Lánczi Tamás: A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntethető és felszámolható
Lánczi Tamás egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Magyar Péter és a Tisza-kormány nem számol a Szuverenitásvédelmi Hivatal további működésével.
Mint írja, „a külföldi nyomásgyakorlás, a politikai befolyásszerzés és az idegen akarat rákényszerítésének kísérlete a mindenkori magyar kormányzatra és társadalomra továbbra is jelen marad.” Szerinte az elmúlt két évben azon dolgoztak munkatársaival, hogy rámutassanak: „a magyar demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás létező valóság.”
Úgy véli, a szuverenitás védelmét és magát a hivatalt is a kezdetektől támadások érték, szerinte nem véletlenül.
– írja.
Állítása szerint a támadások dacára szisztematikusan vizsgálták a rendszerváltástól napjainkig tartó befolyásszerzési kísérleteket. Mint írja, bemutatták „azt a külföldről finanszírozott hálózatot, amely Magyarországon belül aktívan alakította és alakítja ma is a belpolitikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat.” Szerinte ez a nyomás kiterjedt a sajtóra, a döntéshozatalra, a pártok működésére és a választási kampányokra is.
Lánczi szerint ennek tényét „április tizenkettedike után már azok közül is többen elismerték, akik korábban szándékosan tagadták vagy elhallgatták ezt.” Két példát hoz fel. Az egyik szerint „a választást követő napon egy – immár kormánypárti – portál egyik cikkében így fogalmaznak: »Nyilvánvalóvá vált, hogy Szijjártót titkosszolgálati eszközökkel hallgatta le valamelyik külföldi állam titkosszolgálata vagy titkosszolgálatai...«”
Egy meg nem nevezett, szerinte a külföldi befolyásszerzésben kulcsszerepet játszó személyt is idéz, aki állítólag azt mondta: „Kívülről jött. Tudom, ki tette — vagy legalábbis ki végezte el a munka egy részét —, de nem mondhatom el. Kívülről jött. És ez évek óta így megy.”
Úgy látja, ezek az erők „le akarták törni a közép-európai nemzetek szuverenitásküzdelmét” és meg akarták mutatni, hogy aki ellenáll, azt különböző eszközökkel nyomás alá lehet helyezni.
Bejegyzését azzal zárja, hogy innentől a magyarokon múlik, hogy a külföldi befolyásolás sikere átmeneti vagy végleges lesz-e. Úgy véli, a jövőben is minden magyar állampolgárnak, állami intézménynek és politikusnak kötelessége marad Magyarország önrendelkezésének védelme. „Isten óvja Magyarországot!” – írta a poszt végén.
Magyar Péter hamar reagált Lánczi posztjára. Facebook-oldalán kijelentette:
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023-as szuverenitásvédelmi törvény hozta létre. A szervezet működése és a kapcsolódó jogszabályok azonban a kezdetektől heves vitákat váltottak ki. Ellenzéki pártok, mint a Momentum, tüntetést is szerveztek a hivatal épülete elé, mert szerintük a törvény a civilek és a független sajtó elhallgattatását célozza. Egy akciójuk során vörös festékkel öntötték le az épületet, ami miatt a hatóságok eljárást indítottak ellenük.
A jogszabályt szakmai szervezetek is bírálták, a Magyar Bírói Egyesület szerint az sérti a jogállamiságot. 2026 februárjában egy főtanácsnoki indítvány megállapította, hogy a törvény több ponton uniós jogot sért.
A hivatal működése során több jelentést is kiadott. Az egyikben Rácz András Oroszország-szakértő írásait is említették, amire a szakértő élesen reagált. A sajtóorgánumok közül az Átlátszó és a Válasz Online is pert indított a hivatallal szemben a róluk készült jelentések miatt; az Átlátszó ügyében első fokon a portálnak adtak igazat.
Magyar Péter többször kijelentette, kormányra kerülve megszüntetné a hivatalt. Emellett vita alakult ki Lánczi Tamás Digitális Polgári Körben (DPK) betöltött szerepe miatt is, amit Magyar Péter összeférhetetlennek tartott a törvénnyel.
Maga Lánczi Tamás is a kritikák kereszttüzébe került, miután vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy jelentős vagyongyarapodása volt, és tanácsadói díjat fogadott el a nagyrészt külföldi tulajdonú cégeket tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségétől is.
