöknek. Magyar Péter miniszterelnök még aznap este egy bejegyzést tett közzé, amiben azt írta, „személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést”.
Polgár hétfő este ezt írta: „Nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, így a felkérésnek nem tudok eleget tenni”.
A jelölési folyamatot heves kritika érte elemzőktől, jogvédő szervezetektől és ellenzéki pártoktól is. A Fidesz–KDNP frakciója bejelentette, hogy bojkottálja az új államfő megválasztását, a folyamatot pedig politikai színjátéknak nevezték.
Polgár visszalépése után Magyar Péter a sakknagymester bejegyzése alá azt írta, köszönik mindazt, amit Magyarországért tett.
„Talán sok millió magyar ember nevében mondhatom, hogy ha másként is, de a jövőben is számítunk Önre!”
A miniszterelnök később önkritikát gyakorolt, és elismerte, hogy a folyamat nem zajlott megfelelően, vállalva a felelősséget a kommunikációs hibáiért. Török Gábor politológus a történteket a Tisza-kormány első kudarcaként értékelte.
A Tisza Párt frakciója hétfő este reagált Polgár Judit döntésére, miután a sakknagymester bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki jelöltséget. „A Tisza-frakció sajnálattal, de tisztelettel tudomásul veszi Polgár Judit döntését” – közölte a párt sajtóosztálya a Telexszel. Hozzátették, képviselőik továbbra is azt gondolják, hogy Polgár Judit minden szempontból alkalmas lett volna köztársasági elnöknek.
A frakció most nyitott javaslatgyűjtést indít, és várja a javaslatokat „civilektől, pártoktól, a magyar emberektől, hogy kit és milyen értékek alapján tartanak megfelelő jelöltnek”.
A képviselőcsoport azt is leszögezte, hogy továbbra is csak olyan jelöltet támogatnak, „aki független a pártpolitikai küzdelmektől és képes megteremteni és képviselni a nemzet egységét”. A végső döntést az Országgyűlés hozza meg, ahol a Tiszának kétharmados többsége van, így a frakció döntése a parlament döntése is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
