HÍREK
A Rovatból

Megtette a hatását a rezsiemelés: a járvány első hulláma óta nem voltak ilyen pesszimisták a magyarok

Jelentősen rosszabbnak érzékelte augusztusban a lakosság a saját anyagi helyzetét az előző hónaphoz képest.

Link másolása

Augusztusban 4,9 ponttal, mínusz 14,3 pontra esett a GKI konjunktúraindexe, és már negyedik hónapja tart az üzleti és fogyasztói várakozások folyamatos romlása - derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.

Április óta az üzleti várakozások csaknem 13 ponttal, a fogyasztóiak viszont közel 30 ponttal estek, ezen belül augusztusban is a fogyasztói várakozások zuhanása volt a markánsabb, 7,5 pont, mínusz 49,2 pontra az üzleti várakozások 4,1 pontos romlásával szemben, amely így mínusz 2,1 pont lett.

Összefoglalójában a GKI megjegyezte: az üzleti bizalmi index a múlt év tavaszán, a fogyasztói pedig 2020 tavaszán, a Covid-járvány miatt bevezetett korlátozások okozta pánik idején volt utoljára hasonló mélységben.

A rezsiemelés bejelentésének hatása először most augusztusban tükröződhetett a fogyasztók véleményében

- tették hozzá.

Az üzleti bizalmi index augusztusi csökkenésében minden ágazatnak szerepe volt, de legkevésbé az iparnak, ahol a júliusi esés volt markáns. Az ipartól eltekintve, ahol a két arány csaknem megegyezik, minden más ágazatban több a pesszimista, mint az optimista cég.

Az építőipari bizalmi index érezhetően romlott, háromhavi mélypontjára süllyedt. Augusztusban a magasépítők kilátásai alig változtak, de az amúgy is pesszimistább mélyépítőké számottevően rosszabbak lettek.

Az előző háromhavi építőipari termelés és a rendelésállomány értékelése egyaránt romlott.

A kereskedelmi bizalmi index augusztusban a júliusi emelkedésénél nagyobb mértékben csökkent, különösen az eladási pozícióról és a rendelések várható alakulásáról alkotott vélemény lett rosszabb.

A szolgáltatói bizalmi index a júliusi javulás után augusztusban ugyancsak zuhant, rosszabb lett az elmúlt időszakra vonatkozó általános üzletmenetnek és a várható forgalomnak a megítélése is. Augusztusban a júliusi szünet után folytatódott az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó romlása,

gyakorlatilag már csak az iparban és a szolgáltató szektorban több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég.

Egyúttal folytatódott a lakosság munkanélküliségtől való félelmének ugyancsak április óta tartó erősödése is.

Főleg az ipari cégek áremelési törekvése kapott új lendületet augusztusban, csak a kiskereskedelemben volt tapasztalható minimális enyhülés, ahol azonban a cégek több mint 70 százaléka így is emelni tervezi árait, és ezt az arányt augusztusban már az építőipar is megközelítette.

A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az előző hónaphoz képest jelentősen rosszabbnak érzékelte,

megtakarítási képességét pedig a februári, mindenkori rekordszintje óta folyamatosan romlónak. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit változatlannak, míg a következő egy évre vonatkozót erősen romlónak érzékelték júliushoz képest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Mi történhetett Vlagyimir Putyinnal? Orvost kellett hívni az orosz elnökhöz
Sok a pletyka arról, hogy az orosz elnöknek hasnyálmirigy-rákja, illetve Parkinson-kórja van. A legfrissebb hírek szerint már nagyon gyenge is, kimerítik a nyilvános szereplések.

Link másolása

Az orosz kormány egyik "informátora" szerint tovább romlott Vlagyimir Putyin egészsége - írja a The Sun.

A bulvárlap korábban azt az információt kapta, hogy az orosz elnöknek hasnyálmirigy-rákja van, illetve a Parkinson-kór korai tüneteit is mutatja.

Az állapota a közelmúltban állítólag tovább romlott, és General SVR nevű Telegram-csatorna szerint (egy állítólagos orosz kormányhoz közeli forrásra hivatkozva) annyira kimerítette a csütörtöki volgográdi látogatás, hogy orvost kellett hívni hozzá. Az elmúlt hónapokban Vlagyimir Putyin nyolc kilogrammot fogyott – írta meg korábban a The Daily Star is.

A Kremlhez közeli forrás szerint Putyin nem érezte jól magát a szovjetek sztálingrádi győzelmének 80. évfordulója alkalmából szervezett volgográdi ünnepségen.

"Estére nagyon fáradtnak és gyengének érezte magát, orvost hívtak hozzá. A kezelése után sem jött formába, az sem biztos, hogy ez meg fog egyáltalán valósulni"

- állítja az SVR.

