Az ELTE Természettudományi Karának dékánja minden előadás és szeminárium jelenléti megtartását betiltotta a karon. Az online nehezen kivitelezhető labor- és terepgyakorlatok egyelőre megtarthatók hagyományos formában - írja a hvg.hu.
Az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a hazai koronavírus-fertőzöttek száma, vasárnap már minden eddigi rekordot megdöntött a napi fertőzés.
Ahogy a lap írja, a közoktatásért is felelős Kásler Miklós még vasárnap reggel is arról beszélt, hogy a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett hagyományos módon indulhat a tanévkezdés, és az ország felsőoktatási intézményei is csak a nagy létszamú előadások online megtartásában gondolkodnak, a pár tucat hallgatóval működő órákon inkább maszkkal és fertőtlenítővel védekeznének.
Azonban az ELTE TTK-n máshogy gondolkodnak.
„Az elmúlt napok emelkedő fertőzési esetszámait látva a Kar dékáni vezetése úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megtiltja valamennyi előadás és szemináriumi gyakorlat jelenléti formában történő megtartását. Ezeket az óratípusokat 2020. augusztus 31-től távolléti formában kell oktatni. Jelenléti formában a laborgyakorlat, szakmai gyakorlat és terepgyakorlat típusú tárgyak oktatása folytatható”
- írja Kacskovics Imre dékán.
Azt is kiemeli, hogy „az elmúlt napok fertőzési hulláma nagyon magas arányban érinti az egyetemi hallgatók korosztályát, számos fertőzési góc egyetemi (nem ELTE!) szervezésű rendezvényhez, illetve jelentős részben fiatalok által látogatott szórakozóhelyekhez köthető.”
Az ELTE Természettudományi Karának dékánja minden előadás és szeminárium jelenléti megtartását betiltotta a karon. Az online nehezen kivitelezhető labor- és terepgyakorlatok egyelőre megtarthatók hagyományos formában - írja a hvg.hu.
Az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a hazai koronavírus-fertőzöttek száma, vasárnap már minden eddigi rekordot megdöntött a napi fertőzés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Balázs a közösségi oldalán reagált Magyar Péter bejelentésére. A TISZA kormány leendő miniszterelnöke csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére.
"Az álhírekkel ellentétben, csak most kezdődik az igazi sógor-koma világ. Magyar Péter haverjai (Ruszin, Tarr, Tanács, Pósfai…) után a saját SÓGORA is miniszteri posztot kapott. ABSZOLÚT KABARÉ"
A 444.hu is korábban megírta, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora.
Németh Balázs a közösségi oldalán reagált Magyar Péter bejelentésére. A TISZA kormány leendő miniszterelnöke csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére.
A Decathlon volt vezetője, Pósfai Gábor kapja az egyik legfontosabb miniszteri posztot a Tisza-kormányban
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Pósfai Gábort, a TISZA Párt megválasztott képviselőjét kéri fel a Belügyminisztérium vezetésére. A közgazdász végzettségű Pósfai korábban a Decathlon magyarországi és ausztriai cégét is vezette.
Magyar Péter csütörtökön újabb két miniszterjelöltet nevezett meg a TISZA Párt leendő kormányába. Bejelentése szerint Pósfai Gábort, a párt operatív vezetőjét kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére. A jövendő miniszter tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné.
A TISZA Párt elnöke szerint a leendő miniszter a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. Magyar Péter szerint a rendvédelmi dolgozóktól a jövőben azt várják, hogy a munkájukat a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat és a jogszabályokat betartva végezzék.
A jövőben a sport is a Belügyminisztérium felügyelete alá kerül, ahol a versenysport mellett nagyobb hangsúlyt kapna az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport és a fogyatékossággal élők sportja, valamint a források hatékonyabb felhasználása.
Alig vette át képviselői megbízólevelét, máris miniszteri felkérést kapott a TISZA Párt budaörsi központú választókerületét megnyerő Pósfai Gábor. Pósfai a 2026. április 12-i országgyűlési választáson nyerte el a mandátumot a Pest vármegyei 2-es számú választókerületben.
