Hét embert sikerült aznap este kimenteni a vízből, hét embernek már csak a holttestét emelték ki, a többi embert - a Hableány legénységével együtt - eltűntként keresték.
A Hableány roncsát június 11-én emelték ki a Dunából, a szakszerű kiemelést hosszas munka előzte meg.
A hajó roncsának kiemelése után a hatósági szemlebizottság megvizsgálta a Csepeli Szabadkikötőben a Hableányt. A hajó kormánylapátja 11 fokkal tér ki az egyenestől. Ez azt jelenti, hogy a Hableány kapitánya az utolsó pillanatban még menekülni próbált a Viking elől, de már elkésett a manőverrel.
A május 29-i dunai balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó újabb utasának holttestét azonosították a szakértők a rendőrség tájékoztatása szerint.
Az áldozatok keresésében részt vevő gyalogos járőrök pénteken jelentették, hogy holttestet találtak a Dunában, Makád térségében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.
A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.
Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.
„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a 'decemberi fordulat utáni' korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”
– zárta üzenetét a román miniszterelnök.
A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.
1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.
Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.
A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába. A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát.
Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
A bukaresti kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.
Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.
A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A hétvégén a Hungaroringen járt Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója, aki helikopterrel érkezett a versenypályára. Az utazásról több fotót is megosztott Instagram-oldalán.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő keddi posztjában arról írt, hogy Szalai több értékes ruhával és kiegészítővel is készült a rendezvényre. A bejegyzés szerint
egy 1 millió forintos Gucci ruha, egy 1,2 millió forintos Dior táska és egy 11 millió forintos karkötő is szerepelt a szettjei között.
A képviselő később egy másik posztban azt írta: „a tízmilliós Cartier karperec mellett volt a kezén egy hétmilliós Van Cleef&Arpels kösöntyű is. Így a hölgyet a ruhákkal, táskával együtt mintegy húszmillió forint díszítette”.
A hétvégén a Hungaroringen járt Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója, aki helikopterrel érkezett a versenypályára. Az utazásról több fotót is megosztott Instagram-oldalán.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő keddi posztjában arról írt, hogy Szalai több értékes ruhával és kiegészítővel is készült a rendezvényre. A bejegyzés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly vírus ütötte fel a fejét Délkelet-Kínában – több ezren megbetegedtek, karantént és ellenőrzéseket is bevezettek
A hatóságok szúnyoghálóval védik a betegeket, és lárvaevő halakat engednek a tavakba. A lakosokat pénzbírsággal fenyegetik, ha nem távolítják el az állóvizeket otthonukból.
Több mint 7000 embernél mutatták ki a chikungunya-vírust Kuangtung tartományban, Kína délkeleti részén július óta. A legtöbb megbetegedés Fosan városához köthető, de a vírus a környező 12 városban is megjelent – számolt be a BBC.
Az elmúlt héten közel 3000 új esetet regisztráltak, miközben Hongkongban is megjelent az első fertőzés: egy 12 éves fiú mutatta a betegség tüneteit – láz és kiütések –, miután Fosanban járt.
A kínai hatóságok gyorsan reagáltak.
Olyan intézkedéseket vezettek be, mint a COVID–19-járvány idején: a betegeket kórházban tartják, ágyaikat szúnyogháló védi.
A kórházi ellátás legalább hét napig tart, vagy amíg a páciens tesztje negatív nem lesz.
A lakosokat arra kérik, hogy szüntessenek meg minden pangó vízforrást az otthonaikban, azaz olyan helyeket, ahol megállhat a víz – például kávéfőzőkben vagy virágcserepekben –, különben akár 10 000 jüanos (nagyjából 560 ezer forintos) bírságot is kaphatnak.
A hatóságok hangsúlyozták: „határozott és erőteljes intézkedéseket” tesznek a járvány megfékezésére. Többek között lárvákat fogyasztó halakat és nagy testű szúnyogokat is szabadon engednek, amelyek elpusztítják a kisebb, vírust terjesztő példányokat.
Dronokkal mérték fel a pangó vízfelületeket, majd ezek környékére mintegy 5000 lárvaevő edényt helyeztek ki.
A chikungunya-vírust a fertőzött Aedes-szúnyogok terjesztik, és leggyakrabban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Afrikában fordulnak elő. A BBC információi szerint eddig 110 országban jelent meg.
A betegség tünetei – láz és ízületi fájdalom – általában egy héten belül jelentkeznek a csípés után. Fejfájás, izomduzzanat és bőrkiütés is előfordulhat – a legtöbben egy héten belül jobban lesznek.
A vírus nem terjed emberről emberre, kizárólag szúnyogcsípéssel. A veszélyeztetettek közé tartoznak a csecsemők, idősek és krónikus betegségben – például szív- vagy cukorbetegségben – szenvedők. Bár ritkán halálos, egyes betegeknél az ízületi fájdalom akár évekig is fennmaradhat.
Több szomszédos város ideiglenesen 14 napos karantént vezetett be azokra, akik Fosanból érkeztek, de ezeket az intézkedéseket már visszavonták.
Több mint 7000 embernél mutatták ki a chikungunya-vírust Kuangtung tartományban, Kína délkeleti részén július óta. A legtöbb megbetegedés Fosan városához köthető, de a vírus a környező 12 városban is megjelent – számolt be a BBC.