A pletykákat csak erősíti az, hogy Putyin ritkán jelenik meg nyilvánosan, sok szereplését le is mondta, állítólag szédülésre, fejfájásra panaszkodik. Helyette főleg videókapcsolaton keresztül tartja beszédeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Szívszorító videók a törökországi földrengés pillanatairól és a kétségbeesett mentési munkákról
Összeomló házak, megrepedő utak, lángoló épületek, kétségbeeesetten menekülő emberek, a romok alól kimentett túlélők... Megrázó felvételek a természeti katasztrófáról.

Link másolása

Mi is beszámoltunk róla, hogy több erős földrengés rázta meg hétfőre virradóan Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés a Richter-skála szerinti 7,8-as erősséget is elérte.

A földmozgásnak Törökországban és Szíriában is több száz halálos áldozata és több ezer sérültje van.

Török oldalakon már azt latolgatják, hogy az áldozatok végső száma több ezerre tehető majd, egy, a Cumhuriyet TV -nek nyilatkozó geofizikai mérnök, Ahmet Ercan elmondta, hogy a földrengés után 6 ezer áldozatra kell számítani a régióban.

A török katasztrófavédelem adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,4-es erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett.

A földrengés Törökország déli részén, Szíria északi határa közelében, helyi idő szerint 04.17 órakor 17,9 km-es mélységben történt de nemcsak Szíriában, hanem Libanonban és Izraelben is érezték.

A katasztrófa után az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe.

VIDEÓK: A rengés pillanatai

VIDEÓK: A földrengés után

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Twitter-üzenetében szolidaritását fejezte ki és közölte, a szövetségesek támogatást mozgósítanak a földrengés sújtotta Törökországnak. "Teljes szolidaritásukat fejezük ki szövetségesünkkel, Törökországgal a szörnyű földrengést követően" - fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: felvette a kapcsolatot Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében az EU teljes szolidaritását fejezte ki Törökország és Szíria lakosságával. Közölte: Európa támogatása már úton van a térségbe. Az EU készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson - tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Charles Michel, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, a sérülteknek mielőbbi felépülést kívánt. Végezetül az Európai Unió szolidaritását fejezte ki. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében hangsúlyozta, Európa Törökország és Szíria népe mellett áll ezekben a nehéz pillanatokban. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt írta: az EU kész segíteni, és együtt érez Törökország és Szíria népével. Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos Twitter-üzenetében azt közölte, a reggeli földrengést követően az Európai Unió aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, sürgősségi koordinációs központján keresztül pedig összehangolja az Európából érkező mentőcsapatok kiküldését. Hollandia és Románia mentőegységei már úton vannak - tette hozzá az uniós biztos - írja az MTI.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Svájcban kémkedett az Orbán Viktor által védett Kirill pátriárka a hetvenes években a szovjeteknek
A pátriárka feltétlen híve Vlagyimir Putyinnak, és nyíltan támogatja Ukrajna megszállását. Orbán Viktor korábban mégis ragaszkodott ahhoz, hogy ne érjék szankciók az egyházi vezetőt.

Link másolása

A hetvenes években a KGB-nek dolgozott Kirill pátriárka - írja a SwissInfo, a francia nyelvű Le Matin Dimanche és a német nyelvű Sonntagszeitung svájci lapokra hivatkozva. Utóbbi kettő olyan archív dokumentumokban találta az információt, amelyeket a közelmúltban feloldottak a titkosítás alól.

A pátriárka Genfben élt ebben az időben, és a moszkvai patriarkátust képviselte az Egyházak Világtanácsának (WCC) helyi székhhelyén.

Fedőneve az akció alatt Mikhailov volt, és az volt a feladata, hogy befolyásolja a szervezetet, amibe a hetvenes-nyolcvanas években beszivárogtak a KGB ügynökei.

Az orosz ortodox egyház eddig nem kommentálta a híreket. A WCC azt nyilatkozta, hogy nincs információja a témáról.

A pátriárka nyíltan támogatja a háborút, gyakran szélsőséges, ukránellenes kijelentéseket tesz. A magyar sajtóban széles körben akkor vált ismertté a neve, amikor Orbán Viktor csak úgy volt hajlandó elfogadni az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot, ha a pátriárka nevét törlik a szankcionált vezetők listájáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi már idén is, de még inkább 2024-ben
Az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem.

Link másolása

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban hétfőn.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta:

az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

2024-től komolyabb változások is várhatók a felvételin - folytatta, rámutatva, hogy a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért - tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz - fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely "elit ligás", vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Közölte azt is, hogy

a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában - jegyezte meg.

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás "nemzetköziesítése" az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte:

ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy "versenyképesek legyünk" - húzta alá.

A tanulók kérdeztek az ösztöndíjlehetőségekről és a felvételi pontok számításának részleteiről is.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: