Egy anonim indítványozó még a határidő lejárta előtt megtámadta a gyermekvédelmi népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróságon. Álláspontja szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket és a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket - írja az Index.
Az Országgyűlés november 30-án szavazta meg a gyermekvédelminek nevezett népszavazást. A következő négy kérdést lehetne feltenni:
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
Az Alkotmánybíróságnak soron kívüli eljárásban, legkésőbb január közepéig kell döntenie az ügyben. Ha a jogorvoslatnak helyt adnak, akkor az Országgyűlés határozatát megsemmisítik, majd új határozat kell hoznia a parlamentnek a népszavazásról.
A Kúria által is kiemelten, a lehetetlenre irányuló népszavazási kezdeményezés sérti a kérdés egyértelműségét, az egyértelműség viszont kötelező eleme a népszavazási kérdésnek. E lehetetlenség megnyilvánulása például, ha az Országgyűlés a népszavazási kérdéseket nem tudja majd mindenki számára érthető, és a gyakorlatban alkalmazható törvényszövegbe önteni, amely kiállja az Alaptörvénnyel való összevetés próbáját is
- írta az indítványozó.
Az anonim indítványozó az Alaptörvény garanciáinak érvényesülését akarja látni a népszavazási eljárásba, tehát nem is foglalkozik a kérdések tartalmával. A határozatot megtámadó dokumentum alapján, ha a népszavazási kezdeményezésen az igenek győznek, akkor sem lehet gyakorlatban alkalmazható törvényszöveget megalkotni annak eredményesítéséhez.
Egy anonim indítványozó még a határidő lejárta előtt megtámadta a gyermekvédelmi népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróságon. Álláspontja szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket és a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket - írja az Index.
Az Országgyűlés november 30-án szavazta meg a gyermekvédelminek nevezett népszavazást. A következő négy kérdést lehetne feltenni:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Magyarországon egyedül Orbán Viktor és a Fidesz akarja visszavezetni a sorkötelezettséget
A TISZA Párt vezetője szerint a fideszes politikusok már többször érveltek a kötelező katona szolgálat visszavezetése mellett. Állítása szerint Schmidt Mária még a nőket is besorozná.
Magyar Péter vasárnap délután tette közzé Facebook-oldalán azt a rövid videót, ahol arról beszél, a TISZA nem akarja visszavezetni hazánkban a kötelező sorkatonaságot. Ahogyan posztjában fogalmaz:
„Magyarországon egyedül Orbán Viktor és a Fidesz akarja visszavezetni a sorkötelezettséget.”
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a fideszes politikusok sosem titkolták abbéli terveiket, hogy egyszer ismét kötelező lesz a sorkatonaság. Azt mondta:
„Nem is csinálnak belőle titkot. A fideszes politikusok, Kövér Lászlóval és Kósa Lajossal az élen többször érveltek a kötelező katonai szolgálat mellett. Orbán Viktor tanácsadója, Schmidt Mária még a nőket is behívná katonának.”
„A Fidesz a háború és a gyűlölet pártja, a TISZA viszont a békéért dolgozik itthon és szerte a nagyvilágban” – jegyezte meg Magyar Péter.
Magyar Péter vasárnap délután tette közzé Facebook-oldalán azt a rövid videót, ahol arról beszél, a TISZA nem akarja visszavezetni hazánkban a kötelező sorkatonaságot. Ahogyan posztjában fogalmaz:
„Magyarországon egyedül Orbán Viktor és a Fidesz akarja visszavezetni a sorkötelezettséget.”
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a fideszes politikusok sosem titkolták abbéli terveiket, hogy egyszer ismét kötelező lesz a sorkatonaság. Azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap délutáni Facebook-posztjában arról írt Fekete-Győr András, hogy elgondolkodott azon, érdemes volna díjazni az öngólokat. Ahogyan posztjában fogalmazott: „A Fidesz annyi látványos öngólt lőtt az utóbbi időben, hogy komolyan elgondolkodtam: ideje lenne díjazni a legnagyobb baklövéseket.”