Az elmúlt héten közel 3000 új esetet regisztráltak, miközben Hongkongban is megjelent az első fertőzés: egy 12 éves fiú mutatta a betegség tüneteit – láz és kiütések –, miután Fosanban járt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor szerint Majkát megvették, Dopemant viszont nem – ezért ment el a rapper műsorába
Dopeman műsorában mesélt a politikáról, pénzről és a szobrának fejberúgásról Orbán Viktor. A miniszterelnök azt is elmondta, miért nem fél a diktatúrázástól és miért nem vitázik Magyar Péterrel.
Orbán Viktor azért ment el Dopeman műsorába, mert a rapper a Digitális Polgári Körök bejelentése után kapott támadásokat, és a miniszterelnök úgy gondolta, ezt miatta történt – erről beszélt a miniszterelnök az előadó YouTube-csatornáján. A műsor címe az volt: Don Vétó a Házban.
Orbán úgy fogalmazott: „ha valakit miattam megtámadnak, akkor eljövök a műsorába, és világossá teszem, hogy emberek, hát álljon már meg a menet”. Dopeman szerint sokan nem értik, miért lett Fidesz-szimpatizáns, de ő azt mondta, „egy olyan választó vagyok, akinek a szavazatáért meg kell dolgozni”.
A rapper felidézte a 2013-as esetet, amikor belerúgott a ledöntött Orbán-szobor fejébe. A miniszterelnök azt mondta, nem táplált haragot, mert nem fizették Dopemant, és szerinte
„a színpadon történő dolgokat sosem szabad úgy venni, ahogy azok ott kinéznek, mert mégiscsak valahogy egy showbiznisznek a része”.
Később hozzátette: „látványos dolog, amikor az embert fejbe rúgják, vagy a fejét rúgják, de gyomorra, meg öv alatti ütések világában nekem napi élményeim vannak”.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy semmilyen számot nem ismert Dopemantól, a műsor előtt kérte a munkatársait, hogy hallgassanak meg pár dalt, mert a rap nem az ő műfaja. Inkább a rockot szereti, a Led Zeppelint, kedvenc száma pedig az A királyé nem leszek, mert arról szól, hogy „sohasem adjuk el magunkat a hatalomnak”.
Orbán szerint Majkával nem fog beszélgetni, mert „a lóvéért” csinálta, amit csinált. Úgy fogalmazott:
„Amikor az embert megveszik, az olyan, mintha kiüresítenék.” Majka stúdiójába ezért nem menne el, szemben Dopemannel, akit nem a pénz vezérelt.
A 2010-es választásokról azt mondta: „2010-ben meg nagy fölénnyel nyertem. Nem hiszem, hogy akik addig utáltak, azok hirtelen megkedveltek volna, hanem egész egyszerűen arról volt szó, hogy nagy volt a gebasz, hogyha szabad így fogalmaznom, nagy volt a zűrzavar.” Azt állította, hogy azóta sikerült létrehozni Európa legválságállóbb gazdaságát, ami akkor indulhat meg igazán, ha véget ér a háború.
Orbán szerint a cigányság körében azért nőtt a támogatottságuk, mert ma már sokan képesek munkából eltartani magukat. Azt mondta: „2010-ben meg nem tudta. Beléjük rugdostak, lenézték őket, ingyenélőnek nevezték, aztán kiderült, hogy amikor van lehetőség, a nagy részük nem ilyen.”
A műsorban szóba került a korrupció is.
Orbán szerint „Magyarországon a korrupció szintje nem zéró, de nem lóg ki az európai átlagból”.
A hivalkodásról viszont ezt mondta: „Amit a magyar nem bír – joggal –, az a hivalkodás. Hogyha betolják az arcába, hogy »nekem van«.” Hangsúlyozta, hogy neki „nincs kastélya”, hanem egy rendes háza van Felcsúton. A stadion építéséről pedig azt mondta: „A pályát nem lehet ide-oda huzigálni” – bár azt elismerte, hogy a felesége nem örült a ház mellé épülő stadionnak.
A műsor végén a rapper megkérdezte, miért nem vitázik Magyar Péterrel. Orbán így válaszolt:
„Két gond van. Először is Magyar Péter egy fizetett ember. Fizetett emberekkel nem vitatkozom. (…) Ha nem akarjuk, hogy a magyar politika komolytalanná váljon, akkor sosem szabad bábemberekkel vitatkozni. A végén még komollyá tesszük őket.”
Azt is mondta, hogy „másfél évvel ezelőtt ragaszkodott ahhoz, hogy minden beszédemen az első sorban üljön. Most meg egyfolytában gyalázza azt, amit korábban tapsolt, csápolt meg üdvözölt”.
A diktatúrára utaló kérdésre Orbán csak annyit mondott: „Ez egy pesti, belvárosi ügy.” Szerinte nem Magyarországon, hanem „a liberális nyugaton” kell félteni a szabadságot.
Orbán Viktor azért ment el Dopeman műsorába, mert a rapper a Digitális Polgári Körök bejelentése után kapott támadásokat, és a miniszterelnök úgy gondolta, ezt miatta történt – erről beszélt a miniszterelnök az előadó YouTube-csatornáján. A műsor címe az volt: Don Vétó a Házban.
Orbán úgy fogalmazott: „ha valakit miattam megtámadnak, akkor eljövök a műsorába, és világossá teszem, hogy emberek, hát álljon már meg a menet”. Dopeman szerint sokan nem értik, miért lett Fidesz-szimpatizáns, de ő azt mondta, „egy olyan választó vagyok, akinek a szavazatáért meg kell dolgozni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