Pósfai Gábor 1982-ben született, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 2005-ben. Budakeszin nőtt fel, jelenleg Budaörsön él. A kétgyermekes politikus angolul, németül, franciául és olaszul is beszél. Életében a sport mindig is központi szerepet játszott: hétéves kora óta versenyszerűen asztaliteniszezik, a Budaörsi Sport Club játékosa és elnökségi tagja, korábban pedig a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke is volt.
2025. február 3-án Magyar Péter bejelentette, hogy Pósfai Gábor veszi át a párt operatív működésének vezetését.
Üzleti pályafutását 2005-ben a Decathlonnál kezdte, ahol részlegvezetőként indult, majd több áruház igazgatói pozíciója után 2011-ben a cég magyarországi ügyvezetőjévé nevezték ki. Vezetése alatt a magyarországi áruházak száma tizenkettőről huszonnégyre emelkedett, a cég pedig piacvezetővé vált a sportszerkereskedelmi piacon. 2014-től a horvát és szlovén piacra lépést is ő irányította.
A legnagyobb szakmai kihívást 2018-ban kapta, amikor a francia cégvezetés megbízta a Decathlon ausztriai működésének felépítésével, miután a vállalat korábban kétszer is sikertelenül próbált betörni az osztrák piacra. Az első ausztriai áruházat 2018 augusztusában nyitotta meg Bécs mellett, Vösendorfban, amelyet a Covid-járvány ellenére további egységek követtek. Hat év után, 2024 tavaszán tért vissza Magyarországra.
A politikába 2024 novemberében lépett be, amikor jelentkezett a TISZA Párt „A jövő vezetői” pályázatára. Az operatív igazgatói kinevezését követően azonban családja is a politikai támadások célkeresztjébe került. Magyar Péter nem sokkal a bejelentés után arról beszélt, hogy Pósfai családját és gyerekeit a propaganda zaklatja.
A 2025 végi kétfordulós jelöltkiválasztási folyamat eredményeként Pósfai lett a TISZA jelöltje a budaörsi központú választókerületben. Kampányában a térség fő problémáiként a közlekedési dugókat, a túlterhelt úthálózatot, a tanterem- és pedagógushiányt, az elöregedett közműveket és a helyi vállalkozások finanszírozási nehézségeit nevezte meg.
Pósfai a Decathlon vezetőjeként több társadalmi felelősségvállalási programban is részt vett. A cég ügyvezetőjeként támogatta a Magyar Olimpiai Bizottsággal és az Utanpotlassport.hu-val közösen elindított „A hónap műhelye” programot, amely az utánpótlás-nevelő műhelyeket díjazta. A Decathlon „Sportból a legtöbbet” pályázata révén pedig tíz év alatt 92 alap- és középfokú oktatási intézmény sportlétesítményeinek felújítását segítették.
Képviselőként a döntések előtt az emberek megkérdezését, bevonását és a valódi párbeszédet ígérte.
Magyar Péter csütörtökön újabb két miniszterjelöltet nevezett meg a TISZA Párt leendő kormányába. Bejelentése szerint Pósfai Gábort, a párt operatív vezetőjét kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére. A jövendő miniszter tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné.
A TISZA Párt elnöke szerint a leendő miniszter a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. Magyar Péter szerint a rendvédelmi dolgozóktól a jövőben azt várják, hogy a munkájukat a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat és a jogszabályokat betartva végezzék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
308 milliárd Ft állami pénz kerülhetett a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapokba, de szerintük üzleti titok, tényleg Orbán Viktor veje áll-e mögöttük
Varga Mihály egy interjúban erősítette meg, hogy a sajtó korábbi feltárásai a magántőkealapok tulajdonosairól nagyrészt helytállóak. Az RTL Híradó riportja szerint a Tiborcz Istvánhoz köthető alapokba 308 milliárd forintnyi állami pénz kerülhetett.