A politikus szerint a mindennapok olyanok, „mintha minden nap egy-egy focimeccset játszana egymással két csapat: a regnáló NER FC, a kihívó Rendszerváltók ellen”. Fekete-Győr úgy véli, „ezeket a napi meccseket a NER FC egy erősen lejtős pályán, a bírókat lefizetve, az ellenfelet felrúgva, végtelen pénzből ‘gazdálkodva’ játssza”, és azt is állítja, hogy a „csapatkapitány egyik kedvenc mondata” úgy hangzik: „nálunk minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük”.
Fekete-Győr elindítja az „Arany Öngól Díjat”. Azt írja:
„Mostantól minden hónapban szavazást indítok, hogy ti döntsétek el, ki volt szerintetek az a fideszes politikus vagy véleményvezér, aki a legnagyobb szolgálatot tette a hazának azzal, hogy látványosan lejáratta magát és a pártját.” A szerző szerint a Rendszerváltók “stabilan hoznak egy-két találatot minden nap”, miközben a NER FC “kiesésre áll”.
A politikus egyik jelöltként Orbán Balázst említi, és azt állítja a politikai igazgatóról, hogy „megpróbálja a Rendszerváltók csapatát, különösen pedig annak a kapitányát AI-val meghamisítani”. Szerinte a hónapban „Balázs ellentmondást nem tűrően bombázta a labdát a saját hálóba”, azaz több kommunikációs öngólt rúgott.
A hónap „rangadójáról” szólva – október 23. – úgy véli, hogy a kormánypárti erőknek „rettenetesen kellenek a pontok”. Állítása szerint
„Orbán Viktor csapatkapitány… 600 busszal hozatta a szurkolókat a fővárosba, azonban így is nagyon max feleakkora közönséget tudott összehozni, mint a Rendszerváltók.”
Fekete-Győr szerint a miniszterelnök a rendezvény után nagyot mondott: „kétszer annyian voltunk október 23-án, mint Magyar Péterék”, amihez Fekete-Győr hozzáfúzte, hogy szerinte ezt a bejegyzést „tízezrek röhögték ki”, ami szintén „díjgyanús” öngól lett.
A politikus hozzátette, hogy a kormánypárti oldal „elhasznált celebeket” és rokonokat is „a kispadra hívott”. A poszt szerint „“Orbán anyja, Erzsi néni” is feltűnt, és Fekete-Győr úgy írja le a jelenetet, hogy a kamera ráközelítésekor a „nincsenek is zebrák Hatvanpusztán” mondat hangzott el. Értelmezése szerint ez is újabb öngólgyanús helyzetet teremtett.
A bejegyzésben Fekete-Győr Nagy Ferót is bírálja, és idézi a zenészt egy korábbi ügy kapcsán: “a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
„A hírek szerint a szétrobbanó hálót még a Holdról is lehetett látni, a labdát azóta is keresi a felcsúti brigád. Ez a morális öngól mindenképpen erős jelölt a díjra”
– írta Fekete-Győr.
Vasárnap délutáni Facebook-posztjában arról írt Fekete-Győr András, hogy elgondolkodott azon, érdemes volna díjazni az öngólokat. Ahogyan posztjában fogalmazott: „A Fidesz annyi látványos öngólt lőtt az utóbbi időben, hogy komolyan elgondolkodtam: ideje lenne díjazni a legnagyobb baklövéseket.”
A politikus szerint a mindennapok olyanok, „mintha minden nap egy-egy focimeccset játszana egymással két csapat: a regnáló NER FC, a kihívó Rendszerváltók ellen”. Fekete-Győr úgy véli, „ezeket a napi meccseket a NER FC egy erősen lejtős pályán, a bírókat lefizetve, az ellenfelet felrúgva, végtelen pénzből ‘gazdálkodva’ játssza”, és azt is állítja, hogy a „csapatkapitány egyik kedvenc mondata” úgy hangzik: „nálunk minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump és Orbán Viktor gazdasági, hadiipari és energetikai együttműködésről is tárgyal majd Orbán Balázs szerint
Tíz- és százmilliárdos projektek sorsáról dőlhet el, merre tart a magyar ipar. Az alku a fizetéseket, adókat és a nagy gyárak jövőjét is befolyásolhatja.
Orbán Viktor november 7-én Washingtonban találkozik Donald Trumppal. Orbán Balázs politikai igazgató a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt arról, hogy gazdasági, hadiipari és energetikai ügyekről egyeztetnek, és az orosz energiahordozók kérdése is előkerülhet.
A politikai igazgató szerint az Egyesült Államok az orosz–ukrán háborúban „egy nagyon bonyolult és összetett diplomáciai manőversort hajt végre”, miközben a Budapestre tervezett békecsúcsot határozatlan időre elhalasztották, és mindkét harcoló félre nyomást gyakorolnak.
Az energia kiemelt ügy lesz. Orbán Balázs úgy fogalmazott:
„Az orosz energia felhasználása számunkra nem egy ideológiai kérdés, hanem egy realitás”, mert Magyarországnak nincs tengeri kijárata, és „a tengeri kijárat felől érkező vezetékek kapacitása pedig nem elegendő”.
A washingtoni megbeszélésen erről is tárgyalnak. A magyar fél abban bízik, hogy „egy nagyon sikeres tárgyalássorozatot tudunk lezárni” – mondta Orbán Balázs.
Közben Donald Trump pénteken arról beszélt: a magyar miniszterelnök kért mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, de „nem adtunk neki”. Hozzátette, hogy Orbán Viktor a barátja.
Előkerülhet a 2022 júliusában felmondott kettős adóztatási egyezmény ügye is. Orbán Balázs szerint a Biden-adminisztráció
„politikai aknamezőt rakjanak a magyar–amerikai együttműködés kellős közepébe”, de úgy látja, Trump hivatalba lépése után elkezdték ezt az aknamezőt felszámolni, és „Mi abban reménykedünk, hogy az aknazárnak, amit a liberálisok telepítettek az együttműködés korlátozására, annak ezt az elemét is fel fogjuk tudni szedni”.
A kormány amerikai befektetőket is vár. „Várjuk a nagy befektetőket ezekből az országokból, akik technológiát hoznak, akik munkahelyeket teremtenek, akik hozzájárulnak a termelékenység és a bérszínvonal emelkedéséhez az országban” – mondta Orbán Balázs.
Az Európai Unióról is kemény kritikát fogalmazott meg: „Ha az Európai Unió egyrészt bezárkózik, másrészt morális kioktatást alkalmaz, harmadrészt kereskedelmi háborúba keveredik mindenkivel, aki szembejön, akkor kérdezem én, hogyan lesz itt növekedés, hogyan lesz megerősödő középosztály, hogyan lesz béremelkedés, hogyan lesz a munkahelyek száma megtartva, tehát akkor nagyon komoly európai strukturális gazdasági problémákkal nézünk szembe.”
(via MTI)
Orbán Viktor november 7-én Washingtonban találkozik Donald Trumppal. Orbán Balázs politikai igazgató a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt arról, hogy gazdasági, hadiipari és energetikai ügyekről egyeztetnek, és az orosz energiahordozók kérdése is előkerülhet.
A politikai igazgató szerint az Egyesült Államok az orosz–ukrán háborúban „egy nagyon bonyolult és összetett diplomáciai manőversort hajt végre”, miközben a Budapestre tervezett békecsúcsot határozatlan időre elhalasztották, és mindkét harcoló félre nyomást gyakorolnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid szerint Lázár János Gyurcsány Ferenc nyomdokaiba lépett
A politikus szerint kifogásolhatóak azok az adatok, amelyek a közlekedésben megjelenő utassszámra vonatkoznak. Állítása szerint a 61 százalékos ugrás nem mérésen alapul, csupán egy olyan finomhangolt statisztika, amit az eladott jegyekből és bérletekből számolnak.