Brutális összeg, több mint 2600 milliárd forintnyi állami pénz vándorolhatott átláthatatlan magántőkealapokba az elmúlt években, ebből pedig 308 milliárd forint landolhatott a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető alapoknál – számolt be róla az RTL Híradó. Az ügyben most a jegybankelnök is megszólalt, aki lényegében elismerte, hogy a sajtó eddigi találgatásai a valódi tulajdonosokról helytállóak, miközben a leendő pénzügyminiszter már visszamenőleges ellenőrzéseket is belengetett.
A Transparency International friss összesítése szerint 2013 és 2026 márciusa között az állam legalább 2645 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt különböző tőkealapokban, a pénz oroszlánrészét a Magyar Fejlesztési Bank és annak leánycégei pumpálták a rendszerbe.
„Le fogjuk győzni az offshore-lovagok praktikáit, és az érdemtelen állami kifizetéseket” – fogalmazott akkor a miniszterelnök.
Később az Alaptörvénybe is bekerült, hogy az állam nem üzletelhet ismeretlen tulajdonosi hátterű céggel, a kormány azonban egy jogi kiskapuval mégis lehetővé tette, hogy a magántőkealapok valódi haszonélvezői titokban maradjanak.
De ennek a titkolózásnak hamarosan vége lehet. Egy uniós pénzmosás elleni szabályozás miatt július elsejétől a tőkealapoknak elvileg fel kell fedniük a tényleges tulajdonosaikat. A leendő pénzügyminiszter, Kármán András két hete már jelezte, hogy nem állnak meg a jövőbeni átláthatóságnál.
„Ellenőrizni fogunk minden korábbi tranzakciót, és ahol hanyag vagy törvénytelen működésre utaló jelet találunk, ott meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket” – ígérte.
A sajtó eddig az alapokat kezelő cégek hátterének kibogozásával próbálta azonosítani a tulajdonosokat. A VálaszOnline például 110 olyan magántőkealapot tárt fel, amely a NER legfelsőbb köreihez, így Mészáros Lőrinchez, Szijj Lászlóhoz vagy Tiborcz Istvánhoz köthető.
Hogy ezek a feltárások mennyire voltak pontosak, arról most Varga Mihály jegybankelnök beszélt a hvg.hu-nak.
Szerinte a sajtó „jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.”
Hogy mire ment el a rengeteg pénz? A miniszterelnök vejéhez köthető alapok szerezték meg például a Tőzsdepalota ikonikus épületét, míg az autópálya-koncessziók a Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető magántőkealapoknál kötöttek ki.
A Transparency International adatai szerint a Tiborcz-körhöz köthető Gránit Alapkezelő alapjaihoz áramló 308 milliárd forint jelentős része egy állami gazdaságélénkítő programból származhatott. Zeisler Judit, a szervezet munkatársa szerint „a koronavírus-járvány alatt károkat szenvedett gazdasági társaságok megsegítésére a Magyar Fejlesztési Bank egy nagy programot indított, és ebből igen jelentős mértékben részesült több olyan tőkealap, amely a Gránit Alapkezelőhöz tartozik.”
Az RTL Híradó megkereste az ügyben a Gránit Alapkezelőt is, de ők azzal rázták le a kérdéseket, hogy a befektetői körük értékpapír- és üzleti titoknak minősül.
Brutális összeg, több mint 2600 milliárd forintnyi állami pénz vándorolhatott átláthatatlan magántőkealapokba az elmúlt években, ebből pedig 308 milliárd forint landolhatott a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető alapoknál – számolt be róla az RTL Híradó. Az ügyben most a jegybankelnök is megszólalt, aki lényegében elismerte, hogy a sajtó eddigi találgatásai a valódi tulajdonosokról helytállóak, miközben a leendő pénzügyminiszter már visszamenőleges ellenőrzéseket is belengetett.