„Lázár János Gyurcsány Ferenc nyomdokaiba lépett, és teljesen nyilvánvalóan hamis statisztikávál házal és veri át az európai statisztikai hivatalt a magyar kormányzat nevében. Mégis, ki hiszi el, hogy 60 százalékot nőtt a MÁV utasszáma? Miközben az IC-k tele voltak és vannak, és semmivel nem járnak sűrűbben, sőt, még annyi kocsi se jut rájuk mint korábban. A legtöbb utast szállító budapesti elővárosi forgalomban semmilyen extra kapacitás nincs, és ugyanannyira zsúfoltak a vonatok, mint pár éve” – olvasható Vitézy Dávid vasárnap délelőtti Facebook-posztjában. A politikus részletesen vázolta bejegyzésében a statisztikát.
„Legutóbb, a magyar statisztika készitése során kiderült már a trükk: a csak Volánbuszt használó vármegyebérletes utasokat is havi 56 alkalommal utazó vasúti utasnak számolja a MÁV. Akkor a Központi Statisztika Hivatal szóvá is tette, hogy az adatok megbízhatatlanok. Ez semmi más, mint szélhámosság – elfedni a problémákat, hogy már az IC-vonatokra nem jut IC-kocsi, hogy egy darab új kocsit vagy motorvonatot nem sikerült venni az egész ciklusban, és hogy már egy autópályahiba garanciális javítása is meghaladja a »szaktárca« képességeit.”
Vitézy szerint a 61 százalékos ugrás nem mérésen alapul, mint a közúti forgalomnál, hanem az eladott jegyekből és bérletekből összerakott, finomhangolt statisztika.
„Ebben óriási módszertani változás volt az új bérletek megjelenése után. Lázár János minisztériuma ugyanis azt írta elő a közlekedési cégeknek, hogy a vármegyebérleteket 56 utasnak, azaz 28 oda-vissza útnak kell számolni havonta. A problémát az Eurostat és a KSH is észrevette, a KSH ezért végül azt közölte, hogy »mivel a 2023-as év adatai már rendelkezésre állnak, és sikerült egyeztetnünk az adatszolgáltatókkal, azt látjuk, hogy a 2023 második negyedévétől kezdődő idősor nem homogén, és nem lehet összehasonlítani az előző időszakkal«.”
Nem Vitézy az első, aki a mai nap során kemény kijelentésekkel élt Lázár irányába. Korábban, ahogyan lapunk is megírta, Magyar Péter azt állította, hogy a minisztert egy osztrák család által lett milliárdos.
„Lázár János Gyurcsány Ferenc nyomdokaiba lépett, és teljesen nyilvánvalóan hamis statisztikávál házal és veri át az európai statisztikai hivatalt a magyar kormányzat nevében. Mégis, ki hiszi el, hogy 60 százalékot nőtt a MÁV utasszáma? Miközben az IC-k tele voltak és vannak, és semmivel nem járnak sűrűbben, sőt, még annyi kocsi se jut rájuk mint korábban. A legtöbb utast szállító budapesti elővárosi forgalomban semmilyen extra kapacitás nincs, és ugyanannyira zsúfoltak a vonatok, mint pár éve” – olvasható Vitézy Dávid vasárnap délelőtti Facebook-posztjában. A politikus részletesen vázolta bejegyzésében a statisztikát.
„Legutóbb, a magyar statisztika készitése során kiderült már a trükk: a csak Volánbuszt használó vármegyebérletes utasokat is havi 56 alkalommal utazó vasúti utasnak számolja a MÁV. Akkor a Központi Statisztika Hivatal szóvá is tette, hogy az adatok megbízhatatlanok. Ez semmi más, mint szélhámosság – elfedni a problémákat, hogy már az IC-vonatokra nem jut IC-kocsi, hogy egy darab új kocsit vagy motorvonatot nem sikerült venni az egész ciklusban, és hogy már egy autópályahiba garanciális javítása is meghaladja a »szaktárca« képességeit.”
Vitézy szerint a 61 százalékos ugrás nem mérésen alapul, mint a közúti forgalomnál, hanem az eladott jegyekből és bérletekből összerakott, finomhangolt statisztika.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