A Transparency International friss összesítése szerint 2013 és 2026 márciusa között az állam legalább 2645 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt különböző tőkealapokban, a pénz oroszlánrészét a Magyar Fejlesztési Bank és annak leánycégei pumpálták a rendszerbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb távozás: Baán László is lemondott a Nemzeti Kulturális Alap bizottsági tagságáról
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója bejelentette távozását az NKA bizottságából. Döntését azzal indokolta, hogy a testület nem kapott teljes körű tájékoztatást a vitatott, milliárdos támogatási döntésekről.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója lemondott a Nemzeti Kulturális Alap bizottsági tagságáról, miután nyilvánosságra került a vitatott, milliárdos támogatási csomag és az annak kezelésével kapcsolatos kifogásai.
Baán László csütörtökön jelentette be távozását, a lemondás tényét az MTI-nek is megerősítette. Döntését azzal indokolta, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által odaítélt támogatásokról az NKA Bizottsága nem kapott teljes körű tájékoztatást, a döntések a testülettől teljesen függetlenül születtek meg – írta az Index.
„Azt ülést követően megjelent sajtóértesülésekből világossá vált, hogy a kollégium beszámolója messze nem fedte le a KKPIK támogatási döntéseinek széles körű spektrumát, így az súlyosan hiányos s éppen ezért megtévesztő képet adott a Bizottság számára a KKPIK éves munkájáról” – írta Baán Hankó Balázsnak címzett levelében.
Az ügy azután robbant ki, hogy múlt pénteken felkerültek az NKA honlapjára azok a támogatási listák, amelyek szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma a Független Előadó-művészeti Szövetség szerint 1088 esetben összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntött. A kritikus hangok szerint a döntések a szokásos szakmai kollégiumi eljárás megkerülésével születtek, és több kedvezményezett a Fidesz politikai holdudvarához köthető.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter visszautasította a vádakat, szerinte a támogatások a magyar kultúra egészét szolgálják, és nem kampányfinanszírozásról van szó.
A botrány kirobbanása után, szerdán az NKA rendkívüli ülést tartott, ahol a szervezet közleménye szerint Hankó Balázs javaslatot tett arra, hogy a vitatott kollégium által támogatott pályázóktól időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolót kérjenek be.
Baán távozása előtt nem sokkal derült ki, hogy Bús Balázs, az NKA alelnöke is távozik, bár az NKA közleménye szerint ő már április 14-én, a botrány kirobbanása előtt szóban jelezte lemondási szándékát.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója közölte, hogy miután az NKA honlapján megismerte a támogatások teljes listáját, azt látta, hogy abból
„számos, nemegyszer kiemelt összegű támogatás nem feleltethető meg az NKA alapvető céljainak és szellemiségének.”
Baán a kialakult helyzetben már nem látta biztosítottnak a felelős munka feltételeit. Azt írta, noha a döntések a bizottságtól függetlenül születtek meg, a kialakult helyzetben nem tudja tovább vállalni a munkát.
„Noha a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma valamennyi döntését az NKA Bizottságától teljesen függetlenül hozta meg, s azokról a bizottság tájékoztatást sem kapott, az így kialakult helyzetben nem tudom felelősséggel tovább vállalni a bizottsági munkát, így annak tagságáról [...] mai hatállyal lemondok.”
A kormányoldal továbbra is védi a támogatási döntéseket. Hankó Balázs szerint „tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják”. Eközben a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett az ügyben.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója lemondott a Nemzeti Kulturális Alap bizottsági tagságáról, miután nyilvánosságra került a vitatott, milliárdos támogatási csomag és az annak kezelésével kapcsolatos kifogásai.
Baán László csütörtökön jelentette be távozását, a lemondás tényét az MTI-nek is megerősítette. Döntését azzal indokolta, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által odaítélt támogatásokról az NKA Bizottsága nem kapott teljes körű tájékoztatást, a döntések a testülettől teljesen függetlenül születtek meg – írta az Index.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
